karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Répássy Róbert

2024-11-25 · 128. ülésnap · napirend előttihez hozzászólás · 5:07 · Igazságügyi Minisztérium államtitkára

napirendi pont: Napirend előtti felszólalások

Szöveg4 525 karakter · 9 bekezdés · JSON

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mielőtt részletesebben belemegyek az ön érveinek a taglalásába, először is szeretném önt tájékoztatni arról, hogy az a törvényjavaslat, amiről ön beszél, a napirendi javaslat szerint pénteken következik. Reméljük, hogy péntek délután ön is itt lesz az Országgyűlésben, és újból elmondhatja ezeket a gondolatait. (Kunhalmi Ágnes bólint. ‑ Arató Gergely: Én itt leszek!)

Reméljük, hogy az Országgyűlés betartja a saját napirendjét, és az Országgyűlés napirendjén szereplő javaslatokhoz hozzá fognak szólni a tisztelt ellenzéki képviselők is, nem úgy, mint máskor. Reméljük, hogy most sikerülni fog. (Arató Gergely: Ugyan már! ‑ Közbeszólások a DK padsoraiból: Naaa! ‑ Kálmán Olga: Hiányoztunk?)

Tisztelt Ház! A másik, amiről szerettem volna beszélni, tisztelt képviselő asszony, hogy azzal szemben, amit ön állít, 2010-ben, még egy korábbi választójogi rendszerben, ahol 386 országgyűlési képviselőt választottak, 176-ot egyéni választókerületben; 2010 óta folyamatosan négyszer győzött a Fidesz-KDNP-koalíció a magyar választók akaratából. (Kunhalmi Ágnes közbeszól.) 2010-ben még egy másik választási rendszerben és 2014-ben egy feleakkora, egy kisebb parlamentre szabott választási rendszerben, és ugyanígy kétharmaddal győzött. Tehát azzal szemben, amit ön állít, valójában nem a választókerületi rendszer változása miatt, hanem a választók akaratából győzött ez a kormánykoalíció (Derültség, felzúdulás a DK padsoraiban. ‑ Az elnök csenget.).

És azzal szemben, amit ön most állít, minden választás előtt meghallgatjuk az önök ‑ hogy is mondjam csak ‑ reménykeltő mondatait, mely szerint le fogják győzni, ebben a választási rendszerben is le fogják győzni a kormánykoalíciót, és eddig négyszer nem sikerült legyőzni. (Közbeszólások a DK padsoraiban. ‑ Kálmán Olga: Ki tudja?!) Hiába mondják el mindig, hogy akármilyen a választási rendszer, önök majd győzni fognak. Ezt most is el fogják mondani, ezt most is meghallgatják a választók, és utána döntenek, és majd meglátjuk, mi lesz; de eddig négyszer nem így sikerült. Négyszer nem úgy sikerült, ahogy önök azt a saját választóikkal elhitették. (Kálmán Olga közbeszól. ‑ Kunhalmi Ágnes: Csalással!)

Tisztelt Ház! Akkor térjünk rá arra, hogy miről is fog pénteken vitázni az Országgyűlés. A T/10000. számú törvényjavaslatról, amelyet nem az éj leple alatt fogadott el az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága, hanem az előre összehívott napirendje szerint, nappal. (Derültség és felzúdulás a DK padsoraiban. ‑ Az elnök csenget.) Nappal, az ellenzéki képviselők jelenlétében elfogadta a választási törvény módosításáról szóló javaslatát, és ezt benyújtotta az Igazságügyi Bizottság.

Vajon miért tette ezt az Igazságügyi Bizottság? Azért, mert a választási törvény, a 2011. évi CCIII. törvény, annak is a 4. §-a leírja, hogy amennyiben a választókerületek lakossága között 20 százaléknál nagyobb az eltérés, akkor az Országgyűlésnek módosítania kell a választókerületek határát.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke már szeptemberben a beszámolójában jelezte, hogy megváltozott a választókerületekben élők száma, mégpedig úgy, hogy Budapesten legalább két választókerületnyi lakossal csökkent, Pest megyében pedig nőtt a választók száma, és néhány vidéki vármegyében is hasonló lakosságszám-változásra hívta fel a figyelmet.

Azon kívül, hogy a törvény előírja, hogy köteles az Országgyűlés változtatni a választókerületeken, azon kívül az Alkotmánybíróság is a 2005. évben a 22. számú határozatában előírta, hogy az egyenlő választójog feltétele, hogy lényeges mértékben ne térhessen el egymástól az egy választókerületben élő választópolgárok száma. Ezt egyébként az előbb idézett választási törvényünk 15 százalékban határozza meg. 15 százaléknál nagyobb eltérés nem lehetséges, de 20 százalékos eltérés esetén köteles az Országgyűlés változtatni.

Tehát azért kerül a tisztelt Ház elé ez a javaslat, mert a választópolgárok egyenlő választójogához való jogát kívánja biztosítani az Országgyűlés e törvénnyel. Egyébként a szokások szerint ebbe a kormány nem szokott beleszólni. (Közbeszólások a DK padsoraiból: Jaaaaaj! Tényleg!) Az Országgyűlési képviselők alakítják ki a választókerületeket. A választókerületeket az országgyűlési választásokról szóló törvény melléklete tartalmazza, tehát törvényi erővel bír ez a melléklet; azaz csak törvényben lehet megváltoztatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Répássy Róbert — 2024-11-25, napirend előttihez hozzászólás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/128-34.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-128-34,
  title = {Dr. Répássy Róbert — 2024-11-25, napirend előttihez hozzászólás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/128-34.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}