Ander Balázs (Jobbik)

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A törvénymódosítási javaslat apaszabadságot illető részéhez azért mindenképpen szeretnék még szólni néhány mondatot.

Ahogy korábban elmondtam, a javaslatcsomagot támogatni tudjuk, és ezt a részelemét is. Viszont azért hadd fejtsem ki a kritikáimat! Önök, tisztelt kormánypárti többség, nagyon szűkmarkúak voltak, amikor az apaszabadság kérdése előjött, amikor egyébként ‑ furcsa, hogy ilyet mondok én is ‑ egy európai uniós irányelv, illetve előírás alapján mégiscsak meg kellett duplázni a nagyon szűkmarkúan adott korábbi öt napot, és lett belőle tíz nap. De azt senki ne feledje, hogy ez lehetett volna 30 is!

És akkor, amikor Magyarországon a demográfiai tél tulajdonképpen egy népesedési jégkorszakba fordul, akkor, amikor még 1980-ban Magyarország lakossága 10 millió 700 ezer főt számlált, mostanra pedig jó 10 százalékos csökkenéssel ez 9 millió 600 ezerre süllyedt, akkor, amikor az eltérő termékenységi arányszámok miatt egyes népcsoportok közötti eltérések mutatkoznak az országon belül is, akkor mondjuk ki, ne kerteljünk, hogy a magyarság az összfogyáshoz képest itt az országon belül is sokkal nagyobb arányban fogyatkozik, és 1980-tól ez a fogyatkozás most már alsó hangon is elérte a döbbenetes 20 százalékos szintet, nos, egy ilyen helyzetben, amikor egyébként a demográfiai helyzet javítására tett minden lépést úgy is felfoghattunk, mint a jövőre vonatkozó legbiztosabb nemzetpolitikai invesztálást, akkor az apaszabadság kapcsán ilyen szűkmarkúnak lenni, hát, hogy is mondjam csak, eléggé visszatetszést kelt.

Ugyanis megoldhatták volna, mondjuk, osztrák mintára, hogy itt is 30 nap legyen az apaszabadság igénybe vehető mértéke, és azért ‑ ahogy itt az előbb elhangzott ‑ csak az első öt napra jár a távolléti díjazás, a második öt napra már csak 40 százalékot kap az édesapa, aki szeretné ezt a csodálatos időszakot, ami egyébként egy nagyon nehéz időszak is, de mégiscsak a megszületett gyermeke és a felesége, a párja mellett tölteni, és akkor önöknek, tisztelt kormánypárti többség, kutya kötelessége lenne ezt ilyenformán elősegíteni. Hiszen, függetlenül attól, hogy a kormánypárti hurráoptimizmus milyen bérnövekedésről beszél itt, azért ezek a hazánkban elérhető átlagbérek még mindig nagyon alacsonyak, és a családok legtöbbje számára egyébként az apaszabadságot igénybe venni, az egyenlő bizony egy anyagi érvágással.

Éppen ezért kellene megfontolni, vagy meg kellett volna fontolniuk azt a javaslatot, amikor a Jobbik részéről azt támogattuk, azt indítványoztuk, hogy legyenek sokkal nagyvonalúbbak, és a 10 nap helyett járjon itt Magyarországon is ez a 30 nap.

Mindenesetre az, hogy ezt az időablakot, mármint a 10 nap igénybevételének lehetőségét két hónapról négy hónapra növelik, egy támogatandó dolog. De ahhoz, hogy érdemi előrelépés történjen az egyik, sőt merem állítani, hogy a legfontosabb nemzetstratégiai kérdésben, magyarán mondva a népesedési katasztrófa helyreállításának kérdésében, ez így, tisztelt képviselőtársaim, kevés lesz. Különösen akkor, ha azt is nézzük, hogy ha a családot és a hagyományos családmodellt ‑ tehát valóban az apa, az anya és a gyermek, ahol az apa a férfi, az anya pedig a nő, és vannak a gyerekek ‑, szóval, ezt a hagyományos családmodellt a neomarxista elmebetegség nehéztüzérséggel lövi, akkor egy ilyen korszellem által megvert időszakban bizony nagyon jó lenne, ha ezekre az egyébként sokak számára lehet, hogy aprónak tűnő momentumokra, de mégiscsak jobban odafigyelnének a kormánypárti padsorokból.

És éppen ezért javaslom itt is újra, meg amikor csak lehetőség van rá, mondjuk, ilyen törvénymódosítások kapcsán, hogy növeljék meg az apaszabadság időtartamát, ne legyenek szűkmarkúak, ne csak 10 napon keresztül lehessen ezt igénybe venni, hiszen még egyszer szeretném hangsúlyozni: ez egy csodálatos időszak az apák életében is ‑ ennyire azért hadd legyek én is modern ‑, és igen, nagyon jó lenne a családok stabilitásának érdekében, ha az apa ott lehetne az édesanya mellett ezekben a csodálatos, de tényleg embert próbáló első napokban, és minél többet tudna segíteni, és minél inkább meg tudna szilárdulni az apa-gyermek kapcsolat is. Hiszen ebben az időszakban, amikor azt látjuk a statisztikák nagyon szomorú számai alapján, hogy a házasságok fele felbomlik, talán egy picit ez is hozzá tudna járulni ahhoz, hogy a családok stabilabbak maradjanak.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmet, és várom miniszterhelyettes úrtól a választ. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)