Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapokban a lakhatás kérdésköre a gazdasági és politikai diskurzusokat aktívan tematizálta, sőt a nemrég lezajlott amerikai egyesült államokbeli elnökválasztási kampány meghatározó motívumának is számított. A téma felértékelődése nem meglepő, hiszen az elfogadható minőségű és megfizethető költségű lakhatás az élet minőségének egyik kiemelkedő jelentőségű eleme, következésképpen a lakhatásnak megkerülhetetlen szerepe van a lakosság jólétének megteremtésében.

A kormány politikájának 2010 óta egyik sarokpontja a háztartások megélhetésének javítása, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokra, családokra, nyugdíjasokra és alacsonyabb jövedelmű honfitársainkra. Az elmúlt közel másfél évtizedben ezzel összefüggésben számos olyan intézkedést hoztunk, amely közvetlen vagy közvetett módon a lakhatási körülmények javítására, illetve a lakhatási vonatkozású megélhetési költségek mérséklésére irányultak. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a korábbi baloldali kormányok elhibázott segélyalapú szociális rendszerével ellentétben, a lakosság erősítése érdekében, a munkaalapú társadalom meghirdetése és végrehajtása mellett a családpolitika megalapozásával kell fellépni.

Az az állítás, miszerint a jelenlegi magyar kormány egy családbarát kormány, legjobb meggyőződésünk szerint nem üres politikai szlogen, hanem a számok nyelvén is alátámasztott állítás. A családbarát kormányzás nevében 2010 óta eddig minden évben emelkedett a családokra szánt források volumene, az idei évben az erre szánt kiadások összege pedig már meghaladta a 3300 milliárd forintot, amely európai összevetésben is egyedülálló módon a bruttó hazai termék megközelítőleg 4 százalékára tehető. A 2024-es források nagyságrendileg három és félszeresen haladják meg a korábbi baloldali kormányok 2010. évi 960 milliárd forintos költését. A jövő évben további forrásnövekedés mellett bővülhet az Európa legszélesebb családtámogatási rendszerének számító magyar szisztéma, mely a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború és a globális gazdasági nehézségek ellenére is 3750 milliárd forintból, vagyis a GDP 4,3 százalékából gazdálkodhat majd, újabb eszközöket felvonultatva a magyar családok védelme és többek között lakhatási helyzetének javítása érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyarországi lakhatási helyzet, illetve a vonatkozó szakpolitika bemutatása érdekében fontos a kérdéskör makrogazdasági kontextusba történő helyezése is. A kormány sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország biztos fundamentumokkal fordulhatott rá a 2020-as évtizedre, azonban mint ismeretes, a világgazdaságot az elmúlt években számos jelentős turbulens külső hatás érte, melyek negatív következményei a nyitott gazdaságnak számító Magyarországra is természetszerűen begyűrűztek.

A koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború és az annak nyomán kibontakozó energiaválság, valamint az infláció egyaránt negatívan befolyásolta a nemzetgazdaság helyzetét, nyomást helyezett a lakosság jólétére is. A koronavírus-járvány miatt sérült ellátási láncok, valamint az újranyitás utáni kereslet-kínálati egyensúlytalanságok miatt az inflációs alapmutató emelkedése már 2022 előtt megkezdődött, ugyanakkor az infláció gyors emelkedése az orosz-ukrán háború kirobbanása, az annak nyomán kibontakozó energiaár-robbanás következményeként következett be.

(20.00)

A fogyasztóiár-index 2023 januárjában érte el csúcspontját. A fogyasztói árak erőteljes emelkedése a gazdasági szereplőkre és a lakosságra nézve is károsnak volt tekinthető, így a 2023-as évben a kormányzati gazdaságpolitika egyik legfontosabb célkitűzése az infláció év végéig történő egy számjegy alá szorítása volt. A kormány kiemelt szempontként kezelte, hogy enyhítse a magyar családokra nehezedő terhet, ennek érdekében körülbelül húsz olyan intézkedést hoztunk, amelyek az infláció csökkentésére és a megélhetési költségek mérséklésére irányuló törekvéseinkkel hozhatók összefüggésbe. Az olyan intézkedések, mint az élelmiszerár-sapkák, az üzemanyagárstop, a kötelező akciók kiskereskedői nyújtására vonatkozó előírás és az ártranszparenciát növelő online árfigyelő rendszer egyaránt érdemben hozzájárultak ahhoz, hogy a fogyasztóiár-indexet már a vártnál előbb, 2022 októberében 10 százalék alá mérsékeljük.

A kormány büszke rá, hogy az extrém energiaárak által jellemzett piaci környezetben és a Brüsszelből érkező politikai nyomás ellenére is fenn tudta tartani az egyik legfontosabb intézkedését, a rezsicsökkentést, amely az átlagfogyasztás erejéig továbbra is védi a magyar családokat. Amellett, hogy a rezsicsökkentésnek érdemi inflációcsökkentő hatása is volt és van, az intézkedés kulcsszerepet játszik a hazai háztartások lakhatási vonatkozású költségeinek mérséklésében.

Kijelenthető, hogy az intézkedés nélkül a háztartások villamosáram- és földgázszámláit ‑ a külföldi elrettentő példákhoz hasonlóan ‑ extrém árváltozások terhelték volna, szélsőségesen megemelve a családok lakhatási költségeit. A fogyasztóiár-index legutóbbi, 2024. októberi értéke mindössze 3,2 százalék volt, amely csupán 0,2 százalékponttal haladja meg a jegybanki inflációs célértéket, és 0,8 százalékkal a toleranciasáv felső határa alatt van, vagyis kijelenthető, hogy a kormány az inflációt legyőzte.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mint az eddigiekből is kihallható volt, a magyar kormány az eddigiekben is kiemelten fontos ügyként kezelte a lakhatást, a kérdést pedig elsősorban a gyermekszületés, gyermeknevelés támogatásán és a tulajdonszerzés segítségén keresztül közelítette meg. Felidézem, hogy 2011-ben a magyar emberek családalapítási és gyermekvállalási kedve mélyponton volt, köszönhetően a baloldali kormányok számos destruktív intézkedésének. A Gyurcsány-Bajnai-kormányok megszorításai között említhető a korábbi otthonteremtési rendszer eltörlése, a kedvezményes, kamattámogatott hitelek eltörlése, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a baloldali kormányok nem tudták megvédeni az embereket a magyar családok százezreinek otthonát veszélyeztető devizahitelezési csapdától sem. A mélybe taszított teljes termékenységi arányszámot a kormányváltás utáni nemzeti kabinet eredményesen állította meg célzott és hatékony intézkedéseivel.

Hadd emlékezzek itt meg a legjelentősebb lakhatási vonatkozású kormányzati lépésekről! Az egyik legikonikusabb intézkedésünk volt a családi otthonteremtési kedvezmény, közismertebb nevén a CSOK 2016-ban történő bevezetése, mely a gyermeket nevelő és/vagy vállaló családok újlakás-vásárlását, házépítését, -felújítását és -bővítését kívánta előmozdítani vissza nem térítendő támogatások formájában. A támogatás összege gyermeklétszám, valamint a lakóingatlan jellege alapján került differenciálásra, és több mint negyedmillió család vette igénybe, összesen 470 milliárd forint támogatást igényelve, több mint 100 ezer gyermek vállalása mellett.

A falusi CSOK képében 2023-ban felülvizsgálatra és a jelen kor kihívásaihoz igazodva módosításra került a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet. A falusi CSOK keretében a gyermeket nevelők, valamint a gyermeket vállalók vehetnek igénybe vissza nem térítendő állami támogatást, valamint otthonfelújítási kölcsönt, három vagy több gyermek után 15-15 millió forint értékben. A program állami támogatási része legfeljebb 5 ezer fős, preferált kistelepülésen, tanyán, illetve birtokközpontban használható fel. A konstrukciót annak indulásától 2024. szeptember 30-áig több mint 44 ezer család vette igénybe, közel 254 milliárd forint összegben. Az egy igénylőre jutó átlagösszeg 5,7 millió forint.

A 2019-ben bevezetett babaváró kölcsön legfeljebb 11 millió forint összegű, szabad felhasználású, kamatmentes kölcsönt tett elérhetővé fiatal házaspárok részére. A programot a bevezetéstől idén november elejéig közel 260 ezer család vette igénybe, 2520 milliárd forintos aggregált volumenben. Az elemzések alapján a babaváró konstrukció keretében folyósított összegek hozzávetőlegesen felét ingatlanvásárlásra, -felújításra fordították az igénybe vevők.

2024. január 1-jétől az ország egész területén elérhető a CSOK Plusz hitelprogram azon házaspárok számára, ahol a feleség életkora vagy 41 év alatti, vagy 41 év feletti, de már legalább 12 hetes várandós. A program célja, hogy az első közös otthont vagy a másik ingatlanba történő költözést tegye lehetővé az igénylő párnak. A CSOK Plusz által rendelkezésre bocsátott forintalapú hitelkonstrukció államilag kamattámogatott, fix 3 százalékos kamatozású, legfeljebb 50 milliós összegű lakáshitel, mely esetében az első gyermek érkezésekor egy évig szünetelhet a törlesztés, a második és harmadik újonnan születő gyermek után pedig 10-10 millió forintos tartozáselengedés társul. A már befogadott CSOK Plusz kölcsönkérők száma közel 11 ezer, 2024 végéig már több mint 8400 házaspárnak ítéltek meg hitelt a programban, összesen 220 milliárd forintot megközelítő értékben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos kihangsúlyozni a falusi CSOK konstrukcióhoz igénybe vehető adó-visszatérítési támogatást is, amely az új ingatlan építése esetén 27 százalékos, új építésű lakóingatlan 5 százalékos áfatartalmából 5 millió forintig igényelhető. A visszatérítési lehetőséggel 2020 eleje és 2021. szeptember vége között mintegy 27 ezer család tudott élni, közel 30 milliárd forintos összvolumenben. A falusi CSOK és a CSOK Plusszal vásárolt új vagy használt lakóingatlanok esetén a családok mentesülnek a 4 százalékos visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól.

A második vagy további gyermek esetén jelzáloghitel csökkentésére fordítható támogatást nyújtunk, a második vagy további gyermek születésére vagy örökbefogadására tekintettel vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe az ingatlant terhelő lakáscélú jelzáloghitel-tartozás, illetve ilyen ingatlanhoz kapcsolódó, lakáscélú pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló tartozás csökkentése érdekében. A programok jelzáloghiteltartozás-csökkentési része 21 milliárd forint költségvetési kihatással jár.

Csökkentettük a közjegyzői díjakat, az államilag támogatott kölcsönfelvételek esetén ez 2024. szeptember 30-áig 79 ezer családnak juttatott könnyebbséget.

(20.10)

Az otthonfelújítási program révén ’24 júniusában 108 milliárd forint keretösszegű, uniós forrásból létrejövő támogatási struktúrát hirdettünk az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére, mely révén a családok fogyasztásukat, a rezsit könnyebben a rezsivédett átlagfogyasztási szint alatt tarthatják. A program által célzott ingatlanokban élő háztartások négyötöde túllépi az említett rezsihatárt.

Az otthonfelújítási program által biztosított 358 ezer és 1 millió forint közötti önerő mellé a kormány 2,5 millió és 6 millió forint közötti kamatmentes hitelt biztosít; a teljes program az idei évben 35 milliárd forint költségvetési kiadással jár. A kormány a 2016-2019 közötti periódus után, 2021-től ismét 27 százalékról 5 százalékra mérsékelte az új építésű ingatlanok áfáját.

Tisztelt Ház! Összességében tehát kijelenthető, hogy a kormány eddig is foglalkozott a lakhatási problémákkal, különösen a családtámogatási rendszeren belül, jelentős összeggel. Mint bevezetőmben említettem, 2015-től összesen 4372 milliárd forintot fordított a hazai költségvetésből e célra, és számos eszközt tett elérhetővé annak érdekében, hogy a fiatal családok lakáshoz jussanak. A CSOK segítségével már közel 250 ezer család jutott ingatlanhoz vagy bővítette otthonát. Ezzel a kormány eddig is mintegy egymillió ember lakhatását támogatta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént a teljesség igénye nélkül, röviden bemutatott mintegy tíz intézkedés több százezer család esetében segítette a lakáshoz jutás vagy a lakhatási körülmények javítását. A Magyarországon stabilan saját tulajdonú ingatlanban élők aránya pedig 90 százalék, ami 21 százalékponttal haladja meg az új uniós átlagot.

A fogyasztóiár-index eredményes letörése ellenére azonban a lakásárak és a bérleti díjak inflációját nem sikerült megállítani. Habár a lakásárak növekedése az elmúlt időszakban nem volt kirívó, a 2015-24 közötti időszakban az Európai Unión belül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a lakások ára. Ez ugyancsak érdemi problémaként azonosítható, hogy várakozásaink szerint az idei évben átadott új lakások száma még a 15 ezret sem haladja meg, az alacsony számú kiadott építési engedély miatt pedig e trendben rövid távon nem várható jelentős emelkedés. (Közbeszólások a DK padsoraiban.)

Magyarország lakásállományának megújulási rátája tavaly mindössze 0,41 százalék volt, amely régiós szinten is rendkívül alacsonynak mondható. A lakhatási kérdések ennek okán nem tekinthetők megoldottnak, az akadályok feloldása érdekében további kormányzati erőfeszítések szükségesek.

Számos jel mutat arra, hogy Budapest esetében rendkívül mély lakhatási válsággal nézünk szembe, melynek megoldása elsősorban ugyan a Fővárosi Önkormányzat feladata lenne, azonban ennek vezetése a krízis enyhítését érdemben meg sem kísérelte. (Kálmán Olga: Persze!)

Az infláció sikeres legyőzését követően a gazdaságpolitika fő fókusza a növekedés helyreállítása felé fordult. Ennek kapcsán pedig kiemelt cél, hogy a bővülés inkluzív módon valósuljon meg, vagyis előnyeiből a társadalom és a gazdasági szereplők széles köre tudjon majd gyarapodni.

A kormány az 1311/2024. számú határozatában új gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, melynek második pillére a megfizethető lakhatás biztosítása. Ennek érdekében elengedhetetlen további programok kidolgozása, melyek a lakosság széles rétegeit, fiatalokat, időseket, családosokat egyaránt segítik. Jelzésértékű, hogy a 21 pontos akcióterv pontjainak mintegy a fele, körülbelül tíz pont a lakhatási feltételeket javító intézkedés. A lakhatási vonatkozású intézkedések esetében továbbra is fontos célunk a saját tulajdonú ingatlanhoz jutás elősegítése, ami hozzájárul a hazai ipar és a gazdaság fellendítéséhez is.

A társasházépítések adekvát lehetőségeket biztosítanak továbbá az energiahatékonyság és a környezetvédelmi fejlesztési szempontok érvényesítésére is. A kormány vizsgálja a bérlakásépítés lehetőségeinek megteremtését is. Célunk, hogy elősegítsük évi 25 ezer lakás építését Magyarországon. A lakhatási nehézségek enyhítésére rövid és hosszú távú intézkedéseket egyaránt foganatosítunk.

Így: Budapest hazánk első számú turisztikai célpontja, ahol évről évre növekszik a rövid távú lakáskiadás céljából fenntartott ingatlanok száma, ami jelentősen hozzájárul a budapesti ingatlan- és albérletárak drasztikus növekedéséhez és az árérzékenyebb fogyasztók kiszorulásához a bérleti piacról. Budapesten jelenleg már több Airbnb-típusú szoba van, mint ahány szállodai szoba. A kormány a helyzet orvoslása érdekében bejelentette, hogy Budapesten 2025-26 során nem vehető nyilvántartásba új magánszálláshely, másrészt emelkedik ezen tevékenység adója.

A főváros és a vidék között fennálló lakásár- és albérletidíj-különbség miatt a szigorítás a vidéki településeket jelenleg nem érinti. Budapesten és a vidéki egyetemi városokban folyamatosan emelkedik a kollégiumi férőhelyek iránti igény. Az idei évben közel 120 ezren adtak be kollégiumi elhelyezési kérelmet a rendelkezésre álló 46 ezer helyre, vagyis a túljelentkezés több mint két és félszeres. A Budapest IX. kerületében barnamezős beruházásként realizálható budapesti diákváros megépítésével számításaink szerint 12 ezer, de akár 20 ezer kollégiumi férőhely is kialakítható; a végső döntést követően három éven belül rendelkezésre állhatnak, megfizethető elhelyezést és minőségi oktatáshoz való hozzáférést biztosítva ezzel az egyetemi hallgatóknak.

Ugyancsak esedékes az albérleti piac szabályozottságának javítása. A jelenlegi ‑ nevezzük alulszabályozottságnak ‑ ugyanis a tulajdonosokat a lakáskiadástól, a bérlőket pedig a bérbevételtől tarthatja távol. A megoldás kapcsán ajánlási szintű lakásbérletiszerződés-minták, rövid és hosszú távú, eltérő szabályozású lakásbérleti konstrukciók egyaránt felmerülhetnek. Jelenleg a hosszú távon lakást kiadók túlnyomó része egyáltalában nem fizet adót, a bejelentés azonban adócsökkentéssel álláspontunk szerint ösztönözhető. Ennek kapcsán vizsgáljuk a bérlakások bérbeadásának esetében a 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkentését és az adócsökkentés hatásának bérbevevő felé történő közvetítését.

A kistelepülésen élő családok lakáskörülményeinek javítása, komfortosabbá, energiahatékonyabbá tétele céljából a kormány újraindítja a 2021-22-ben futó, gyermekes családoknak szóló, úgynevezett 3+3-as országos programot, de területileg szűkebb hatókörrel, vidéki otthonfelújítási program néven. Az új konstrukciót az ötezer főnél kisebb lakosságszámú kistelepülésen élő gyermekes családok ‑ ez felméréseink szerint 393 ezer háztartás ‑ vehetik igénybe. A felújítási munkálatok széles köre a munkadíj- és anyagköltségek ötven százalékára, de legfeljebb hárommillió forint összegben igényelhető vissza nem térítendő otthonfelújítási támogatás utófinanszírozási jelleggel a Magyar Államkincstártól, számlák ellenében.

(20.20)

A program keretében az igénylések már a jövő hét első napjától benyújthatók másfél éven keresztül.

A múlt hét folyamán jelentette be a kormány a munkáltatók által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatást. 2025. január 1-jétől a munkáltató felső értékhatár ‑ ez havi 150 ezer forint, azaz éves szinten 1 millió 800 ezer forint ‑ mellett kedvező, a SZÉP-kártya feltételeivel megegyező adózással lakbérre vagy lakáshitel-törlesztésre irányuló támogatást adhat a fiatal, 35 év alatti munkavállalók részére.

Nemrég megjelent az új lakások értékesítésénél alkalmazott 5 százalékos áfa hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat. Az 5 százalékos áfa lehetősége két évvel kerül meghosszabbításra, azaz azokra a lakásokra, házakra marad érvényben, amelyeknél az építési engedélyt 2026 végéig megadták, a teljes vételár pedig legkésőbb 2030 végéig megfizetésre kerül.

Lehetővé tesszük továbbá a SZÉP-kártya összege 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítási célra történő felhasználását, melynek eredményeként mintegy 25 milliárd forint mozdulhat meg a gazdaságban.

Lehetővé tesszük a nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, átmeneti lakáscélú felhasználását, melynek értelmében a 2025-ös év során az egyéni számlákon felhalmozódott összeget a pénztártagok lakáshitelönrészének, valamint -törlesztésének támogatására, továbbá a hazai ingatlanok korszerűsítésére, felújítására fordíthatják.

A kormány pénzintézetekkel ápolt konstruktív kapcsolata alapján felkértük a hitelintézeteket, hogy a 35 év alatti első lakásvásárlók esetében legfeljebb 5 százalékos lakáscélú jelzáloghiteleket tegyenek elérhetővé zöldlakás vásárlására, a lakás alapterületére vonatkozó 1,2 millió forintos négyzetméterenkénti árplafon kijelölése mellett.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány meglátása szerint ez a bemutatott intézkedéssor érdemben alkalmas és képes lesz arra, hogy a lakás- és albérletpiacon tapasztalható jelenlegi zavarokat belátható időn belül sikerrel orvosolja. Remélem, hogy ehhez a most előttünk lévő politikai vita is hozzá fog járulni, melyben aktív részvételüket kérem. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. Köszönöm, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)