Arató Gergely (DK)

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Múlt héten a miniszterelnök úr egy újabb nagyszabású gazdasági lázálommal örvendeztette meg az úri közönséget, amelyben azon túl, hogy széles nyelvcsapásokkal lelkesedett az új gazdájáért, a kínaiakért, arról is biztosított minket, hogy ugyan eddig nem ment jól a gazdaság ‑ na, mondjuk, ezt észrevettük, de persze ez nem a kormány miatt van; ezt senki nem hiszi el ‑, de mostantól kezdve a gazdasági szuverenitás jegyében minden tökéletes és kiváló lesz. És képviselőtársammal szemben ezt kibírta úgy, hogy nevetés nélkül mondta el.

Az a helyzet, hogy ezt, persze, senki nem hiszi el neki. Hiszen Orbán Viktornak és a csapatának 14 éve volt arra, hogy ebben az országban valamilyen eredményt érjen el. 14 éve és egy Marshall-segélynyi uniós forrása. Az a helyzet, hogy látjuk, hogy mi lett az eredménye az önök 14 éves kormányzásának. Szinte minden uniós összehasonlításban a legutolsó helyen vagyunk: a legtöbbet dolgoznak a magyar emberek és a legkevesebbet keresik; a legtöbben halnak meg az egészségügyben olyan módon, hogy egyébként ez elkerülhető lenne. Európa-rekorder volt az élelmiszer-infláció; a 260 forintos euróból 410 forintos eurót csináltak, és akkor a benzinárról még nem is beszélek; vagy éppen ötször annyi szegény nyugdíjas van, mint 2010-ben.

Hát, ezt sikerült önöknek elérniük, ez az önök gazdasági teljesítménye! Arról már nem is beszélek ‑ erről majd a héten fogunk úgyis eleget beszélni ‑, hogy a költségvetés mára fikciós műfajjá vált, hiszen az, amit leírnak a költségvetésben, már január elsején sem érvényes. Most megpróbálkoztak azzal, hogy hátrébb tették a költségvetés elfogadását; hátha a december 20-án elfogadott költségvetés még január elsején érvényes lesz. De ahogy én látom, azt, hogy milyen alapon tervezik ezt a költségvetést, hogy ez megint csak politikai lózungok és álmok gyűjteménye, nagyjából biztosak lehetünk abban, hogy a 2025-ös költségvetés is arra a sorsra fog jutni, mint a 2022-es, a ’23-as, a ’24-es. Magyarul, hogy semmi az égegyadta világon nem fog belőle teljesülni.

Tudják, úgy vannak önök az ország fejlesztésével meg az uniós forrásokkal, mint az egykori viccben a szovjet hűtőgépgyári dolgozó, aki mindig hazavitte az alkatrészeket, de valahogy sose hűtőgép lett belőle, hanem mindig tank. Jöhet ide bármennyi uniós forrás, beszedhetnek bármennyi adóbevételt és elkölthetik a költségvetésben, valahogy mindig kastély, jacht meg magánrepülőgép lesz belőle; sosem jó oktatás, sosem működő egészségügy, sosem olyan vasút, amellyel el lehet jutni iskolába, dolgozni vagy munkába.

(12.20)

És utána pedig panaszkodnak, hogy jé, hát, az Unió nem akar több pénzt küldeni, meg rámutogatnak az ellenzékre, hogy az ellenzék miatt van. Az a helyzet, hogy nyilván az Európai Unióban se hülyék vannak, tehát csak feltűnt nekik az, hogy egyébként bármennyi uniós pénz érkezik, abból a fideszes milliárdosok gazdagodnak, és nem az ország fejlődik.

És ne mondják azt, hogy az ellenzéken múlik, hiszen mi következetesen, hetente mindig benyújtjuk azt az antikorrupciós javaslatunkat, amelyik lehetővé tenné azt, hogy megnyíljanak az uniós források. És önök következetesen nem hajlandók napirendre tűzni. Ma is szavazunk majd róla, meglátjuk, hogy önöknek a saját hazájuk a fontosabb, vagy az, hogy a milliárdos haverjaik tovább tömhessék a zsebeiket. De nincsenek illúzióim, hiszen az önök 14 éves kormányzása csak arról szólt, hogy a gazdagok gazdagodjanak, a fideszes milliárdosok hatalmas vagyonokat halmozhassanak föl, miközben az ország nagy része fizetésről fizetésre, napról napra él, nem tudja a nyugdíjas, hogy tud‑e még élelmiszert venni a hónap végén, döntenie kell, hogy a gyógyszert váltja ki, vagy pedig elmegy a közértbe, nem tudja a keményen dolgozó ember azt, hogy egyébként a hónap végén tud‑e a gyerekének az iskolába uzsonnapénzt adni.

Az a helyzet, képviselőtársaim, hogy önök ezt tették! Önöknek a munkás csak a hitellel összefüggésben jut eszükbe, idáig tart az önök gondolkodása a dolgozó emberekről, hogy hátha ott is ki lehet helyezni valami jó kis hitelt, és le lehet húzni még egy bőrt az emberekről.

Az a helyzet, hogy persze lehet örülni az önök oldalán annak, hogy az ellenzék egy része is meglátta benne a Wass Alberten nevelődött jobboldalit, és könnyes szemekkel megy önök után. De az a helyzet, hogy a jobboldal nem fog érdemi változást hozni az országban, a jobboldal ugyanazt fogja képviselni, amit önök. Ezért van az, hogy a Demokratikus Koalíció maradt európai baloldali, szociáldemokrata párt. Mert szerintünk 2026-ban nemcsak a díszletet kell lecserélni, hanem az egész előadást. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)