Varga Mihály (Fidesz)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés tervezése arról szól, hogy milyen jövőt látunk és akarunk magunk előtt, milyen lehetőségeink vannak, és hogyan tudjuk ezek között a céljainkat elérni. Ez a tizenkettedik költségvetés, amit sorozatban benyújtok. Tudom jól, hogy amikor békeidőszak van, akkor könnyebb kiszámítani a jövőt. Most azonban Európában még háború dúl, a Közel-Keleten is fegyveres konfliktusok vannak, és mindemellett nagyarányú gazdasági átrendeződés zajlik a világban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években a költségvetést szokásosan a tavaszi ülésszak végén, a parlamenti nyári szünetet megelőzően fogadtuk el. A jelen időszak azonban nem szokványos, ezért az idén megvártuk ezzel az év második felét. Nem mindegy ugyanis, hogy egy hosszan elhúzódó ukrajnai háborúra kell‑e készülnünk háborús költségvetéssel, továbbra is magas energiaárakkal és inflációs veszéllyel, vagy pedig, ha óvatosan is, de egy békeköltségvetéssel újra építkezni kezdhetünk. Amint erről képviselőtársaim már áprilisban értesültek, ezért került sor novemberben a költségvetés benyújtására.

Az elmúlt napok eseményei sajnos újfent aláhúzták, hogy rendkívüli időket élünk. Reményeink szerint azonban két hónap múlva a régi-új amerikai elnök beiktatásával új, békepárti szövetségest kap a magyar kormány, és dominánssá válhatnak a világot a béke felé terelő folyamatok. Jelenleg tehát a biztonság megőrzése mellett a békével járó lehetőségekre is fel kell készülnünk.

A költségvetést befolyásoló másik lényeges tényező a világgazdaság nagyarányú átalakulása. Jól láthatják képviselőtársaim, gazdasági hidegháború szele csapja meg Európát, egyre jobban. A járvány, majd a háború olyan változásokat hozott, amelyekhez a magyar gazdaságpolitikának is alkalmazkodnia kell. Míg az idei költségvetés védelmi költségvetés volt, a 2025. évi az új gazdaságpolitika költségvetése, amely a tartós konjunktúra alapjainak lefektetéséről szól. A gazdaság újbóli lendületbe hozása érdekében új megközelítésre és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség, olyan stratégiára, amely a társadalom lehető legszélesebb körét képes bevonni a gazdasági növekedés eredményeibe.

Az új gazdaságpolitika akkor lesz sikeres, ha eredményeiből a magyar családok, a magyar vállalkozások is részesülnek. E célkitűzés érdekében a kormány új gazdaságpolitikai akciótervet indított, amely három pilléren áll: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán és a hazai vállalkozások helyzetbe hozásán. Az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 intézkedéssel járul hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság bővülése jövőre az Európai Unió élmezőnyébe tartozzon.

Tisztelt Ház! A kormány a felsorolt célokkal összhangban tervezte meg a jövő évi költségvetést. Ez a költségvetés megvédi a 2010 óta elért eredményeket, továbbra is garantálja az ország fizikai biztonságát, és a javuló makrogazdasági mutatók mellett biztosít új lehetőséget a gazdaság minden szereplője számára.

Milyen céljai vannak a 2025-ös költségvetésnek? Hat ilyen célt hadd jelöljek meg. Az első cél, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható, magas ütemű növekedési pályára. A második, hogy egyúttal megalapozzuk a dinamikus bérnövekedést, a jövedelmek vásárlóerejének növelését. A harmadik, hogy a 2010 óta létrejött egymillió munkahely védelmén túl újabb munkahelyek létrehozását tűzzük ki célul. A negyedik, hogy továbbra is kiemelten kezeljük Magyarország biztonságát; a honvédelmi kiadásokat a bruttó hazai termék 2 százalékán tartjuk. Az ötödik, hogy jövőre is minden szükséges forrást biztosítunk a rezsiköltségek alacsonyan tartásához. S végül a hatodik, hogy a nyugdíjasoknak tett ígéretünket betartva jövőre is megvédjük a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj kifizetését.

Tisztelt Képviselőtársaim! A részletek áttekintése előtt helyezzük kissé tágabb keretbe a jelenlegi kilátásainkat. Az elmúlt időszak számadatai azt mutatják, hogy a magyar gazdaság a mögöttünk hagyott külső sokkok ellenére is képes volt megőrizni a korábban elért eredményeket. A 2021-es rekordméretű, 7,1 százalékos bővülést 2022-ben 4,3 százalékos növekedés követte. 2023-ban aztán egész Európát visszafogott kereslet jellemezte, a háború és a szankciók okozta energiaválság, a magas infláció és a magas kamatkörnyezet visszafogták a gazdasági szereplők aktivitását.

Bár a külső környezet tavaly kifejezetten visszafogta a magyar gazdaságot, a tavalyi év második felétől mégis javuló tendenciákat figyelhetünk meg. Négy ilyet hadd említsek meg az önök számára. Az első az infláció. (Dr. Czepek Gábor tüsszent.) Egészségére! És ez igaz is, s mindjárt rávilágítok, hogy hogyan. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az inflációt egy év leforgása alatt ígéretünkhöz híven 25 százalékról egy számjegyűre csökkentettük. A 2023-as év utolsó napjaira már 5,5 százalékra mérsékeltük a pénzromlást, az idei évben pedig tovább csökkentettük azt a jegybanki célsávnak megfelelő mértékre. Októberben 3,2 százalék volt az infláció mértéke.

A másik ilyen terület a bérek. Az infláció csökkenésével párhuzamosan a béreket két számjegyű ütemben tudtuk növelni, így már több mint egy éve ismét nőnek a reálbérek. A legutolsó, augusztusi adatok szerint a bruttó bérek 13,1, a reálkeresetek pedig 9 százalékos növekedést értek el.

A harmadik terület a munkaerőpiac. A kihívások ellenére is erős maradt a magyar munkaerőpiac. Ebben a kormány munkahelyvédelmi, valamint munkahelyteremtő intézkedései is jelentős szerepet játszottak. A foglalkoztatottak száma rekord magas, tartósan 4,7 millió fő fölött van ‑ csak emlékeztetnék, hogy ez 2010-ben 3,7 millió volt ‑, a 4 százalék körüli munkanélküliségi ráta pedig az Európai Unió egyik legjobbja.

S végül az egyensúlyi mutatók is jelentősen javultak. Hadd említsem meg a folyó fizetési mérleget. Hazánk külső pozíciója jelentősen javult, az év első felében a folyó fizetési mérleg több mint 4,3 milliárd eurós többletet mutatott.

Az idei év egészében tehát a magyar gazdaság újra növekedési pályára fog állni. Azt vélelmezzük, azt várjuk, hogy ez 0,8 százalék körül lesz, és ezzel a járvány előtti szintet közel 5 százalék körüli mértékben haladhatja majd meg.

A mérsékeltebb növekedés mögött külső tényezők állnak, mint akár az Európai Unió és így a német gazdaság gyengélkedése, akár a globális autópiac lassulása. Előre tekintve: a 2024-es visszafogott gazdasági növekedést követően a magyar gazdaság bővülése a legtöbb nemzetközi előrejelzés szerint 2025-ben várhatóan felgyorsul.

(9.20)

A külső elemzők szerint ‑ itt a hitelminősítőket hadd hozzam ide, az egyik legutóbbi értékelés jövőre 3 százalékos ‑ a Fitch Ratings 3,8, a Moody’s pedig 3,4 százalékos bővülést jósol jövőre Magyarország számára. Mi egyetértünk ezekkel a feltételezésekkel. A 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos gazdasági bővüléssel és 3,2 százalékos inflációval számol. Folytatjuk mindeközben a fegyelmezett költségvetési politikát, csökkentjük az államadósság és a költségvetési hiány mértékét. Az államadósságot jövőre 72,6 százalékra fogjuk csökkenteni. Az államadósság kezelésében stratégiai célkitűzésünk, hogy megőrizzük az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzetet. Ennek érdekében egyrészt folytatjuk a bruttóhazaitermék-arányos államadósság folyamatos csökkentését, másodsorban továbbra is a több lábon állást tartjuk szem előtt. Eltérő jellemzőkkel, tulajdonsággal rendelkező elemekre osztjuk az adósságportfóliót, csökkentve ezzel a kitettséget. Harmadsorban növeljük az államadósság futamidejét, és végül nemcsak fenntartjuk a széles körű piaci jelenlétet, hanem fejlesztjük is. Amint bizonyára jól tudják, az állampapírok értékesítésénél fontos szempont, hogy a lakosság szempontjából mindez adómentes, költségmentes, és teljes körű állami garancia áll mögötte.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési hiányról már áprilisban elmondtuk, hogy milyen célt, milyen pályát követünk. Idén 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalékra kívánjuk csökkenteni az államháztartási hiány mértékét. Ennek megfelelően a következő évre 3,7 százalékos hiánycéllal számolunk. Ez a csökkenő hiány biztosítja a költségvetés finanszírozhatóságát, ugyanakkor azokat a forrásokat is garantálja, amelyek a már ismertetett célok és eredmények elérése érdekében szükségesek.

Tisztelt Ház! Az új gazdaságpolitikai akcióterv a gazdasági semlegesség politikájával együttesen, 2025-től ismét növekedési pályára állítja a magyar gazdaságot. Ennek a gazdaságpolitikának fontos eleme egy növekedésen alapuló bérmegállapodás. Munkahelyeket megőrizni és a béreket megemelni csak úgy lehet, ha a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány arról megállapodnak, ez a nemzeti kormány évtizedes és jól bevált gyakorlata. Ezt az elvet követtük az idei évben is: hétfőn, amint arról értesülhettek a sajtón keresztül, a miniszterelnök úr aláírta a megállapodást a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel. A 2016. novemberi hatéves bérmegállapodás után, ami 2016-2022 között sikeresen működött, újabb történelmi bérmegállapodás jött létre, amellyel három év alatt közel 40 százalékkal emeljük majd a minimálbért.

Ahhoz, hogy ennek a munkáltatói oldalon is meglegyen a fedezete, a magyar kis- és középvállalkozások támogatására elindítjuk a Demján Sándor-programot. Mit tartalmaz ez a program? Lesznek új, maximum 3,5 százalékos kamatú kedvezményes hitelek a Széchenyi-kártya-programon belül, lesz exportösztönzés, lesz digitalizáció ösztönzése, adminisztrációcsökkentés, a legnagyobb újdonság pedig a tőkejuttatás. Tőkét adunk a kis- és középvállalkozásoknak, hogy tudjanak hitelt felvenni, új piacra menni, beruházni és növekedni. Azok a kis- és középvállalkozások, akik részt vesznek a programban, növelni tudják a méretüket, akár meg is tudják duplázni majd ezt.

A másik jelentős eleme ennek a támogatási programnak, hogy a kormány a fiatalok lakáshoz jutását is könnyíti. Adókedvezményt nyújtunk azoknak a munkáltatóknak, akik alkalmazottaik béréhez hozzájárulnak. Amint erről értesülhettek, ez havi 150 ezer forintos támogatást is jelenthet, adókedvezménnyel.

A fiatalok számára elérhető piaci lakáshitelkamatot 5 százalékra fogjuk leszorítani, és folyamatban van egy új kollégiumépítési program kidolgozása.

2025-től a SZÉP-kártya és a nyugdíj-megtakarítások is felhasználhatók lakásfelújításra. Bevezetjük a munkáshitelt, vagyis a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt biztosítunk 4 millió forint összegig, tízéves futamidőre biztosítjuk ezt a típusú támogatást.

Hozzátehetem mindezekhez azt is, hogy fennmarad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos forgalmi adó is. Ezt a kormány már korábban meghosszabbította.

Végül, de nem utolsósorban az 5 ezer fő alatti kistelepüléseken újraindul az otthonfelújítási program, amelynek keretében akár 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás és 6 millió forint összegű, 3 százalékos kamatozású kölcsön igényelhető.

Tisztelt Ház! A kormány a 2025-ös költségvetésben jelentős mértékű beruházásokról is döntött. Ezen intézkedések célja szintén a gazdaság dinamizálása, valamint a munkahelyteremtés. A következő évben több mint 300 új beruházást indítunk, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy területén. Ezek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, a 2025-ös évre eső rész értéke pedig 480 milliárd forint lesz.

Engedjék meg, hogy néhányat hadd emeljek ki ezek közül a beruházások közül! Debrecen, Nyíregyháza vasúti vonalszakasz fejlesztése, a 4-es számú főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakaszának négysávosítása, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának ingatlanbővítése, az Óbudai Egyetem új campusának kialakítása, ennek az előkészítése, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely, Debrecen város víziközműinfrastruktúra-fejlesztésének előkészítése és megvalósítása, Hajdúhátság vízgazdálkodásának fejlesztése, a fenntartható szigetközi innovációs mintaprojekthez szükséges vízrendezési feladatok végrehajtása, Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése ‑ hogy néhány példát ragadjak ki a hosszú sorból. Emellett a kormány csaknem 770 milliárd forintot fordít a jövőre befejeződő projektek támogatására, így közel 500 beruházást adunk át vagy zárunk le a következő évben, azaz az év minden napjára juthat legalább egy. Ezek összköltsége a 4200 milliárd forintot is meghaladja.

Néhány kiemelt, 2025-ben elkészülő beruházás, a teljesség igénye nélkül: Békéscsaba-Lőkösháza vasúti vonalszakasz pályaépítési munkáinak megvalósítása, az M44-es gyorsforgalmi út M5-ös autópálya és Szentkirály közötti szakaszának megvalósítása, a Budapest-Belgrád vasútvonal Ferencváros-Soroksár szakaszának felújítása, a Szeged-Röszke vasútvonal felújítása, az egykori Vöröskereszt Egylet székház újjáépítése, a 25-ös számú főút Szent Domonkos és Borsodnádasd közötti szakaszának fejlesztése ‑ csak hogy megint néhány példát ragadjak ki, különböző nagyságrendű beruházásokról van szó. Ezek 2025-ben fognak lezárulni.

Az induló és lezáruló beruházások finanszírozása eléri az 1250 milliárd forintot, a folyamatban lévő projektek biztosítására pedig ennek a többszörösét fordítja a kormány, ezáltal is támogatva a hazai ipart, a hazai beruházásokat.

Összegezve tehát: háború a szomszédban, pénzügyi zsarolás Brüsszelből, a fejlesztéseket az egyensúly javítása mellett is folytatjuk.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan azt a költségvetésitörvény-javaslat benyújtásakor kiemeltem, 2025-ben is szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.

Engedjék meg, hogy néhány területet kiemeljek! Mindjárt hadd kezdjem a családtámogatással, a családtámogatásokra fordított összeggel, amire a kormány több mint 3750 milliárd forint forrást fog 2025-ben biztosítani. Ez azt jelenti, hogy 2010-hez képest négyszer többet fordítunk a magyar családok támogatására, jelenértéken számítva pedig a bő két és félszeresét.

Néhány részterületet hadd említsek meg itt is! 2025-ben a babaváró támogatások kerete eléri a 250 milliárd forintot, valamint tovább növeljük a gyermekétkeztetésre fordítható összeget is. Több önkormányzat, polgármester is jelezte ez irányú kérését a kormányzat felé, itt hadd emlékeztessem a képviselőtársakat arra, hogy az idei 105 milliárd helyett gyermekétkeztetésre 140 milliárd forint kerül biztosításra jövőre.

(9.30)

A 2020/2021-es tanévtől teljes körűvé vált a tankönyvellátás ingyenessége. Ennek is biztosítjuk a forrását, a következő évi költségvetésben ez 19 milliárd forintot fog jelenteni.

A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot. A támogatási rendszer bevezetése óta, vagyis 2011-től kezdődően 2025 végéig összesen mintegy 4400 milliárd forint marad a magyar családoknál. Ezeknek az intézkedéseknek egy fontos része a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák további szja-mentessége; 56 200 olyan édesanya van, aki ezt a kedvezményt már igénybe tudja venni.

A kormány 215 milliárd forintot fordít a 25 év alattiak szja-mentességének biztosítására, a 30 év alatt gyermeket vállaló nők szja-mentességére pedig további 20 milliárd forintot. Emellett a jövő év kiemelt intézkedése a családi adókedvezmény két lépcsőben történő megduplázása. Ennek első szakasza 2025. július 1-jétől valósul meg, a második lépésre pedig 2026 januárjában kerül majd sor.

Tisztelt Képviselőtársak! A nyugdíjak értékének védelme becsületbeli ügy a nemzeti kormánynak. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a nyugdíjasok megbecsülése a mindenkori költségvetésben is megjelenjen; erről szeretnék most néhány szót szólni. 2010 óta a nyugdíjak összegét a 2025. évi 3,2 százalékos emeléssel már több mint duplájára, egészen pontosan 116,6 százalékkal emeljük, a reálértékét pedig 25 százalékkal javítjuk. Teljesült tehát az a 2010-ben tett kormányzati ígéret, hogy a nyugdíjasok nem lehetnek vesztesei a gazdaság változásának, a reálértéket megtartotta a nyugdíj, sőt az elmúlt években 25 százalékkal ezt növelni is tudta. Az új gazdaságpolitika költségvetésében 7200 milliárd forintra növeljük a nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra szánt összeget. Ez 655 milliárddal több, mint az idei előirányzat.

A nyugdíjemelésen túl további intézkedésekkel fogjuk segíteni a nyugdíjasokat. A 2025-ös költségvetés garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, így jövő februárban is fizetünk 13. havi nyugdíjat, amit állandósítani fogunk, tehát beépül a törvényeink közé. A 13. havi nyugdíjra 2025-ben több mint 530 milliárd forintot fordítunk. Megőrizzük a „Nők 40” programot is, azaz továbbra is biztosítjuk a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők számára a családban és munkában betöltött kettős szerepvállalást elismerő, a korhatár betöltése előtt igénybe vehető nyugdíjat. A nyugdíj mellett munkát vállalók számára továbbra is fenntartjuk a szociálishozzájárulásiadó- és járulékmentességet.

Tisztelt Ház! Egészségügyről hadd hozzak néhány számadatot, nem elvéve államtitkár úr kenyerét, de talán érdemes az expozéban is kitérni erre a területre, arra való tekintettel, hogy az egészségügy forrásait 2025-ben 3717 milliárd forintra emeljük. Ez 330 milliárd forintos növekedés az idei évhez képest, a 2010-es összegnél 2520 milliárd forinttal magasabb. Reálértékben ez azt jelenti, hogy a finanszírozás több mint duplájára, egészen pontosan 110 százalékkal emelkedett.

A költségvetés biztosítja a szükséges fedezetet a korábban megkezdett egészségügyi bérfejlesztések folytatásához és a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok jövedelemkiegészítéséhez is. A többletforrás ugyancsak biztosítja a nagy értékű gyógyszerek és eszközök további beszerzését, illetve a méltányossági gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatás átalakítását; ahogyan rendelkezésre áll az immár az egész országot lefedő ügyeleti rendszer működtetéséhez szükséges fedezet is.

A 2025-ös források lehetővé teszik a már megkezdett egészségügyi ellátást javító intézkedések további finanszírozását, a tervezett fejlesztéseket és bővítéseket. A gyógyszertámogatásra fordítható költségvetési forrás 35 milliárd forinttal emelkedik, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira pedig összességében mintegy 41 milliárd forinttal fogunk többet fordítani. A törvényjavaslat továbbá biztosítja a fedezetet többek között a népegészségügyi feladatok ellátásához, az egészségügyi szűrővizsgálatok lefolytatásához, az oltóanyagok beszerzéséhez, a széles körű prevenciós tevékenységhez is.

Az oktatási terület számára a 2025-ös költségvetés 3876 milliárd forintra emelt keretet biztosít, ami közel 500 milliárd forintos növekedést jelent az idei évhez képest. 2010-hez képest itt is egy nagyon jelentős és egy nagyon komoly változást tapasztalhatnak az ágazatban érintettek: 2440 milliárd forinttal magasabb a finanszírozás; ez reálértékben úgyszintén 88 százalékos előrelépést jelent.

Tisztelt Ház! Ezen a ponton szeretném megragadni az alkalmat, hogy az elmúlt hetek néhány félrevezető nyilatkozatára is, álhíreire is reagáljak. A baloldal részéről igyekeztek úgy csűrni-csavarni a számokat, hogy az egyes ágazatoknak jutó többletforrásokból elvonást kreáljanak. Mondhatnánk persze, nincs új a nap alatt, kormányon is ezt csinálták, most ellenzékben is megpróbálnak megszorítani.

A baloldal rendre azt állítja, hogy az ő idejükben a bruttó hazai termék nagyobb arányát fordították egészségügyre vagy épp oktatásra. Azt elegánsan nem teszik mellé, hogy egy kivérzett gazdaság, egy csődbe vitt ország üres pénztárcájából juttattak akkora vagy akármekkora hányadot. Nézzük tehát a tényeket! A bruttó hazai termék 2010 óta több mint háromszorosára, reálértékben 40 százalékkal nőtt, ez pedig minden területen lehetővé tette a ráfordítások emelését. Ha a 2010 óta számított inflációt is figyelembe vesszük, akkor elmondható, hogy az oktatás esetében a növekedés reálértéken számítva 88 százalékos, ahogy ezt már mondtam, az egészségügy tekintetében pedig 110 százalékos. A nyugdíjakat már nem is részletezném, mivel a baloldali kormányzás alatt reálértékben 10 százalékkal csökkentették a nyugdíjakat. Mi 2010 óta 25 százalékkal növeltük a nyugdíjak vásárlóértékét. A nemzeti kormány alatt tehát minden évben szinte minden ágazat több forráshoz jutott a költségvetésben, még reálértékben is.

Tisztelt Baloldali Képviselőtársak! Nem mindegy tehát, hogy az ország tortáját vagy egy aprósüteményt kell felszeletelni ugyanannyi részre, teljesen téves az az összehasonlítás, ami a csődbe vitt, IMF-hitelre szoruló ország költségvetését kedvezően próbálja feltüntetni a nemzeti kormány költségvetéseivel szemben. A reálértéken is jelentős emelések azt mutatják, hogy az egyes területek egyre nagyobb forráshoz jutnak a költségvetés tortájából, még háborús időszakban is. A magyar gazdaság tehát erősödik, és ebből a különböző ágazatok is profitálnak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársaim! Folytatva az egyes ágazatokra jutó források ismertetését: a honvédelmi kiadások jövőre is elérik a bruttó hazai termék 2 százalékát. Ezzel Magyarország több más NATO-tagországgal ellentétben teljesíti a NATO-tagságból eredő kötelezettségét.

A honvédelemre tervezett kiadásokra szánt teljes összeg 2025-ben 1753 milliárd forint. Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetésben ugyanerre a célra még csak 225 milliárd forint szerepelt. A rendvédelmi kiadások jövőre megközelítik az 1400 milliárd forintot. Itt is egy jelentős bővülés van 2010-hez képest, több mint megháromszorozódtak azok a támogatások és források, amit rendvédelemre tudunk biztosítani. Ezek a védelmi források tovább erősítik hazánk fizikai biztonságát és növelik Magyarország védelmi képességeit.

Tisztelt Ház! A közszolgálatban dolgozók munkájának elismerése a bérek folyamatos emelésében is megmutatkozik. Ezeket a béremeléseket 2025-ben is folytatjuk. Tovább nő a pedagógusok és a szakképzésben dolgozók bére, elindul a vízügyi dolgozók háromlépcsős béremelése, továbbá a tudománypolitikai ágazatban aktív szakemberek is jelentős bérfejlesztésre számíthatnak.

(9.40)

A jövő évi költségvetés természetesen biztosítja valamennyi, már megvalósult, illetve 2025-re korábban eldöntött bérfejlesztés és béremelés fedezetét is. Ezenfelül sor kerül az igazságügyi ágazat béremelésére is, amit módosító indítvánnyal vezetünk majd át a költségvetésen, tekintettel arra, hogy a napokban született meg az a megállapodás, amit át tudunk vezetni a fejezeti összegeken. Ennek értelmében jelentősen nő a bíróságokon, ügyészségeken dolgozók illetménye, három lépésben, 2025, 2026 és 2027 januárjában emeljük majd az érintettek jövedelmét. Így a bírák jövedelme 48 százalékkal fog növekedni, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal ‑ igen, jól hallották, képviselőtársaim ‑, a bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal.

Tisztelt Ház! (Körbetekintve az ülésteremben pillanatnyi szünetet tart.) A megdöbbent csendet megtörve és folytatva az expozémat (Derültség.), engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az európai uniós források kérdéséről, hiszen a sajtóból önök is tapasztalhatják, hogy élénk vita tárgya, hogy mire lehet számítani. Nos, a költségvetés az uniós programokat tekintve összességében több mint 3000 milliárd forint kifizetésével és több mint 2100 milliárd forint uniós bevétel érkezésével számol. Ezzel párhuzamosan Magyarország közel 700 milliárd forinttal, egészen pontosan 698 milliárd forinttal járul hozzá az Unió költségvetéséhez jövőre.

A 2025-ös kiadások fele a 2021-2027-es időszak kohéziós operatív programjaihoz kapcsolódik. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, számolunk ezekkel a forrásokkal, ezek a források járnak Magyarországnak. Természetesen ellenzéki felvetés lehet, hogy ezek a források majd nem érkeznek be, de mi azon dolgozunk, a kormányzat, hogy ezek a pénzek, a jogosan járó források Magyarországra megérkezzenek. Ezeknek a programoknak kiemelt célja a versenyképesség növelése, különösen a kedvezőtlenebb helyzetű térségekben. Az új vidékfejlesztési támogatásokat a KAP stratégiai terv foglalja magában. Ebben kiemelt szerephez jutnak a kisebb gazdaságra szabott, célzottabb támogatások és a fokozott ágazati hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljaihoz. A terv hazai társfinanszírozását az Unióban egyedülálló módon 80 százalékra emeltük. Ez saját hazai forrást jelent.

A 2025. évre tervezett agrár- és halászati támogatások tervezett kifizetése 810 milliárd forint, amit 591 milliárd forint költségvetésen kívüli közvetlen agrártámogatás fog majd kiegészíteni. Habár nem költségvetési kérdés, de érinti az agrárium jövőjét, ezért ide kívánkozik egy kitétel: a kormány továbbra is kitart azon célja mellett, hogy megvédje a gazdákat a területalapú uniós támogatások megszüntetésére vonatkozó veszélyektől. Azon dolgozunk, képviselőtársaim, hogy a jelenleg is elérhető rendszer jövőre és azt követően is működőképes legyen.

A 2025-ös uniós kiadások további kiemelkedő tétele, közel 430 milliárd forintos tervezett kifizetéssel, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz. Természetesen egy vitakérdés lehet, hogy milyen ütemben fognak beérkezni ezek a források. Itt emlékeztetném arra képviselőtársaimat, hogy ezt a keretet a pandémia után hozta létre az Európai Unió, hogy a pandémia és a Covid következményeit orvosolja az Európai Unió tagországaiban. Magyarország eddig az egyik legkevesebb forrást kapta meg ebből a támogatási keretből, miközben kezesként részt vesz ennek a hitelfelvételnek az előkészítésében és kivitelezésében. Az a furcsa helyzet állhat elő tehát, hogy lehet, hogy Magyarország már kezesként valaki miatt törlesztésre szorul, tehát nekünk is vállalni kell a ránk eső részt, miközben még a nekünk jogosan járó forrásokat itt sem kaptuk meg.

Tisztelt Ház! Az önkormányzatokról engedjenek meg néhány szót! A helyi önkormányzatok finanszírozási rendszere az elmúlt években bebizonyította a hatékonyságát. Megszabadítottuk az önkormányzatokat az adósságuktól, 1300 milliárd forintnyi adósságot vettünk át az önkormányzati rendszertől, és megelőztük az újbóli eladósodásukat. Egy szigorú rendszert vezettünk be arra vonatkozóan, hogy hogyan és milyen feltételek között vehet fel önkormányzat hitelt. Ezenfelül a települések eltérő adottságaihoz illeszkedő kiegyenlítő rendszert is működtetünk. A helyhatóságok feladatellátásához igazodó központi költségvetési források jövőre is maradéktalanul rendelkezésre állnak. Az önkormányzatok működésének támogatását 1267 milliárd forintra fogjuk növelni, ez 217 milliárd forinttal több, mint az idén. Ezenfelül az emelkedő minimálbér és a garantált bérminimum, valamint a pedagógusbérek kifizetéséhez szükséges ellentételezést a költségvetés természetesen jövőre is biztosítani fogja.

Az energiaárak emelkedése miatt a kormány az idén többlettámogatást biztosított az önkormányzatoknak a legfontosabb közszolgáltatási feladataik ellátásához. A törvényjavaslat alapján erre 2025-ben is lesz lehetőség, tehát az önkormányzatok megkapják ezt a támogatást. Egy új rendszert indítottunk el a jövő évi költségvetésben, nem Rezsivédelmi Alapként, hanem a lakossági, önkormányzati, vállalkozási és intézményi támogatásokat szétbontva, a tárcák fejezetéhez helyeztük ki ezeket a forrásokat. Mindent egybevetve tehát az önkormányzatok a következő évben mintegy 4380 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés 1267 milliárd forint támogatást biztosít. Tehát az önkormányzati működés 29 százalékát közvetlenül, direkt módon az állami költségvetés biztosítja.

Tisztelt Ház! Végezetül engedjék meg, hogy a kormány nevében megköszönjem a Költségvetési Tanácsnak, elnök úrnak és munkatársainak, hogy áttekintették a törvényjavaslatot, megfogalmazták a véleményüket, amely szerint a törvényjavaslat minden tekintetben megfelel az Alaptörvényben előírtaknak. Ugyancsak szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék elnökének és munkatársainak, hogy szintén elvégezték az ellenőrzést, részleteiben is vizsgálták a tervezés dokumentumait és a költségvetés tervezetét. A Költségvetési Tanács és a Számvevőszék véleménye is megerősíti azt, hogy az Országgyűlés egy megalapozott törvényjavaslat tárgyalását kezdheti meg a következő órákban. Ezúton is köszönöm tehát mindkét szervezet munkatársainak a véleményezés és az ellenőrzés során megtett munkáját.

Tisztelt Ház! Összegezve az elmondottakat: a 2025-ös költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése, amely tartalmaz minden forrást ahhoz, hogy tovább növeljük a családok támogatását, megerősítsük a vállalkozásokat, megvédjük a rezsicsökkentést, megőrizzük a nyugdíjak értékét, garantáljuk az ország fizikai biztonságát, és továbbra is megvédjük Magyarország határait az illegális migrációtól. Az elhangzottakra való tekintettel kérem önöket, képviselőtársaimat, hogy a magyar költségvetést, Magyarország 2025. évi költségvetését megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)