Dr. Czepek Gábor

DR. CZEPEK GÁBOR energiaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A vidéki Magyarországért és az egyenlő feltételekért vajon tehet‑e többet egy kormány annál, mint hogy az alapvető közszolgáltatások terén, jelesül a víz (Lőcsei Lajos: De épp hogy nincs!), a csatorna, a gáz (Lőcsei Lajos: Gáz sincs! ‑ Az elnök csenget.) és a villamos energia terén egyenlő feltételeket teremt? 2010 után bevezette a rezsicsökkentést, és azóta valamennyi magyar állampolgár hasonló feltételek mellett veheti igénybe ezeket a közszolgáltatásokat.

Említette a víz kérdését. Ezt a magyar kormány egy civilizációs kérdésnek tekinti, így kezeli az Energiaügyi Minisztérium is. A kiindulás az volt 2010-ben, hogy több száz víziközmű-vállalat látta el a lakosságot, több száz díjtétel mellett és többszöri vízdíjemelések mellett.

(11.40)

Ezt az alapvető egyenlőséget szüntette meg a kormány 2010 után. Ehhez fejlesztések voltak szükségesek. Az elmúlt tíz esztendőben ezermilliárd forintot szánt a kormány a víziközmű-ágazat fejlesztésére, tisztelt képviselő úr, és elvégezte azt a munkát, amely 2010 örökségének felszámolását jelentette. Mintegy 400 cégből ma már 35 darab víziközmű-szolgáltató látja el a lakosság ellátását, a vállalati vízdíjakat egységesítette a kormány, és a lakossági rezsicsökkentést pedig fenntartotta. Ezzel elértük azt 2024-re, hogy közel 100 százalékos az ivóvíz-ellátottság Magyarországon, jelesül Horvátországban 86 százalék, a szennyvíz tekintetében 83,5 százalékos a lakossági bekötés, az EU-átlag pedig 81 százalék. Ez nem azt jelenti, hogy nincs munkánk ezen a téren. Sok feladat áll még a magyar kormány és az energiaügyi ágazat előtt, de ezeket az eredményeket rögzíteni szükséges a tisztelt Ház falai között.

Ami pedig az energiaellátást illeti, mind a víz, mind a villany tekintetében a magyar rezsicsökkentett ár a legversenyképesebb Európában. A versenyképességet értsék úgy, hogy a többiek még be sem fordultak a célegyenesbe, amikor a magyar energiaárak már beértek ‑ a legalacsonyabbak egész Európában ‑, tízből nyolc magyar állampolgár a villany tekintetében a rezsihatár alatt fogyaszt, és csak a rezsicsökkentett árat kénytelen fizetni, hangsúlyozom, ami a legversenyképesebb, és tízből kilenc magyar állampolgár pedig a gáz tekintetében rezsicsökkentett árat fizet. Tartotta fenn ezt a magyar kormány úgy, hogy egész Európában az a követelés érvényesült, és azt a diktátumot állították elénk, hogy meg kell szüntetni az energiaellátásban a rezsicsökkentett árat, meg kell szüntetni azért, mert energiahatékonysági problémát okoz, nem csökken a magyar gázfogyasztás. Ez volt a brüsszeli mantra.

Ehhez képest, tisztelt képviselő úr, a tény a következő: mind a lakossági villanyfogyasztás csökkent ilyen árak mellett, mind pedig több mint egymilliárd köbméterrel csökkent a lakossági gázfogyasztás. Tehát megdőlt az a brüsszeli dogma, hogy a rezsicsökkentett árak kizárják az energiahatékonysági fejlesztéseket és a magyar zöldcélokat.

Úgyhogy, tisztelt képviselő úr, a továbbiakban is mind a villany-, mind a gáz-, mind a víziközmű-szolgáltatás terén fenn fogjuk tartani a rezsicsökkentést. Ami munkánk pedig még hátravan a víziközmű-ágazat tekintetében az infrastruktúra-fejlesztések kapcsán, azt el fogjuk végezni. Az elmúlt tíz esztendő százmilliárd forint/éves fejlesztési kapacitását meg fogjuk duplázni, és a rendszert fejlesztjük. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)