Berki Sándor (Párbeszéd)

BERKI SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. A mai napon elkezdődött a ’25-ös év költségvetési vitája és mindennek a vitája. Vannak benne jó dolgok, vannak benne olyan dolgok, amelyek nem jók. Viszont óriási hiányosságok vannak a javaslatokban és erre szeretném felhívni a figyelmet, és napirend után, nem pedig a vitában részt véve, hogy minél nagyobb figyelmet kapjanak azok az emberek, akiknek erre szükségük van.

Léteznek olyan társadalmi csoportok, amelyek igencsak ki vannak szolgáltatva az Országgyűlés döntéseinek. Az első ilyen társadalmi csoport a gyermekek. A családi pótlékról már sok szó esett itt, a parlamentben, és önök a mai napig ragaszkodnak ahhoz, hogy nem hajlandóak emelni ezt az összeget, azzal indokolva, hogy a családi adókedvezmény majd megoldja a gyermekek vagy a családok problémáját. Ehhez szeretnék hozni egy-két dolgot.

BC Gen Hungary, Jabil. Csak ők az év végén több ezer magyarnak adtak útilaput a talpára, és ezekben a családokban ‑ kérdezem én ‑, hogyan fogják érvényesíteni a családi adókedvezményt. Sehogy. Ez Északkelet-Magyarország. Nekik a családi pótlékra van szükségük, hiszen az ő gyerekeiknek is szükségük van pénzre ahhoz, hogy iskolába, óvodába járjanak, és egyáltalán a családi kassza ki legyen pótolva. Itt nem megoldás a családi adókedvezmény, attól függetlenül, hogy ők is és én is jónak tartom.

Még két cég, MEZ, Dunaferr. Ezeknél a cégeknél a jelenlegi pillanatban is fizetési, likviditási gondok vannak, csúszásokkal kapják meg a fizetésüket. Még nem veszítették el az állásukat, de el fogják. Ők hogyan fogják érvényesíteni a családi adókedvezményt? Sehogy. Tehát a családi pótlékra igenis szükségük van, és a gyerekeknek jár ez az összeg.

Kérem önöket, hogy ezt vegyék figyelembe, és változtassanak ezen, és hozzák be a költségvetésbe minimum a családi pótlék megduplázásának lehetőségét. Önök 24 órán belül tudnak módosítani, amúgy is mindig beadnak különböző módosításokat. Kérem, ezeket adják be.

A következő nagyon sérülékeny társadalmi csoport az idősek. Megint csak nincs benne a tervezetben például a minimálnyugdíj, amelyre már javaslatot tettem, és majd decemberben tárgyalja a bizottság, ahol azt a javaslatot teszem, hogy a mindenkori minimálnyugdíj igazodjon a mindenkori minimálbérhez. Ha önök elismerik a minimálbért ‑ ezt már elmondtuk ‑, el kell ismerniük, hogy a nyugdíj is igen fontos, és az sem lehet kevesebb ennél az összegnél. Úgyhogy én erre sem láttam önöktől javaslatot.

(19.20)

Kérem önöket, hogy ezt is pótolják, hiszen a megélhetéshez mindenkinek pénzre van szüksége. Hogyan gondolják azt, hogy az idősek 100 ezer forintnyi, 100 ezer forint körüli nyugdíjakból majd meg tudnak élni? Nem tudnak.

Miért is vontam össze ezt a két társadalmi csoportot egy felszólalásban? Mert az első csoport a „kérem”, a második csoport pedig a „köszönöm”, hiszen azt várjuk el az itt felnövő generációtól, hogy majd éljen ebben az országban, dolgozzon, tevékenykedjen, de amikor az életük kezdetén vannak, nem adjuk meg a megfelelő támogatást, hanem különböző feltételekhez kötjük. Vannak régiók, ahol ez tud működni, van, ahol nem tud, de most soroltam el, hogy hány ezer magyar veszti el a munkahelyét például, és az ő gyermekeik is számítanak, és amúgy is, nem a szülők alapján kell megítélni a gyermekeket.

A másik pedig a „köszönöm”. Akkor, amikor valaki ebben az országban ledolgozta a maga idejét, 40-45 évet, és most én tényleg arról beszélek, akik munkahelyről, munkaviszony után mentek nyugdíjba, azoknak 100 ezer forintot utalni, az nem a „köszönöm” jelképe. Az egy nagyon fontos előrelépés legyen, hogy legalább a mindenkori minimálbérrel megegyezzen ez az összeg.

Én arra kérem önöket, jövőre választási év lesz, tegyék meg ezeket a lépéseket. Igenis nagyon fontosak a gyermekek és az idősek, és nem teheti meg egy kormány, nem teheti meg egyetlenegy politikus sem, hogy csakis azoknak az érdekeit képviseli, akikből hasznot húz jelen pillanatban az ország, csak jelen pillanatban, és aki elvégezte a munkáját, az is számít, és aki el fogja, az is számít.

A végére még egy gondolat. A mindenkori nyugdíjminimum 28 500 forint. Ehhez hozzá sem akarnak érni. Nagyon jól tudják, hogy ez mennyi mindent befolyásol, úgyhogy ezt is gondolják át! Köszönöm.