Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A korábbi évek gyakorlatától eltérően az idei évben a kormány ősszel nyújtotta be a jövő évi költségvetést. Itt már álljunk meg egy pillanatra, mert a következő időszakban azért sokat fogják hallani majd, hogy mennyire megtervezett, mennyire kiszámítható és mennyire betartható ez a költségvetés.

Az ellenzéki padsorokból, bár elég kevesen vannak, minden évben meg szoktuk kapni: ha májusban nyújtjuk be, akkor az a baj, ha ősszel nyújtjuk be, akkor az a baj. A Költségvetési Bizottság ülésén már elhangzott ez a kérdés pontosan a miniszteri meghallgatáson, hogy ha most nyújtják be, akkor az a baj, ha tavasszal, akkor pedig az a baj. Pedig mindenki tudja, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború egy komoly bizonytalansági tényezőt jelenthet hazánk gazdaságára nézve, és éppen ezért döntött úgy a kormány, hogy megvárjuk az amerikai elnökválasztás eredményét. Az eredményt ismerjük, és egyértelműen bizakodhatunk abban, hogy egy mihamarabbi béketárgyalás és egy tűzszünet fog bekövetkezni a jövő év elején. Éppen ezért 2024. november 11-én terjesztette be a kormány a 2025. évi költségvetést.

Miniszter úr is elmondta, ő azt a címkét ragasztotta erre a hatalmas irodai paksamétára, hogy az új gazdaságpolitika költségvetése. Én még annyit szeretnék hozzátenni, hogy egy kiszámítható, biztonságra törekvő költségvetés, betartható és reményeink szerint békeköltségvetés készült el november 11-ére.

A 2021. évi rekordméretű, 7,1 százalékos bővülést 2022-ben 4,3 százalékos nemzetiössztermék-növekedés követte. A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók nyomán kibontakozó energiaválság és a magas infláció negatív hatásai, a restriktív kamatkörnyezet az elmúlt években visszafogták a gazdasági szereplők aktivitását. A külső környezet nem támogatta a magyar gazdaságot, mivel egész Európát lanyha kereslet jellemzi 2023 óta.

Alapvetően az idei év második felében látszódnak már inkább az élénkülés jelei, ami ha tovább folytatódik a következő évben, az bizakodásra ad okot, és elérhető lesz a 3-4 százalékos növekedés.

(11.00)

Az előttünk fekvő költségvetési törvényben szereplő hivatalos növekedési célszám pedig 3,4 százalék.

Annak érdekében, hogy a gazdaságot dinamizálni tudja a kormány, sok új beruházás elindításáról döntött. Miniszter úr is tényszerűen fölsorolt néhányat. Összességében 300 beruházást tartalmaz a költségvetési javaslat, és mintegy 8100 milliárd forintnyi költéssel bírnak ezek a költségvetésben. Ebből a 2025-re eső rész 480 milliárd forint.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A jövő évre várható gazdasági növekedés második lába a reálbérek markáns növekedése és az ennek következtében élénkülő fogyasztás lesz. A kormány várakozása szerint a gazdasági növekedésben továbbra is meghatározó szerepe lesz a termelőkapacitásokat bővítő beruházásoknak és a hatékonyságot javító technológiai fejlesztéseknek egyaránt. A kedvezőtlen külső körülmények ellenére 2023-ban 26 százalékon állt a beruházási ráta, amely 2025-ben ismét növekedésnek indulhat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hasonlóan az elmúlt évekhez, az állam működése tekintetében jövőre is egyensúlyos lesz a költségvetés. Lassan mondom: a közszolgáltatások költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza. A nullaszázalékos működési hiány mellett továbbra is biztosítottak a fejlesztési források, így az államháztartási hiány mértéke várhatóan 3,7 százalék lesz.

2025-ben a költségvetés összesen 100 milliárd forintos központi tartalékkal számol. Ez elmarad a jelenleg hatályos szabályoktól, amely a kiadási főösszeg arányában legalább 0,5 százalékos, mintegy 220 milliárd forintos értéket ír elő. Minderre tekintettel a kormány a 2025. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatban a vonatkozó államháztartási szabály módosítását kezdeményezte, hogy a költségvetési törvény hatálybalépésekor már a módosított előírás legyen hatályos.

Itt szeretném megjegyezni, hogy komolyan várjuk majd az ellenzék költségvetési törvényt módosító javaslatait, amelyekben mindig egy srófra jár az agyuk, és többszörösen költik el azokat az összegeket, amelyeket módosításra lehet használni. S itt jegyezném meg azt is, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan, mivel már lezárult a zárszámadási törvény, arról is be tudunk számolni, hogy ebben az évben is csak egy alkalommal módosította tényszerűen a kormány a költségvetési törvényt. Az őáltaluk mondotthoz képest nincs rendeleti költségvetés, hanem a költségvetési törvény keretszámain belül működik a kormányzati költségvetési költés. Éppen ezért fontos az, hogy az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is olyan véleménnyel látta el a költségvetési javaslatot, amely szerint bár vannak benne olyan kérdések, amelyek bizonytalanságot szülhetnek, mégis betarthatónak és végrehajthatónak mondták a költségvetési javaslatot.

Az elhúzódó háború miatt a költségvetésben továbbra is számolni kell az ország védelmével. A legfontosabb cél, hogy az ország kimaradjon a háborúból, a határok pedig biztonságosak maradjanak. A honvédelmi kiadások meghaladják az 1750 milliárd forintot, amely a nemzeti össztermék 2 százalékát teszi ki, a rendvédelmi kiadások összesen pedig elérik az 1400 milliárd forintot.

A kormánynak továbbra is célja, hogy 2026-tól a rendőrök és a katonák ismételten megkapják a fegyverpénzt, és ahogy miniszter úr is elmondta, mind a bírósági, mind az ügyészségi szervezetben dolgozók is jelentős béremelésre számíthatnak. Emellett jövő évben a kormány 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók bérére. Az elmúlt évek béremelési programjának köszönhetően teljesíti a kormány azt a vállalást, hogy a tanárok fizetése érje el majd a diplomásátlagbér 80 százalékát.

Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Az idős, nyugdíjas honfitársak kiemelt támogatást érdemelnek, hiszen évtizedeken át dolgoztak az ország építésén, miközben a jövő generációját nevelték fel. A kormány 2010-ben megígérte a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését, amit betartott, sőt felül is teljesített. A nyugdíjak forintösszege 2010 óta több mint a kétszeresére emelkedett, a vásárlóerejük pedig 25 százalékkal javult. A kormány 2022-ben visszaépítette a 13. havi nyugdíjat, amelynek fedezetét 2025 februárjában is biztosította, és ahogy azt a miniszter úr expozéjában hallhattuk, ezt be is fogjuk építeni a költségvetési törvénybe, hogy ez minden évben meg tudjon történni.

2025-ben a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7200 milliárd forintot fordít. Ebből a nyugellátásra 6545,7 milliárd forint jut, a 13. havi nyugdíjak pedig összességében mintegy 530 milliárd forintot tesznek ki a költségvetésben. Ez megközelítőleg 2,5 millió jogosult többlettámogatását fedezi 2025 februárjában.

A kormány a nők családban eltöltött szerepének elismerését 2025-ben is biztosítja, így tehát a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők számára a korhatár előtti öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségét fogja biztosítani. A központi költségvetés erre 2025-ben több mint 490 milliárd forintot biztosít.

Azokat az idős embereket is támogatja a kormány, akik nyugdíjasként továbbra is aktív szereplői kívánnak maradni a munkaerőpiacnak. Részükre 2025-ben is fennmarad a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociálishozzájárulásiadó- és járulékmentessége.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elkerülhetetlen, hogy a jövő évi költségvetés kapcsán a legfontosabb gazdasági mutatókról is beszéljünk. A jövő évi központi költségvetés bevételi főösszege 38 739 milliárd forint, míg a kiadási főösszeg várhatóan 42 862 milliárd forint lesz. Miniszter úr is elmondta, de én is egy pár számmal hadd kedveskedjek önöknek: 2008-ban az ország költségvetésének főösszege 8800 milliárd forint volt, tehát 8800, most pedig 38 739 milliárd forint. 2010-ben a bevételi főösszeg 12 703 milliárd forint volt, a kiadási főösszeg pedig 13 568 milliárd forint. Azt gondolom, ez a hatalmas reálértékű növekedés is mutathatja azt, hogy a költségvetési főösszeg mindannyiunk munkájának eredményeként növekedhetett ilyen mértékben, éppen ezért fontos az, hogy az adósságszolgálatot, illetve az államháztartási hiányt hogyan tudjuk kezelni. Mint ahogy az Alaptörvény ezt meg is szabja a parlamentnek és a kormánynak, a 2025. december 31-ére tervezett GDP-arányos hiány 72,6 százalékban fog teljesülni.

Ahogy az expozéban is elhangzott, ebben az évben 25 százalékról 5,5 százalékra sikerült csökkenteni az inflációt, az év végére pedig 3,5 százalékra sikerül leszorítani. A bruttó bérek 13 százalékkal, nettó összegben pedig 9 százalékkal bővülhettek az idén, és a jövőben is dinamikus növekedésre számítunk.

Fontos kijelenteni azt, hogy a munkaerőpiacon mintegy 4,7 millió fő van jelen, és ezzel teljesítettük az egymillió munkavállaló bővülését (sic!), amit 2010-ben ígértünk, és az egyensúlyi mérlegünk is jobb volt ebben az évben, 4,3 milliárd forint eurótöbblettel zárunk, mint a tavalyi évben.

(11.10)

A költségvetéssel kapcsolatban többször elhangzott már, hogy elsősorban külső okai vannak annak, hogy ezt a költségvetést nyújtottuk be. A miniszter úr is elmondta, hogy komolyan számítunk arra, hogy az uniós bevételek meg fognak érkezni, én innen is mindenkit kérek arra, hogy aki teheti, inkább ne akadályozza, hanem segítse az uniós források Magyarországra jutását.

Végül szeretném megköszönni a Költségvetési Tanácsnak, illetve az Állami Számvevőszéknek, hogy az idén is megtárgyalta és hasznos észrevételekkel látta el a költségvetés tervezését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat minden tekintetben segíteni fogja a magyar gazdaságot, és remélhetőleg hozzá fog járulni az új magyar gazdaságpolitika megvalósításához és sikeréhez. A költségvetés tervezését és tervezetét megalapozottnak tartjuk, éppen ezért kérem önöket a Fidesz képviselőcsoportja nevében, hogy valamennyi képviselőtársam tárgyalja meg, és lehetőség szerint a módosításokkal együtt támogassák az indítványt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)