Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az aktív részvételt és az élénk vitát, és köszönöm a támogató frakciónyilatkozatokat.

Van néhány olyan kérdés, amellyel gyakorlatilag minden hozzászóló több-kevesebb jóindulattal foglalkozott. Engedjék meg, hogy elsősorban ezekre térjek ki, nem is az elhangzás sorrendjében, csak, hogy mondjam: az egyszerűbbről a bonyolultabbra térve.

Utoljára Ander képviselőtársam az apasági segéllyel és annak a szűkmarkúságával kapcsolatban szólt. Ugye, ez mindig relativitás, hogy mi a kevés meg mi a sok, de nem akarok példálózni ezzel. De azt azért kiemelném ennél, amit az expozéban is kiemeltem, hogy az apasági szabadság módosítása nemcsak speciális esetekre vonatkozik, hanem kivétel nélkül minden apára generálisan. Ez az egyik.

A másik pedig a díjazás kérdése. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a munkajogi szabályozás lehetővé teszi, hogy a felek másként állapodjanak meg, és a munkaviszony alanyai megállapodhatnak e területen magasabb díjazásban.

(13.40)

Egyébként ahol van, ott a kollektív szerződés is tartalmazhat erre nézve kedvezőbb megállapodást. Tudom, erre képviselőtársaim meg egyébként mindenütt mondják, hogy de ugye, a munkavállaló azt mondja, amit a munkaadó mond. Nem tudunk emberek helyett élni. A munkavállaló nyilatkozzon úgy, hogy ezt kéri. Úgyhogy a lehetőség erre egyébként megvan.

Egyébként helyesen, a figyelem fókusza a munkáshitelen volt, ami egy új jogintézmény a magyar jogrendszerben, és éppen azért tartottuk szükségesnek, hogy a munkáshitel gyakorlati formájában a kamattámogatott kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalás fő szabályait törvényben rögzítsük. Magának a munkáshitelnek a jogosultsági szabályait ‑ hasonlóan más ilyen jellegűhöz ‑ az egységes szabályozás érdekében kormányrendelet határozza meg. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy tudom mondani képviselőtársaimnak ‑ lévén, hogy a kormány állást foglalt ebben az ügyben ‑ a munkáshitel személyi feltételeit. A 17. életévüket betöltött, illetve 26. életévüket még be nem töltöttek vehetik igénybe, ez magyarul azt jelenti, hogy 17 és 25 év között, csak a 25 év még a 26. életév betöltéséig vonatkozik.

Ami az erkölcsi jogosultságra vonatkozik, több képviselőtársam említette: a kormány ezt úgy kívánja megoldani, hogy a hitelfelvétel feltétele, hogy valaki Magyarországon legalább heti 20 órában foglalkoztatott vagy olyan vállalkozó legyen, aki az előbbiek átlagos jövedelmét eléri. Tehát itt a munkavégzést és a munkához való viszonyt kívántuk egyedül feltételként beállítani és nem egyéb jogi kategóriákat.

Nem vehetik igénybe a diákhitelre jogosultak, éppen az esetleges visszaélések elkerülésének feltétele, hogy aki igénybe veszi, annak öt évig magyarországi munkavégzést vagy magyarországi vállalkozói tevékenységet kell erre vállalnia. Tehát meggyőződésem, hogy megfelelő garanciák vannak. Ugyanakkor a hitel valóban kedvező a pályakezdő fiatalok számára, hiszen szabad felhasználású, kamatmentes, maximális összege 4 millió forint, futamideje 10 év.

Szándéka a kormánynak, hogy ezzel a gyermekvállalást is támogassuk, ezért az első két gyermek után két-két évig a törlesztési kötelezettséget felfüggesztjük, a második gyermek érkezésekor az aktuális tartozás felét, harmadiknál pedig a teljes tartozást elengedi az állam. Egyébként csak az érthetőség kedvéért mondom, hogy ezen feltételek alapján gyakorlatilag a babaváró hitelhez hasonlít a konstrukció, és kiemelem, hogy ezt a bankok saját forrásból, állami kamattámogatás mellett nyújtják. Erre vonatkozik a törvényi garancia.

Jelentős eltérés, hogy nem szükséges a gyermekvállalás a futamidő végéig tartó kamatmentességhez, és eltérés van természetesen a futamidő és a felvehető kölcsön értéke, összege között; a babavárónál emlékezetem szerint 11 millió, ez pedig 4 millió.

Földi Judit képviselőtársam említette talán szintén a bírálatnál az esetleges visszaéléseket, emlékezetem szerint ön hivatkozott rossz emlékű példákra. A hitelintézetek folyósítják ezt a szükséges hitelbírálatot követően, és így nem hasonlítható össze a Diákhitel Központ által átmenetileg folyósított és ön által is hivatkozott, emlékezetem szerint rövid időtartamra engedélyezett szakképzési hitellel.

Több képviselőtársam, Ander képviselő úr is és nemzetiségi képviselő kollégám is részletesen foglalkoztak választási, választójogi, illetve választási eljárásjogi kérdésekkel. Ez a törvénytervezet erre nem tér ki. Én azt kérem és javaslom, hogy ezekre a választójogi kérdésekre, amikor ezekre egyáltalában sor kerül, akkor térjen vissza.

A külföldön élő honfitársaink szavazási jogával kapcsolatban Hollik képviselőtársam a megfelelő szakmai magyarázatot megadta, azt nem akarom megismételni.

(Dr. Aradszki Andrást a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

A szakszervezetek jogosultságával kapcsolatban meg egyáltalában a szervezettségi fokával kapcsolatban, azért azt minden ilyen esetben a magam részéről szükségesnek tartom kifejteni, hogy a Fidesz-KDNP-kormány mindig ‑ 1998-tól az első kormányzási ciklusában és 2010-től az azóta egymást követő kormányzati ciklusaiban ‑ kiemelt figyelmet fordított a társadalmi érdekegyeztetésre és a munkavállalói érdekeket képviselő kisebb-nagyobb szervezetek és ‑ itt külön hozzáfűzöm, mert ritkán van szó róla ‑ ezek szövetségeseinek az érdekérvényesítő képviseletére. Akár a LIGA, akár a Szolidaritás, akár a többi szakszervezeti egyesülés adott pillanatban nagyon komoly és lényegbevágó tárgyalásokat folytatott, és folytat jelenleg is a kormánnyal, folytat a munkaadókkal is és az állami vállalatok esetében annak idején pedig magával a kormánnyal.

Úgyhogy én nem érzem megalapozottnak ezt a lesajnálását a magyar szakszervezeti mozgalomnak. A saját szervezettségükkel természetesen a szakszervezetek foglalkoznak, az, hogy a munkavállalók mennyire ismerik fel ennek a jelentőségét, ez természetesen egyénileg változik. Azt azonban felelősséggel merem állítani, hogy a kormány mindig kiemelt figyelmet fordított erre, éppen azért, mert fontosnak tartjuk, hogy a munkavállalói érdekek megjelenjenek, és a kormánynak legyen tárgyalópartnere a tekintetben, hogy akár a munkajogi törvényekben, akár a jogi szabályozásban, akár az esetenkénti bérkérdésekben vagy bármi más, a munkavégzéssel kapcsolatos dolgokban ezek a vélemények megjelenjenek.

Z. Kárpát képviselőtársamnak mondom, ő is utalt rá, hogy a készpénzfelvétel felső határával kapcsolatban külön témák folynak, azok rendben vannak, és én is annak a reményemnek adok hangot, hogy ezt megfelelő kompromisszumok útján sikerül közös közmegegyezéssel, konszenzussal rendezni.

(13.50)

Még egyszer megköszönöm az aktivitást. (A papírjai között lapoz.) Lapozgatok, de ezek mind választójogi kérdések, engedelmükkel, ezekre a jelenleg tárgyalt törvénytervezet nem tér ki. Kérem, hogy ezekre majd azok esetleges parlamenti vitája során kerüljön sor. Még egyszer köszönöm képviselőtársaim aktivitását, köszönöm a támogatást, ezt a szavazás során is kérem fenntartani. Elnök úrnak megköszönöm a türelmét. Köszönöm szépen.