Földi Judit (DK)

FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat két új szakképzettséget határoz meg. Arra vonatkozóan azonban semmilyen információ nem áll még rendelkezésre, hogy pontosan milyen tanterv szerint kerül sor az állategészségügyi mérnökök és az okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnökök képzésére.

A javaslat szerint egyrészt az okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnök szakképzettséggel rendelkezők kormányzati szolgálati jogviszonyban végezhetnek majd hatósági feladatokat. A feladatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal határozza meg. A törvény indoklása szerint az állategészségügyi mérnök az agrárszektorban, a szolgáltató állatorvosok felügyelete mellett, a hatósági állatorvosokkal és élelmiszer-biztonsági felügyelőkkel közös, illetve önálló munkával hatékonyan tudják csökkenteni a munkaerőhiány teremtette kockázatokat. Az indoklás egyben a kormány beismerése is, hogy már ezen a területen is súlyos munkaerőhiány van. A mai napon hat hatósági állatorvosi hirdetés és hat élelmiszer-felügyelői hirdetés található meg a Közigállás portálon.

A munkaerőhiány oka egyrészt a vállalkozói, üzleti jövedelmeknél jóval alacsonyabb fizetés, hiszen az elmúlt évek orbáni inflációját nem követték a közszféra béremelései, másrészt pedig az ezen a területen is tapasztalható kiszámíthatatlanság, bizonytalanság, hogy vajon egy-egy intézmény, szervezet működése meddig tart. Az állatorvosok érthetően a magánszférában helyezkednek el, ahol magasabb jövedelemmel, több szakmai kihívással és kiszámítható üzleti környezettel találkoznak. Nagy kérdés, hogy az új szakképzés bevezetésével vajon enyhül‑e a munkaerőhiány. Ez csak évek múlva fog kiderülni, mivel a képzések még el sem indultak, és nincs arról információ, hogy mikor kezdődnek pontosan.

A rendelet indoklása szerint az állategészségügyi mérnök szakképzettséggel rendelkező személy is végezhet állategészségügyi feladatokat önállóan, valamint szolgáltató állatorvos felügyelete mellett rendeletben meghatározottak szerint. Készült‑e vajon erről hatástanulmány? Megkérdezték‑e a szolgáltató állatorvosokat, hogy ők szeretnének‑e nem állatorvosi végzettségűekkel együttműködni? Nem jelenti‑e ez az állatorvosi szakma felhígulását?

Jelenleg Magyarországon mintegy 2900 állatorvos dolgozik. Az állatorvosok döntő többsége a társállatgyógyászatot választotta, és nagy részük Budapesten, illetve megyeszékhelyeken dolgozik. A gazdaságihaszonállat-gyógyászatból ma nagyon nehéz megélni. A fizetőképes kereslet a társállatgyógyászat felé tolódott el. A vidéki településeken egyre kevesebb helyen foglalkoznak háztáji állattartással, a nagyüzemi állattenyésztés pedig kevés állatorvosnak teremt biztos megélhetést. Új szakmák létrehozása helyett adókedvezmények és egyéb támogatások biztosításával kellene ösztönözni az állatorvosok vidéki letelepedését. Az állatorvosi szakma társadalmilag rendkívül fontos terület, hiszen hatalmas felelősségük van az élelmiszer-biztonság területén, az állattartás, az állatvédelem területén.

Itt kell szót ejteni a hazai társállattartási kultúráról is. A hatósági állatorvosok feladata az állatok védelmének biztosítása, és ha hiányosságokat észlelnek, intézkedéseket kezdeményeznek azok orvoslására. Az elmúlt napokban derült fény arra, hogy egy 44 éves osztrák nő Magyarországon több településen tartott fenn szaporítótelepeket, Csöngén és Csapodon üzemeltetett telepeket, ahol borzalmas körülmények között éltek az állatok. Az állatok egy része szerencsésen megmenekült, de rengeteg állati tetemet is találtak az állatvédők.

De beszélnünk kell arról is, hogy nagyon sok kóbor társállat van. A menhelyek naponta számolnak be elborzasztó helyzetekről, kidobott kutyákról, kutyakölykökről. Még mindig nem természetes, hogy minden kutyában legyen chip; hogy minden kutya megkapja a szükséges védőoltásokat. Zárójelben jegyzem meg, hogy szükséges lenne ezeknek az ellátásoknak az ingyenessé tétele, valamint az állattartás szabályainak erőteljes edukációja. Ezekben az esetekben a hatósági állatorvosoknak kellett volna intézkedniük ‑ ha elegendő hatósági állatorvos lenne; és itt visszatértünk a munkaerőhiány problémájához.

Az előzőekben elmondottakból is látszik, hogy elsősorban nem új szakma, szakképzettség bevezetésére van leginkább szükség. A meglévő humán erőforrás megtartására kell fókuszálni, piacképes jövedelmet kell az ott dolgozók részére biztosítani, továbbá nagyon fontos lenne a kiszámítható szabályozás. Ezek révén kell azt elérni, hogy ne hagyják el a közszférát ezek a szakemberek. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)