Arató Gergely (DK)

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Miniszter úr a múlt heti bizottsági meghallgatáson meglehetősen forradalmi elképzelést fogalmazott meg a vasútépítésnél használható anyagok kapcsán. Mint ahogy ő fogalmazott: „Az én dolgom az a közlekedéssel, hogy bizonyos kupacból várat építsek.” Arról sem hagyott különösebb kétséget, hogy mi az a bizonyos kupac, de ha most ezt megismételném, akkor a házelnök joggal büntetne meg, úgyhogy ezt nem teszem meg, rábízom a hallgatók fantáziájára.

Az a helyzet, hogy ez valójában egy beismerés, ami azt mutatja, hogy nincs ma szilárdabb anyag a trágyánál, amire önök építhetik a vasút fejlesztését. Az a helyzet, és ezt a mindennapi tapasztalatok is megalapozzák, hogy először a Keletiben történt két súlyos közlekedési esemény, ha tetszik, baleset ‑ szerencsére egyiknek sem volt személyi sérültje, de mind a kettőnek komoly kockázata volt ‑, aztán amikor nagy dérrel-dúrral nekiálltak a Keleti rendbetételének, akkor a Nyugatiban következtek a balesetek, egy hétvégén kétszer sikerült leállnia a Nyugatinak, majd miután a Nyugatival is végeztek, éppen ezen a héten Kelenföld és a Déli van soron, folyamatos leállásokkal. Most éppen azt halljuk, hogy a Déliben önálló életre kelt egy vasúti szerelvény, és elindult valahova, ami azért nem megnyugtató. És akkor ezek után már akár viccesnek is tekinthetnénk azt az esetet, amikor Borsodban leállt egy motorvonat, mert elfogyott az üzemanyag, csak hát az utasok nem nevettek őszintén.

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Szabó Sándor váltja fel.)

Az a helyzet, hogy amíg önök galacsinokkal gyurmáznak, addig szép lassan összeomlik a magyar vasút: állandók a leállások, a műszaki hibák, a járatkimaradások, a váltó- és jelzőrendszeri problémák. Ilyen műszaki színvonal mellett sajnos a súlyosabb balesetveszélyt sem lehet kizárni, különösen azért, mert önök arra sem voltak hajlandók, hogy legalább megtudják, milyen típusú baleset történt az újvidéki vasútállomáson, nemhogy arra, hogy megvizsgálják, a magyar vasút számára jelent‑e ez valamilyen kockázatot.

(17.30)

Azt válaszolták a kérdésemre, hogy nem akarják megkérdezni azt, hogy mi történt az újvidéki vasútállomáson, pedig talán hasznos lenne akkor, amikor ugyanazok a cégek dolgoznak a Budapest-Belgrád vasút szerbiai és magyarországi szakaszán.

Ez nem pénzkérdés, hiszen éppen miniszter úrtól tudjuk azt, hogy csak a tavalyi évben több mint 50 milliárd forint hasznot vett ki a vasútépítésből Lázár János. Bocsánat, Mészáros Lőrinc, elnézést kérek! Néha összekeverem a hasonló szereplőket, elnézést! Mészáros Lőrincre gondoltam. Bocsánat, miniszter úr! (Derültség. ‑ Lázár János: Megtisztelő lenne.) Arról ugyan nem szívesen beszél, de azt is tudjuk, hogy jó pár milliárdot szereztek többek közt az Orbán-bányák is ebből a vasútépítésből, a Budapest-Belgrádból, vagy éppen hogy sok milliárdért vesznek székházat a Garancsi-féle cégtől.

Ennek alapján azt kérdezem tehát a miniszter úrtól, mikor vet véget a vasúti beruházásokkal és beszerzésekkel kapcsolatos pazarlásnak és korrupciónak. Mikor tesz végre érdemi lépéseket annak érdekében, hogy javuljon a vasúti pályák állapota? Miért nem akarnak új vasúti szerelvényeket beszerezni 2028-ig? Illetve kértek‑e információkat a szerb hatóságoktól az újvidéki balesetről? Ellenőrzik‑e, hogy a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának építése és a többi vasúti beruházás biztonságos-e? Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. (Taps a DK soraiban.)