Ritter Imre (Nemzetiségi képviselő)

RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke: Sehr geehrte Frau Vorsitzende! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/9894. über den ungarischen Haushalt für 2025 im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen erörtere.

Wie es schon gewöhnt ist, fange ich wieder meinen Diskussionsbeitrag mit einem Zitat von Johann Wolfgang von Goethe an. Er hat gesagt: „Toleranz sollte eigentlich nur eine vorübergehende Gesinnung sein: sie muss zur Anerkennung führen. Dulden heißt beleidigen.”

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a 2025. évi központi költségvetésről szóló T/9894. számú törvényjavaslat nemzetiségi igényeket érintő részeivel kapcsolatban.

Hozzászólásomat a költségvetésitörvény-javaslathoz már hagyományosan Johann Wolfgang von Goethe idézetével kezdem, mely magyarul így hangzik: „A tolerancia csak egy átmeneti állapotot jelölhet, mely elismeréshez kell vezessen. Az elfogadás önmagában sértés.”

Az elfogadás tehát nem elég, csak az elfogadás önmagában nem elég. Többet szeretnénk, többet várunk: elismerést. Az elismerésre őseink élete elégséges alapot adott; mi még dolgozunk érte. Az elismerés feltétele, alapja a megismerés, a megismerés pedig egy hosszú és fáradságos folyamat.

De most mindenekelőtt szeretném a mai és a holnapi hozzászólásom lényegét és alaphangját megadni a legszűkebb, de a napirend szempontjából legfontosabb nemzetiségi ténnyel, mely a következő: a Magyarország Kormánya által benyújtott 2025. évi központi költségvetésről szóló T/9894. számú törvényjavaslat az idei, tehát a 2024. évi költségvetésben biztosított összeghez képest a Miniszterelnökséghez tartozó 12 nemzetiséget érintően 2 milliárd 331 millió forinttal magasabb, kereken 14 milliárd forint támogatást tartalmaz a költségvetési törvény XI. fejezet 30/31. és 32. soraiban.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és a Miniszterelnökséghez tartozó 12 nemzetiség nevében ezt a támogatásemelést szeretném megköszönni a magyar kormánynak, a kormányzati frakcióknak, és jelezni, hogy a törvényjavaslatban lévő támogatáson felül további közvetlen támogatási igényt nem kívánunk idén benyújtani, és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága részéről a költségvetésitörvény-javaslat elfogadását támogatni fogjuk.

Külön köszönöm, hogy az általunk kért támogatásokat már a parlament részére benyújtott T/9894. számú törvényjavaslat is tartalmazta, és nem nekünk kellett a parlamenti eljárás során ezt kiharcolnunk. Erre a parlamenti nemzetiségi részvételünk 11 költségvetési törvényjavaslatából a 2016. évet követően mindössze második alkalommal került sor. Ez számunkra egy kegyelmi állapot ‑ köszönjük.

Különösen fontos és pozitív irányváltásnak tartjuk a 2025. évi költségvetésitörvény-javaslatban lévő 2 milliárd 331 millió forint nemzetiségitámogatás-emelést annak tudatában, hogy az elmúlt két évben nemhogy támogatásemelés nem volt, de jelentős elvonásra került sor. A 2022. évi elfogadott költségvetési törvényhez képest a 2023. évi költségvetésben a Gazdaságvédelmi Alap torzító hatását is figyelembe véve, a nemzetiségi támogatások 1 milliárd 198,9 millió forinttal csökkentek, majd még ugyanebben az évben a 2023. évi költségvetés módosításával további 852,8 millió forint nemzetiségi támogatás került elvonásra. Ehhez a módosított 2023. évi költségvetéshez képest a 2024-es költségvetési törvényben ismét 968,9 millió forinttal került csökkentésre a Miniszterelnökséghez tartozó 12 nemzetiség támogatása.

Ez azt jelentette, hogy két év alatt a költségvetési törvényben 3 milliárd 20,6 millió forint nemzetiségi támogatás került összességében elvonásra, mely a 2022. évi 14 milliárd 689,6 millió forintnak közel 21 százaléka, több mint az ötöde. Teljesen egyértelmű, hogy a nemzetiségi támogatások ilyen irányú elvonása messze meghaladta azt a mértéket, amelyet a teljes költségvetési törvény vonatkozásában az országos nehézségek miatt szigorítani kellett.

A 2023. és 2024. évi elvonás így összesen 5 milliárd 72,3 millió forint volt. Ennek nagyon nem örültünk, de tisztában lévén a háborús helyzettel, az inflációval, az energiaválsággal és egy sor más problémával, az elvonásokat fegyelmezetten tudomásul vettük, és próbáltunk túlélni. Minden erőfeszítésünket arra koncentráltuk, hogy a megelőző tíz évben kiépített intézményhálózatunk alapvető működését biztosítani tudjuk, és a beindított hosszú távú programjaink ‑ mint például a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjprogram ‑ ne törjön meg, ne essen szét, mert az a közvetlen jövőnket lehetetlenítette volna el.

A rendkívül jelentős nemzetiségitámogatás-elvonások mellett természetesen korrektül meg kell említeni, sőt, megköszönni a kormányzatnak, hogy a helyi és országos nemzetiségi önkormányzati fenntartásban lévő közel 110 nemzetiségi köznevelési intézmény részére külön kormányrendeletekkel az energiakompenzációra a 2023. és 2024. évben mintegy 2 milliárd 600 millió forintot biztosítottak, mellyel a mintegy 20 ezer nemzetiségi gyermek neveléséhez, oktatásához szükséges alapvető feltételeket biztosítani tudtuk.

Itt külön köszönöm azt is a kormányzatnak, a Pénzügyminisztériumnak és a Miniszterelnökségnek, hogy a kormányrendeletek előzetes egyeztetése során kellő rugalmasságot tanúsítottak, amellyel egy új, az intézményenkénti tényleges költségeken alapuló elosztási rendszert tudtunk bevezetni. Ennek lényege, hogy a Pénzügyminisztérium összességében a nemzetiségi köznevelési intézmények energiakompenzációs juttatását ugyan az intézményenként megállapított gyermeklétszámra vetített fajlagos összeg alapján határozta meg, de az összeg felosztásánál lehetővé tették, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül az országos nemzetiségi önkormányzatok bevonásával az egyes nemzetiségi köznevelési intézmények között a ténylegesen, objektíve felmerülő valós energiaköltségek arányában osszuk fel a kompenzáció összegét. Ez ugyan jelentős többletmunkát jelentett az egyes országos nemzetiségi önkormányzatoknak, elsősorban a legnagyobb nemzetiségi köznevelésiintézmény-hálózattal rendelkező Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának, de az intézményeink érdekében ezt természetesen szívesen vállaltuk.

(14.50)

A 2024-es energiakompenzáció záró elszámolására ugyan még csak 2025 februárjában kerül majd sor, de azt már most egyértelműen kijelenthetjük, hogy az új rendszer osztatlan elismerést aratott. Itt szeretném viszont rögtön leszögezni, hogy a két év alatt elvont 5 milliárd 72,3 millió forint nemzetiségi támogatás és a két év alatt nyújtott 2 milliárd 600 millió forint energiakompenzáció közé nemcsak azért nem szabad semmilyen szempontból egyenlőségjelet tenni, mert az elvonás mintegy duplája a kormányrendeletekkel adott kompenzációknak, hanem azért sem, mert az energiakompenzáció a világpolitikai helyzet miatt drasztikusan megemelkedett energiatöbblet-kiadásokat fedezte, amely mögött értelemszerűen semmilyen nemzetiségi többletjuttatás nem volt. Ugyanakkor viszont az 5 milliárd 72,3 millió forint effektíve a nemzetiségi tevékenységektől lett elvonva, és csökkentette drasztikusan ezen tevékenységek megvalósításának pénzügyi lehetőségeit.

Egyúttal itt szeretnék államtitkár úrnak egy kérdést is feltenni a jövő évi rezsikompenzációval kapcsolatban. Varga Mihály miniszter úr a napokban a sajtóban jelentette be, hogy a 2025. évi költségvetési törvényben megszüntetik a Rezsivédelmi Alapot, de a rezsicsökkentett árak maradnak. A támogatási intézkedések a különböző tárcák fejezeti kezelésén keresztül biztosítva maradnak az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok számára is ‑ jelentette a miniszter úr. Remélem, és mivel a nemzetiségi fenntartású nemzetiségi köznevelési intézmények 2023-2024. évi energiakompenzációjára vonatkozó rendeletekből nem tudom, hogy milyen alapból kerültek biztosításra, de feltételezem, hogy nem a megszüntetett Rezsivédelmi Alapból. Ugyanis az intézményeink részére 2025-ben az elmúlt két évhez hasonlóan nagy bizonyossággal továbbra is szükséges lesz a rezsikompenzáció, és nincs tudomásom arról, hogy ez a Miniszterelnökség fejezeti költségvetésében bármilyen módon a 2025. évre be lenne tervezve.

Ezért kérem megnyugtató válaszát, hogy 2022-2023-hoz hasonlóan ugyanúgy számíthatunk jövőre, a 2025. évben is a kormányrendelettel biztosított rezsikompenzációra a nemzetiségi önkormányzati fenntartású nemzetiségi köznevelési intézményeink részére. Válaszát előre is megköszönöm, és egyúttal röviden jelezném, hogy az elmúlt tíz év gyakorlatától eltérően, amikor minden költségvetési tárgyalásnál mindvégig reggeltől estig itt voltam, mivel most nem állok olyan stabil lábakon, mint a költségvetés ‑ remélem, hogy lassan igen ‑ el kell majd menjek, hogy holnap is tudjak jönni, de természetesen a válaszát figyelemmel kísérem, úgyhogy nem tiszteletlenségből megyek majd el hamarabb.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ezen kitérő után szeretnék visszatérni a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló T/9894. számú törvényjavaslat nemzetiségi támogatásaira, mely a XI. fejezeti soron kereken 14 milliárd forint, és amint bevezetőmben említettem, ehhez további támogatásemelést nem fogunk kezdeményezni. Ugyanakkor az egyes sorok között viszont két átcsoportosítást, átvezetést fogunk bizottsági módosítóval kezdeményezni. Konkrétan: a XI. Miniszterelnökség, 30. fejezeti kezelésű előirányzatok, 1. célelőirányzatok, 31. nemzetiségi célú költségvetési támogatások, „1. nemzetiségi szakmai támogatások” sorról 874,9 millió forint átvezetését a következő két sorra. Egyrészt a Miniszterelnökség 30. fejezeti kezelésű előirányzatok, 1. célirányzatok, 31. nemzetiségi célú költségvetési támogatások, „2. országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása” sorra 754,3 millió forintot, másrészt a XI. Miniszterelnökség, 32. központi kezelésű előirányzatok, „4. települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása” sorra 120,6 millió forintot.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatására átvezetésre kerülő és kért 754,3 millió forint esetében ez azt jelenti, hogy a 9. melléklet I. részében foglalt táblázat 9. és 10. sorában az országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatását 408,9 millió forinttal, míg az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatását 345,4 millió forinttal szükséges emelni, természetesen megbontva, mind a tizenkét országos nemzetiségi önkormányzatra, amely egységesen 20 százalékos emelésnek felel meg. Az összegek országos önkormányzatok szerinti megbontását most nem sorolnám fel, de a 2024. december 3-án, kedden benyújtásra kerülő módosító indítványunk értelemszerűen tartalmazni fogja azt.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A 2014-ben lezajlott parlamenti választást követően kezdhettük meg mint országgyűlési szószólók és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a parlamenti munkát, és első ízben a 2015. évi költségvetésnél volt érdemi rálátásunk, beleszólásunk, javaslattételi lehetőségünk a központi költségvetési törvény kialakításába.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében azt a gyakorlatot folytattuk, hogy kétévente javasoltunk emelést, így 2015-ben, majd 2017-ben és ismételten 2019-ben. Ezt követően viszont döntően a pandémiás helyzet okozta válság miatt a 2021-es támogatásemelés elmaradt, és két év helyett csak három év után, 2022-ben volt ismét támogatásemelés. Ezen támogatásemelés a 2022. évben egy egységes elvek alapján, valamennyi önkormányzatra elvégzett vizsgálatok után, több területen országos nemzetiségi önkormányzatonként differenciáltan került elvégzésre, figyelembe véve a 2018-2019. évi, országos nemzetiségeket érintő törvénymódosítások eredményezte változásokat is.

Első területként az országos nemzetiségi önkormányzatok működése és média támogatásánál egyrészt a legalacsonyabb fajlagos költségvetéssel rendelkező és működő országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetését havi 100 ezer forint/közgyűlési tag szintig kiegészítettük. Ez a tizenhárom országos nemzetiségi önkormányzatból nyolcat érintett.

Másrészt a 2019. évi országos nemzetiségi önkormányzati választásnál három nemzetiségnél ‑ a horvát, a német és a szlovák nemzetiségnél ‑ a nemzetiségi névjegyzékbe regisztráltak száma alapján nyolc fővel nagyobb közgyűlést kellett választani. Részükre megtörtént a közgyűlés működési költségeinek létszámarányos kiegészítése.

Harmadrészt a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2018. január 1-jei módosítását követően az országos nemzetiségi önkormányzatok átvették előbb az általuk fenntartott köznevelési és kulturális intézmények épület- és építményállományának a vagyonkezelői jogát, majd a 2020. szeptember 1-jei módosítást követően az országos önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények tulajdonjogát is. A tulajdonjog átvételével az országos nemzetiségi önkormányzatokat terhelő, az általuk fenntartott intézmények vagyonbiztosítási díját kompenzáltuk.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Negyedrészt: az elmondott, előző három differenciált támogatáskiegészítés mellett az országos nemzetiségi önkormányzatok és média a közgyűlések költségeivel csökkentett 2021. évi támogatási összegének 15 százalékos emelését javasoltuk és kaptuk is meg.

(15.00)

Második területként az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik támogatása ‑ szeretném a félreértések elkerülése végett kiemelni, hogy nem a nemzetiségi köznevelési intézményekről, hanem egyéb kulturális intézményekről beszélünk ‑ esetében pedig először a már említett tulajdonjog-átvétel miatt egy 2 százalékos intézményfelújítási keretet képeztünk az érintett 39 intézményre vonatkozóan.

Másodszor: 5 országos nemzetiségi önkormányzatnál, az úgynevezett kőszínházakkal rendelkező bolgár, horvát, német, ruszin és szlovák önkormányzatnál az előző három évben összesen 10 új nemzetiségi intézmény lett létrehozva, vagy meglévő intézményben történt jelentős nagyságrendű fejlesztés, amelyek éves működési költségei kerültek biztosításra.

Harmadrészt: a bolgár, horvát, német, szerb és szlovák nemzetiségnél az állandóan működő kőszínházak részére, akik a korábbiakban a támogatásukat eseti jelleggel, egyedi támogatásként kapták, amelynek esetlegessége nem tette lehetővé a színházak tervszerű, gazdaságos és hatékony működését, ezek tervesítésre kerültek.

Negyedszer: a 2020. május 19-én elfogadott, a kulturális intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény szerint a kulturális szférában foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésével és bérfejlesztésének biztosításával kapcsolatos kompenzálás történt meg az érintett nemzetiségi önkormányzatok részére.

Ezen négy differenciált támogatásemelés mellett, lényegében a törvényi változásokból eredő emelések mellett az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik általános működési támogatása 7,5 százalékkal került megemelésre. Az előzőekben ismertetett 2022. évi országos nemzetiségi önkormányzatok és média esetében tehát 15 százalékos, az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézmények esetében 7,5 százalékos emelést követően most ismételten a korábbi kétéves gyakorlat helyett csak három évvel később kerül sor újabb támogatásemelésre, mindkét területen egységesen 20 százalékos mértékben.

Indoklásként el kívánom mondani, hogy 2022 óta nagyságrendileg növekedett a minimálbér ‑ 29 százalék ‑, a garantált bérminimum ‑ 24 százalék ‑, az általános bérszínvonal is, ami jelentős terhet jelentett az országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetései számára. Jelenleg a személyi kiadások teszik ki kiadásaik mintegy 70 százalékát. Erőfeszítéseik ellenére nem képesek követni az általános béremelkedést. A leszakadó bérek veszélyeztetik az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatalainak és intézményeinek működőképességét, folyamatos szakemberhiánnyal küzdenek.

További bérfeszültségekhez vezetett a pedagógusok bérének egyébként indokolt és számunkra rendkívül örömteli emelése is. A bérek kifizetése után fennmaradó összeg egyre kevésbé teszi lehetővé a kiegyensúlyozott és biztonságos működést az országos nemzetiségi önkormányzatoknál. Az energiahordozók árának emelkedése miatt nőttek a rezsiszámlák, az utazási költségek, emelkedtek a távközlési és egyéb szolgáltatások költségei. Ennek okán nem marad forrás a működést szolgáló ingatlanok állagmegóvására, karbantartására, az elhasználódó eszközök pótlására. Mindezek alapján az országos nemzetiségi önkormányzatok ezen 20 százalékos támogatásemelésének indokoltsága és szükségessége megkérdőjelezhetetlen.

Szintén a 9. melléklet I. részében foglalt táblázatban részletezzük a települési vagy területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatásának emelését abban az esetben, ha a települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartója. Ennek okán a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása jogcímen egy új jogcímszámon vezetnénk be az ő emelt támogatásukat, amelynek fajlagos összege 3 millió 120 ezer forint/év nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzatonként. Az erre szánt összeg a második átvezetésben említett 120,6 millió forint, amely 58 nemzetiségi önkormányzatot érint, amelyek 79 nemzetiségi köznevelési intézményt tartanak fenn.

Az érintett köznevelési intézményt fenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok körét előzetesen a MÁK nyilvántartásával a Pénzügyminisztériummal is egyeztettük. Ez esetben indoklásként el kell mondjam, hogy a nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatásának külön emelt összeggel történő támogatása a fenntartók közvetlen költségeinek az átvétel miatti direkt növekedése ‑ például bankköltségek ‑, valamint az intézményfenntartásból fakadó jelentős többletfeladatok finanszírozása és ezáltal az átvett intézmények stabil működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges.

S ha már a nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatoknál tartunk, akkor engedjék meg, hogy tekintettel a 2024. június 9-én megtartott országos területi és települési nemzetiségi önkormányzati választásokra, röviden kitérjek ezek eredményére. Örömmel tájékoztatom önöket, hogy a nemzetiségi választások érdemi probléma nélkül, rendben lezajlottak, majd 2024. október 1-jét követően az új nemzetiségi önkormányzatok megalakultak. Ennek keretében újjáalakult mind a 13 nemzetiségi önkormányzat: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán országos nemzetiségi önkormányzat. A 13 nemzetiségnél 64 területi, azaz megyei vagy fővárosi önkormányzat alakult, és a 13 nemzetiségnél összesen 2199 települési nemzetiségi önkormányzat alakult meg, összesen 1498 településen, illetve budapesti kerületben. Az érintett települések száma és a nemzetiségi önkormányzatok száma közötti különbség abból adódik, hogy vannak olyan települések és budapesti kerületek, ahol több nemzetiség is alakított önkormányzatot. Például Pécsett 11 nemzetiségnek is van nemzetiségi önkormányzata.

A 2024-ben alakult helyi nemzetiségi önkormányzatok számában 2019-hez képest 12 nemzetiségnél nincs érzékelhető nagyobb változás. Egyedül az ukrán közösségnél nőtt jelentősen a 2019. évi 33-ról 53-ra, 20 helyi önkormányzattal, gyakorlatilag 60 százalékkal a települési ukrán nemzetiségi önkormányzatok száma. Ez a változás nyilvánvalóan a szomszédunkban már több mint ezer napja zajló szörnyű háború által okozott menekültválságból adódik.

Úgy gondolom, hogy a 2025-ös központi költségvetési törvényben a nemzetiségeket érintő támogatások a korábbiakban ismertetett két főösszegen belüli, sorok közötti átvezetéssel együtt pozitív, biztató helyzetet teremtenek valamennyi őshonos magyarországi nemzetiség újra megalakult vagy esetleg újonnan alakult országos területi és helyi nemzetiségi önkormányzata részére, az újonnan induló, kivételesen nem öt-, hanem négy és féléves ciklusra. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)

(15.10)