Farkas Sándor (Fidesz)

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, mely az Országgyűlés napirendjén szerepel, és a mostani vitának is a része, alapja, egy rendkívül fontos javaslat, szakmai szempontból pedig kimondottan. Azért is mondom ezt, mert ez a törvényjavaslat az élelmiszer-biztonsági mérnökképzésre és az állategészségügyi mérnökképzésre tesz javaslatot, hogy ez a két szakma igazából megtalálja helyét az agráriumban.

Most vált igazán aktuálissá ez a kérdés, már csak azért is, mert az Agrárminisztérium és Magyarország Kormánya ebben az évben és a jövő évben is egy nagyon komoly fejlesztési csomagban, egy nagyon komoly támogatási programban részesíti a magyar állattartók jelentős részét. Ez nemcsak az állati férőhelyek bővítését, korszerűsítését, hanem ezt követően a feldolgozóipar támogatását is jelenti. S ha már feldolgozóiparról beszélünk, akkor természetesen a vágóhídi termékekről, a vágóhídi feldolgozásról és egyéb élelmiszeripari feldolgozásokról is lehet szólni.

Itt jön elő az a kérdés, ebben milyen szakemberek tudják segíteni azt ‑ és meggyőződésem szerint hiánypótló ez a lehetőség ‑, hogy minél biztonságosabb és minőségileg is megfelelő feldolgozott élelmiszertermék kerüljön a piacra, s nemcsak a magyar piacra, hanem Európa és a világ számos piacára. Ezekkel a fejlesztésekkel el fogjuk érni azt ‑ és most nemcsak sertésről beszélek, mert itt szarvasmarháról, tejtermékről, baromfiról, juhról és nagyon sok nagyobb állatfajról lehetne még beszélni, még akár a lótenyésztés kérdéséről is; most nem akarok a részletekben elveszni ‑, hogy ezek a lehetőségek, fejlesztési lehetőségek támasztják alá annak a képzési lehetőségnek a jelentőségét, hogy ehhez megfelelő szakemberekre van szükség, ahogy előbb is mondtam, a minőségi követelmények maximális teljesítése érdekében.

S ha elérjük, márpedig miért ne érnénk el azt, hogy azok a feldolgozott termékek, amelyek egy állat vonatkozásában természetesen a születés pillanatától kezdődnek, minél egészségesebb, minél jobb körülmények között fejlődhessenek, minél értékesebb takarmányok hasznosításával tudjanak testi súlygyarapodást elérni, nos, ebben óriási szerepük lehet ezeknek a mérnököknek. Azt gondolom, hogy erre szükség van, és nagyon jó ötletnek tartom, és köszönöm képviselőtársaimnak, hogy ezt a kérdést felvetették.

A mai helyzetben is látjuk azt, hogy bizonyos állatbetegségek, járványok végigsöpörnek az országban. Képviselőtársam a sertéspestisre utalt, de én a madárinfluenzát legalább olyan fontos és kiemelkedő járványnak tartom, mint bármi mást. Látjuk, hogy a Dél-Alföldön a víziszárnyastelepek ma milyen nehéz helyzetben vannak, és személyesen tapasztalom abban a térségben, hogy az állategészségügynek mekkora a szerepe. Azt is látjuk, hogy ebben hiányok vannak, hogy nincs elég szakember, és hogy bizonyos cégek, vállalkozások jó értelemben véve levadásszák más cégek állatorvosait, szakembereit annak érdekében, hogy minél jobban, minél biztonságosabban tudjanak teljesíteni. S azt is láthatjuk, hogy azon programok alapján, amelyeket indítunk, bizonyos állatlétszám-növekedés is várható. Máris van ilyen, hozzáteszem, s ezekkel a fejlesztésekkel tovább fog szaporodni a magyar állatok száma. Abban bízom, hogy ezek minél egészségesebbek lesznek és egyre magasabb feldolgozottsági fokkal kerülnek az élelmiszer-áruházak piacára.

Azt is szeretném megjegyezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez egy fontos képzés, szakmai meggyőződésem szerint elengedhetetlen, amely nem az állatorvosok képzése ellen irányul, hanem azt kiegészíti és alátámasztja ezzel az alsóbb fokú képzési szinttel. Ugyanakkor ennek van egy másik ága, ami nem szerepel ebben a törvényjavaslatban. Az Agrárminisztériumban épp a napokban beszéltük végig azt, hogy a szakképzési törvény lehetőséget ad arra, hogy a szakmunkásképzés területén is egy hasonló, de természetesen alacsonyabb szinten és fokon indítsunk bizonyos szakokat különböző szakiskolákban, szakközépiskolákban. Valamikor régen ‑ nem akarok most a korra mutogatni ‑ voltak felcserképzések, és a sertések ivartalanítását sem állatorvosok végezték, hanem olyan szakemberek, akik ebben a szakmában jártasak voltak, és semmi probléma nem volt. S amikor még a háztáji gazdaságokban nagy baromfiudvarok, baromfitelepek voltak, a tyúkok és a baromfik oltása sem kimondottan állatorvosi feladat volt. Ma erre szinte már nem találunk szakembereket.

Ezért tartom fontosnak, hogy azt a képzést, amiről ez a törvényjavaslat szól, támogassuk. Ez alatt pedig az Agrárminisztérium várhatóan egy alapképzést fog elindítani a következő évben, hogy meglegyen az összekapcsolódás, meglegyen a lépcső. Van egy alap szakképzés, van a mérnökképzés, s természetesen meghagyjuk és támogatjuk az állatorvosképzést is a legmagasabb szinten. Azt azonban szeretném hangsúlyozni ‑ amire Kósa képviselőtársam is utalt ‑, én sokkal jobban örülnék annak, ha minél több, nagyállatokkal foglalkozó állatorvos kerülne ki az egyetemről ‑ persze megértem az egyetem ilyen irányú gondjait és lehetőségeit is ‑, mert ebben is óriási hiány van.

Úgy gondolom, hogy ezeket a hiányokat ezekkel a képzésekkel pótolni tudjuk, ki tudjuk elégíteni. S nem utolsósorban ez adja meg azt a garanciát, hogy a fejlesztéspolitikánkban az állattenyésztő telepek fejlesztésére, a feldolgozóüzemek fejlesztésére több száz milliárd forintot áldozzunk annak érdekében, hogy minél több exportképes árunk legyen, hogy minél biztonságosabb és minél jobb minőségű készáru legyen a polcokon. Ebben lesz ezeknek a szakembereknek a szerepe. Nagyon bízom benne, hogy az Országgyűlés és Magyarország Kormánya is támogatni fogja ezt az elképzelést. Én személy szerint nagyon örülök ennek, és az Agrárminisztérium támogatását élvezi az előterjesztés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)