Dr. Vinnai Győző (Fidesz)

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megismerve a 2025-ös költségvetést, meghallgatva Varga Mihály miniszter úr expozéját, elmondhatjuk, hogy ez a költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése. De ahhoz, hogy újra sikeres legyen az ország, véget kell vetni a háborúnak, és el kell érni, hogy béke legyen Európában.

Lezárunk egy szakaszt, és perspektívákat, reményt, lehetőségeket nyitunk. A jövő évi büdzsé leginkább az emberekre, a családokra és a vállalkozásokra összpontosít, ezért a következő években Magyarország meg tudja duplázni a gyerekek után járó adókedvezményeket, a diákhitel mellett munkáshitelt tud biztosítani a dolgozó fiataloknak, új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat tud bevezetni. 2025-ben a Demján Sándor-terv keretében soha nem látott eszközökkel tudjuk segíteni a magyar kis- és középvállalkozásokat, és jól tudjuk, hogy ezek a vállalkozások adják a magyar munkahelyek kétharmadát.

Elmondhatjuk tehát, hogy olyan intézkedések kerülnek bevezetésre, amelyek eddig nem voltak részei a magyar gazdaságpolitikának. Óriási vasúti beruházások, autópálya-felújítások és -építések indultak már el eddig is. Hadd említsem meg a választókerületemet, mert pénzügyminiszter úr délelőtt említette a Debrecen-Nyíregyháza vasúti vonal korszerűsítését, a Debrecen-Nyíregyháza közötti 4-es főút négysávosítását és az észak-nyírségi vízfejlesztési nagy programot mint nagyberuházásokat, úgyhogy örömmel mondhatom, hogy ezek érintik a választókerületemet. Ezekkel az intézkedésekkel komoly, nagy dolgok indulnak meg, amelyek szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Brüsszel tesz és gondol.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban szeretnék a felsőoktatásról és a szakképzésről beszélni. Igen, úgy, hogy egy tudásalapú társadalomra van szükség ‑ és nem szembeállítva a munkaalapú társadalommal, ahogy azt ellenzéki képviselőtársaim sokszor teszik ‑ azért, mert a tudás, a szakképzettség, a képzettség, a diploma hozzásegít ahhoz, hogy a fiatalok elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon.

(19.40)

Mint eddig is, a kormány továbbra is garantálja a felsőoktatás és a szakképzés magas minőségű működését, megőrizzük a diákhitelt, miközben a hallgatók lakhatását kollégiumfejlesztési programmal támogatjuk. A jövő évi költségvetés több mint 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók bérére, és ebben az óvoda, az általános és középiskola, valamint a felsőoktatás is benne van, ami duplája a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetés ilyen összegének. 2020-tól több lépcsőben jelentős béremelésben részesültek a szakképzésben dolgozók és oktatók, ennek eredményeképpen 2024-re, vagyis idénre az oktatói bérek megduplázódtak.

Tisztelt Országgyűlés! Elmondhatjuk, hogy a magyar egyetemi modell megújítása sikeres, valamint komoly eredmény az is, hogy a hazai egyetemek egyre szorosabb kapcsolatban vannak a vállalati szektorral, a gazdasági élet szereplőivel, ami a kutatás-fejlesztés és az innováció záloga. Az egyetemi képzésbe bekerülők száma már két éve százezer felett van, a hallgatók fele vidéki intézményekben kezdi meg a tanulmányait. Hogy konkrét példát hozzak, és mivel magam is tanítok a Nyíregyházi Egyetemen, ezért elmondom, hogy a Nyíregyházi Egyetemet első helyen az idén több mint 40 százalékkal több hallgató jelölte meg, és a hallgatói létszám az elmúlt években dinamikusan növekedett. Az ennek érdekében kialakított finanszírozási rendszernek köszönhetően 47 ezerrel növekedett a természettudományos szakokat választók száma. A cél az, hogy a szakképzés duális rendszeréhez hasonlóan az egyetemi hallgatók a tanulmányaik mellett dolgozzanak is a szakterületükön, ezzel komoly szakmai tapasztalatot szerezhetnek, és bevételhez is juthatnak.

A kormány elkötelezett abban, hogy a fiatal magyar munkavállalók itt, Magyarországon kezdjenek el dolgozni és családot alapítani. Nagyon lényeges, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők száma növekedjen, és ennek a diplomának valódi értéke legyen; olyan diplomákat szerezzenek meg a hallgatók, amelyekkel az egyének boldogulni tudnak a munkaerőpiacon, és magas hozzáadott értéket tudnak előállítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szoktam mondani, hogy a siker vagy a tudás vagy a szakképzettség jó az egyénnek, jó a családjának, jó a közösségnek és végső soron jó az országnak is, mert Magyarország versenyképességét javítja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Továbbá célunk a hallgatók arányának növelése a tudomány és a technológia területén nemcsak az alap-, hanem a doktori képzésben is. Az elmúlt öt évben az emelkedés elérte az 50 százalékot. Vonzó kutatóikarrier-környezetet akarunk létrehozni Magyarországon, ami nemcsak a tehetséges fiatalokat csábítja a kutatás-fejlesztésbe, hanem a külföldön élőket is arra ösztönzi, hogy hazatérjenek, és szakértelmükkel hozzájáruljanak az ország gazdaságához.

A kutatói és fejlesztői állomány létszáma, valamint a PhD-sek száma egyaránt emelkedett a tudományos technológiai ágak területén 2010 óta. Akkor a tudományos körökben, egyetemeken, kutatóintézetekben és vállalatoknál dolgozó kutatók száma mintegy 30 ezer volt; ez mára megduplázódott, tehát 60 ezer, és néhány év múlva reményeink szerint még tovább emelkedhet. Eközben a doktori fokozattal rendelkező kutatók száma is jelentősen, több mint 50 százalékkal nőtt. Magyarországon a PhD-hallgatók száma ma megközelíti a 11 ezret, míg 2018-ban 7500 PhD-hallgató volt Magyarországon.

Tisztelt Ház! Azt szoktam mondani, hogy ha valaki elvégzi az általános iskolát, a nyolc osztályt, akkor tovább kell tanulnia. Ez a kulcs, tovább kell tanulnia, és mehet szakképzésbe, technikumba, szakiskolába, és mehet gimnáziumba. Választhat, de azt gondolom, hogy ha a szakképzést választja, akkor jól választ, mert ha valakinek van szakképzettsége, van szakmája, akkor könnyen el tud helyezkedni a munkaerőpiacon. A szakképzés az elmúlt években lendületes, dinamikus oktatási rendszert alakított ki, és ezt a munkaerőpiaci szereplőkkel együtt alakította ki; olyan lehetőséget biztosít a diákoknak, ami biztos karrierúthoz, jövőképhez vezet.

Az új szakképzési rendszer nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a diákok is motiváltak legyenek a képzés során. Ezt ösztöndíjjal is el lehet érni, az alapképzésben akár 59 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a fiatalok, ezt követően pedig a duális képzésben már munkabér formájában akár 168 ezer forintot. Erre jön rá a sikeres szakmai vizsgát követően a pályakezdési, életkezdési juttatás 150 és 300 ezer forint között, amely segíti a szakmai út és a karrier elindítását. 2025-től indul a szabadon felhasználható, kamatmentes, maximum 4 millió forintos munkáshitel, amely segítséget ad azoknak a munkaerőpiacra kilépő fiataloknak, akik a köznevelés után rögtön a foglalkoztatásban vagy vállalkozóként helyezkednek el. A munkáshitel törlesztését gyermekek érkezése esetén könnyítésekkel segítik, a harmadik baba érkezésével pedig elengedik a fennmaradó kölcsön törlesztését; ez akár 300 ezer fiatal életét teheti könnyebbé.

Úgy gondolom, hogy az ösztöndíjtól kezdve a munkáshitelig olyan motivációt tudunk adni a fiataloknak, amely azt segíti, hogy a szakképzésen, a szakma tanulásán és a szakma szeretetén keresztül sikeres karriert építhessenek maguknak. A megújult szakképzési intézményekkel kapcsolatban kiemelném, hogy a „21. századi szakképző intézményfejlesztési program” révén csaknem 100 milliárd forintból újították és újítják meg folyamatosan országszerte az intézményeket. A duális partnerek bevonásával olyan képzési környezetet tudnak biztosítani a fiataloknak, hogy ‑ idézem -: „szeressék, amit csinálnak, szeressék meg azt a szakmát, amit tanulnak”.

A szakképzési centrumok ‑ hogy a költségvetési számokról is szóljak ‑, jövőre 249 milliárd 880 millió forintos költségvetéssel számolhatnak, bevétellel vagy állami támogatással, és ez 55 milliárd 808 millió forinttal több, mint az idei ‑ elég dinamikus növekedés. Tudom persze, hogy ebben a béremelés fedezete is benne van, de akkor is ez mindenképpen egy jelentős növekedés. 2024. január 1-jétől a szakképzésben is volt egy béremelés, átlagosan 32,2 százalékos béremelést kaptak az oktatók, és a legalacsonyabb oktatói fizetés ebben a szférában 581 680 forint lett, amihez a támogatási és kiadási előirányzat növelése volt szükséges. Továbbá a minimálbér és a garantált bérminimum növelése is többlettámogatást eredményez az előirányzatból. 2020-tól a folyamatos béremeléseknek köszönhetően az oktatói bérek a szakképzésben megduplázódtak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a gazdaság teljesítőképességének fokozása érdekében elsődleges cél a munkaerő hatékonyságának további növelése, ami az állami szakképzési intézményrendszer hatékonyabb működési lehetőségeinek kiaknázása és a szakképzési centrumok képzési-átképzési kínálatának szélesítése, minőségének javítása, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése révén érhető el. Tovább kell erősíteni a szakképző intézmények és a gazdasági szereplők együttműködését a munkaerőpiac változásaihoz való rugalmasabb alkalmazkodás és a szakképzési intézményrendszer hatékony működtetése érdekében. A szakmai oktatás fejlesztése érdekében szükséges a tanulási környezet, az infrastruktúra és az eszközök fejlesztésének folytatása, az oktatók technológiai fejlődést megkövetelő folyamatos továbbképzése. A munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzések és a 2020-ban megújult, kiterjesztett ösztöndíjrendszer a fentiekkel együtt megfelelő motivációt, biztonságos jövőképet biztosít, hosszabb távon is az öngondoskodás lehetőségét kínálja az új generációnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy támogassák a 2025-ös költségvetés elfogadását. Ebben a költségvetésben jelentős támogatási súllyal jelenik meg az oktatási rendszer, ezen belül a felsőoktatás és a szakképzés. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)