Dr. Hegedűs Barbara (Fidesz)

HEGEDŰS BARBARA (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A 2025. évi költségvetésről szóló törvény azon részéről szeretnék beszélni, amely az Európai Uniótól származó források felhasználásával foglalkozik.

Mindenekelőtt azonban engedjék meg, hogy pár mondatban kiemeljem a családtámogatásokat, hiszen fiatal édesanyaként is nagyon fontosnak tartom azt, hogy a 2025-ös költségvetés biztosítja a családtámogatások folytatását, sőt kibővíti azokat, és a támogatások növelésére is sor kerül. Ugyanígy üdvözlendők azok a tervezett intézkedések, amelyek segítik a munkavállalás és a család összehangolását, például a tanulmányokat folytató fiatal családosok is számíthatnak plusztámogatásokra. A családi adókedvezménynek köszönhetően több mint 500 ezer forintos többletet kaphatnak a kétgyermekes családok és 1,2 millió forintos többletet a háromgyermekes családok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években Veszprém alpolgármestereként és a Régiók Európai Bizottságának tagjaként is volt szerencsém látni azt, hogy mennyire fontos az európai uniós regionális politika. Kálmán Olga DK-s képviselőtársam felszólalására reagálva fontosnak tartom kiemelni azt, hogy igenis vannak olyan fiatalok, akik szeretnének vidéken élni, szeretnének a szülőföldjükön, a településükön, a falujukban élni, ezért nagyon fontos az, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az EU regionális és vidékfejlesztési forrásait Magyarország sikeresen használta fel.

Az agrár- és vidékfejlesztésre szánt uniós források 2021 és 2027 közötti felhasználása a korábbi időszakokban megszokottakhoz képest azonban jelentősen átalakul. A program kerete Magyarország számára összességében mintegy 1414 milliárd forint összegű pénzalap felhasználását teszi lehetővé, mely részben uniós, részben hazai forrásokból kerül megtérítésre. Magyarország a 2021-2027-es időszakban megemelheti a programra szánt pénzügyi kereteit, így a vidékfejlesztési program 2014 és 2022 között felhasználható keretösszege több mint 2940 milliárd forintra növekedett. A program hangsúlyos elemét képezi a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint azzal összefüggésben a környezetkímélő, fenntartható gazdálkodás, agrár-környezetgazdálkodás. Kiemelt szempontja és beavatkozási területe a vidéki térségek és közösségek lehetőségeinek bővítése, a vidéki gazdaság és a helyi közösségek fejlesztése. A XXI. századi kihívások szükségessé teszik a magyar vállalkozások technológiaváltását, digitalizációs és innovációs képességeinek megerősítését, valamint a munkavállalók képzését termelékenységük és hozzáadott értékük növelése érdekében.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló GINOP Plusz keretében a cél ‑ a 2014 és 2020 közötti időszak eredményeire építve ‑ a magyar vállalkozások támogatása. A GINOP Plusz beavatkozásai révén kívánjuk elérni, összhangban a vonatkozó stratégiákkal, hogy a vállalkozások technológiájukat, működésüket megújítva kedvezőbb pozíciót alakítsanak ki a hazai és nemzetközi piacokon, valamint előrelépjenek a globális értékláncokban. Mindez hozzájárul a társadalom életszínvonalának növekedéséhez, a munkahelyek védelméhez, a foglalkoztatás bővüléséhez. A GINOP Pluszt a Bizottság 2022. december 22-én elfogadta. Az operatív programban tervezett öt prioritástengely keretében a fejlett és kevésbé fejlett régiókban kerül sor vissza nem térítendő és feltételesen vissza nem térítendő támogatások, pénzügyi eszközök formájában támogatás kiosztására.

Az előző programozási időszaknak megfelelően a TOP Plusz prioritásai esetében a 2021-2027-es időszakban is a megyei önkormányzatok és Budapest által kidolgozott integrált területi programok képezik az operatív program céljai megvalósításának az alapját. A főbb beavatkozási tématerületek a helyi gazdaságfejlesztés, településfejlesztés, energiahatékonyság.

A digitális átmenet integrált megközelítést megkívánó domináns célrendszerré vált, amelynek választ kell tudni adni a jelenlegi és újonnan felmerülő globális, technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívásokra. A gazdasági és társadalmi versenyképesség megtartása és növelése érdekében Magyarország egy külön program, a DIMOP Plusz keretében tervezi végrehajtani ezeket a fejlesztéseket.

A kohéziós politika részeként 2021 és 2027 között is folytatódnak a transznacionális és interregionális területi együttműködési programok. A programok fontos szerepet játszanak az európai, valamint a közép-európai térség kiegyensúlyozott fejlődésében és a területi kohézió megteremtésében. Ezen programok célja olyan tevékenységek támogatása, melyeket hatékonyan csak több ország együttműködésével, az érintett területek közös erőfeszítése, fellépése és tapasztalatcseréje révén lehet kezelni. A programok nemcsak az Európai Unió kiegyensúlyozott fejlődéséhez, a belső piac hatékonyabb működéséhez és a területi kohézió előmozdításához járulnak hozzá, de azt is elősegítik, hogy hazánk kulcsszereplő legyen a közép-európai térség fejlesztéspolitikájában. A magyar gazdaság fejlődésének kulcseleme a tágabb térségi gazdasági együttműködés fokozása, ezért hazánk fontos geostratégiai feladata, hogy együttműködve a szomszédos és térségbeli országokkal minél jelentősebb szerepet töltsön be a kelet-közép-európai régióban.

Az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, az RRF megadja a lehetőséget arra, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak. Az uniós eszköz főként az állami beruházások és reformok felgyorsítását célozza meg. Az uniós forrás felhasználása során, ellentétben a kohéziós politika forrásaival, maga a tagállam a kedvezményezett. A terv költségvetésének nagy hányada az energetikai szektor, az egészségügy és a fenntartható zöldközlekedés fejlesztését célozza. Kiemelt fejlesztési terület továbbá a köznevelés és a felsőoktatás, valamint az energetika és a zöldátállás. Magyarország 2023. augusztus 31-én nyújtotta be az Európai Bizottság részére az objektív körülményekkel indokolható módosítási javaslatokat tartalmazó helyreállítási tervet, amelyet a Tanács jóváhagyott. A módosítás már az RRF-hitelre épülő fejlesztési irányokat is tartalmazza.

(21.50)

A helyreállítási terv módosításának elfogadásával 1497 milliárd forint összegű hitel felvételére nyílik lehetőség. Az ország minden részét érintő intézkedések elsősorban a villamosenergia-hálózat fejlesztését, az ipar zöldítését, a megújulók fokozatos hasznosítását és az energiahatékonyság javítását célozzák. A kötelezettségvállalást jelentő hitelmegállapodás megkötését követően a Bizottság az RRF-rendeletben rögzítetteknek megfelelően teljesítette az előfinanszírozás kiutalását Magyarország részére, melynek keretében a hitelkeret 20 százalékának megfelelő előleg került kifizetésre egy összegben, mintegy 295 milliárd forint értékben.

A REPower fejezetben foglalt intézkedések végrehajtása megkezdődött. 2024 januárjában megjelent a vállalkozások elektromosjármű-beszerzését, júniusban pedig a lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósítását segítő otthonfelújítási program pályázati felhívása, valamint a múlt hónapban az elektromos töltőhálózat fejlesztését segítő pályázat is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az előbb elhangzottakból is látható, Magyarország hatékonyan és konstruktívan működik együtt az Európai Unióval és intézményeivel. Az onnan érkező forrásokat jó gazdaként, a magyar lakosság érdekében használjuk fel, hogy hazánk egy modernebb, versenyképesebb és jelentősebb gazdasági szereplővé válhasson, és élhetőbb ország lehessen. Az uniós támogatásoknak köszönhetően jelentős fejlesztések valósultak meg az infrastruktúrában, az oktatásban és az egészségügyben.

Éppen ezért állunk értetlenül és némi indulatokkal azok előtt a döntések előtt, amelyeket politikai alapon és a magyar emberek érdekeit sértő módon hoznak meg Brüsszelben, hogy ezek a források ne vagy csak korlátozott mértékben érkezhessenek meg hozzánk. A jogállamisággal kapcsolatos, gyakran átláthatatlanul megfogalmazott vádakkal indokolt eljárások és szankciók veszélyeztetik nemcsak az uniós forrásokhoz való hozzáférést, hanem az ország szuverenitását is. Felháborító, hogy egyes brüsszeli intézmények a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják a Magyarországnak jogosan járó európai uniós források kérdését.

Az elmúlt években Magyarország jelentős eredményeket ért el az uniós források felhasználásában. A kormányzati intézkedések célja, hogy Magyarország versenyképessége erősödjön, a gazdaság modernizálódjon, az életminőség pedig tovább javuljon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)