Dudás Róbert (Jobbik)

DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az expozéban, illetve az előbb Vejkey képviselőtársam vezérszónoki felszólalásában is elhangzott, hogy a döntéshozatal racionalizálása és hatékonnyá tétele, átláthatóvá tétele, illetve a transzparencia erősítése a célja ennek a törvényjavaslatnak.

Azt gondolom, hogy ha egy ilyen jellegű törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyűlés elé, akkor az azt a célt kell hogy szolgálja, hogy az Országgyűlés tisztességét, méltóságát, az itt végzett munka emelését erősítse és biztosítsa. Ez a törvényjavaslat nem ezt célozza, tisztelettel, arra is rá fogok világítani, hogy miért, illetve mi szolgálná ennek az erősítését.

Ha arról beszélünk, hogy az összeférhetetlenség megállapítása kapcsán akár legyenek szigorítások ‑ azt gondolom, hogy a vagyonnyilatkozatok kezelése kapcsán legyenek szigorítások. Azt gondolom, hogy minden jóérzésű képviselő számára ezek nyilvánvalóak lennének. Az, hogy nem elrejtik, mert még ki is hangsúlyozzák, hogy egyébként házbizottsági döntés értelmében, esetlegesen a házelnök külön döntése értelmében történhet megemlékezés a plenáris ülésen, azt gondolom, hogy nyilvánvalóan az előbb már elhangzott, hogy miért teszik ezt bele, nem hiszem, hogy a Karsai Dánielre való megemlékezésen kívül lett volna még példa arra, hogy egyébként más képviselő javaslata alapján történt volna a megemlékezés. Amennyiben viszont a Karsai Dániellel kapcsolatos megemlékezés ösztökélte önöket erre, akkor az pedig igencsak szégyenletes.

De hogy miről is kellene szóljon sokkal inkább az Országgyűlés működésének racionalizálása és a döntéshozatal hatékonysága és átláthatósága kapcsán való döntés? Például, pontosan Vejkey képviselőtársam is tagja a Törvényalkotási Bizottságnak. Biztos vagyok benne, hogy ezen törvényjavaslathoz a Törvényalkotási Bizottságra még fog érkezni valamilyen módosító javaslat. Nem tartom helyesnek, hatékonynak, átláthatónak, hogy nincs olyan törvényalkotási bizottsági ülés, hogy ne osztanának ki írásban módosító javaslatokat ott, a helyszínen. Pár órával előtte még érkeznek e-mailben, majd ott helyben még kiosztanak írásos módosító javaslatokat ‑ ember legyen a talpán, képviselő legyen a talpán, aki ezeket egyébként át tudja látni ‑, majd egyébként a kormány előterjesztője pedig jelzi, hogy hány pontot, mely paragrafusok mely bekezdéseit veszi ki belőle. Na, ez az átláthatatlan, ezt kellene rendbe tenni annak érdekében, hogy az ott helyet foglaló képviselők felelős döntést tudjanak hozni. Tehát mind az írásbeli, mind a szóbeli kiegészítők kapcsán ezeket rendbe kellene tenni.

Minden egyes plenáris ülésen, főleg az A hét vonatkozásában, de mondjuk így, hogy minden egyes plenáris ülésen lehetőség van a kormányhoz azonnali kérdéseket, szóbeli kérdéseket, interpellációkat benyújtani. A legritkább esetben válaszol a címzett. Gondolok itt a kormány tagjaira, a miniszterekre, és gondolok a miniszterelnök úrra is egyben. A házszabályi rendelkezés értelmében megvan, hogy hányszor utasíthatja vissza a válaszadás lehetőségét, és mi az, amikor egyébként neki ténylegesen érdemben választ kell adnia. Tiszteletben tartva a parlamenten kívüli munkáját mind a miniszterelnöknek, mind az összes, bármely tárcát képviselő miniszternek, de ezen kellene szigorítani, mert egyébként mind az azonnali kérdésekben, mind az interpellációkban országos ügyek, akár az egész ország lakosságát érintő kérdések hangoznak el, és nem propaganda, nem a 2010 előtti időszakra visszamutogató, mert azért 14,5 év kétharmados kormányzás után 14,5 évvel ezelőttre visszamutogatni, azt gondolom, finoman szólva is szegénységi bizonyítvány; a miniszternek, a tárcát vezető, a miniszterelnök által kinevezett személynek kellene érdemi választ adnia.

Nyugodtan mondhatjuk egyébként, hogy az írásbeli kérdésekre vonatkozóan is lehetne szorgalmazni, hogy ne pusztán egy propagandaszöveg köszönjön vissza valamely államtitkár részéről, hanem a miniszternek küldött írásbeli válaszra egy ténylegesen a tárgyról, a témáról szóló válasz érkezzen.

Ha már említettem, a minisztereket, megemlítem még külön, bár miniszterelnök urat is említettem, de még külön megemlítem, hogy a szavazásoktól eltekintve, másfél-két hónap telik el, hogy az azonnali kérdések órájában egy órán keresztül válaszoljon az ellenzéki képviselők által feltett kérdésekre. Amennyiben másfél-két hónap telik el egy-egy miniszterelnöki jelenlét között, nagyon sok kérdés aktualitását veszítheti. Azt gondolom, hogy amennyiben a Háznak, az ellenzéknek, bármely képviselőnek a tisztelet megadása is célja egy-egy ilyen törvénymódosításnak, akkor a minimum lenne az, ha egyébként mind a miniszterek, mind a miniszterelnök részéről érdemben és időben tudna válasz érkezni.

Az általam felsoroltakat nagyon hosszan lehetne folytatni. Ígérem, hogy nem fogok nagyon sok pontot megemlíteni, de azért néhány érdemi és kritikus pontot viszont igen. Az általam eddig felsorolt pontok, azt gondolom, hogy mind a Ház méltóságát emelnék. Amennyiben így marad, akkor az viszont csorbítja.

Ami leginkább csorbítja, az pedig a rendeleti kormányzás. 2019-2020 óta, a sajnálatos Covid-időszak óta, mondhatjuk, hogy rendeleti kormányzás van Magyarországon. Covid már sehol, hála a Jóistennek, rendeleti kormányzás még mindig van. Mindig van valami, amire való hivatkozással a kormány magánál tartja az azonnali intézkedések lehetőségét, pedig az az Országgyűlés hatásköre. Az Országgyűlésnek kellene megadják azt a lehetőséget, adja meg a miniszterelnök úr és a kormány, hogy amit esetleg este vagy éjszaka megálmodik, így természetesen már reggel azonnal ki tudja hirdetni, lehozza a Magyar Közlöny, és az hatályba is lép. Nem, az Országgyűlésnek a feladata, hogy ezeket az intézkedéseket, ezeket a törvénymódosításokat, javaslatokat megtárgyalja.

(17.30)

Higgyék el, hogy az ország érdekében történő bárminemű törvényjavaslat, azt gondolom, maximális, vagy ha nem is maximális, de biztos vagyok benne, hogy nagyon nagy többséggel át tudna menni. Ha erre az az önök válasza, hogy a törvényalkotás egy hosszú folyamat, melynek következtében nem tudnak azonnali intézkedéseket hozni, hát, 24 óra alatt önök már vittek át törvényjavaslatot, úgyhogy én azt gondolom, hogy ez nem lehet kibúvó.

Szeretném még felhívni a figyelmet, amennyiben tényleg az átláthatóság, a transzparencia megteremtése ennek a törvényjavaslatnak is a célja, hogy a salátatörvények esetében is történjen felülvizsgálat. Egyetértve ezen intézménnyel, hiszen vannak egy szakterülethez tartozó több törvénymódosítók. Amennyiben egy salátatörvény egy szakterületet céloz meg több törvénymódosítással, én azt gondolom, hogy az egyértelmű és maximálisan támogatható, ne szavazzunk tizenkétszer, amikor is egyben ugyanarról a területről szavazhatunk.

De amikor alfától ómegáig önök az óvónői béremeléstől a tűzoltók jogállásán keresztül a bányászszakszervezetekig és az erőművek működéséig egy törvényjavaslatba tesznek bele mindent, nem véletlenül nyilvánvalóan, hiszen jóérzésű politikai párt és jóérzésű képviselő erre érdemben nem tud igent vagy egyébként nemet sem mondani, hiszen van, amit tudna belőle támogatni, van, amit pedig nem, ezért mondjuk, egy tartózkodással megteremti a lehetőségét annak, hogy önök utána visszamutogassanak, hogy bezzeg mi nem támogattuk bármely célcsoport munkabérének az emelését, pedig abszolút nem erről van szó. Arról van szó, hogy az ilyen jellegű, 180-200 törvényjavaslatot különböző szakterületekről egy törvénybe összezsúfolt javaslat sérti a Ház, a döntéshozatal és egyébként az Országgyűlés méltóságát.

Azt gondolom, hogy amennyiben ténylegesen a működési mechanizmus racionalizálása, az átláthatóság, a méltóság megteremtése ennek a törvényjavaslatnak a célja, akkor minimum az általam eddig felsoroltakat próbálják beépíteni, mert ezt a célt ez szolgálná. Köszönöm szépen.