Alexov Lyubomir

ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Poštovana gospođo Predsednice! Poštovana Skupštino! Odbor za narodnosti pri Mađarskom Parlamentu na sednici održanoj 4. novembra 2024. godine razmotrio је predlog zakona T/9719. koji je na dnevnom redu.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselők! A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága tárgyalta az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/9719. számú törvényjavaslatot és kialakította álláspontját. A továbbiakban ismertetem a bizottsági véleményt.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat 39 törvény módosítását tartalmazza, melyek a hazai nemzetiségeket nem feltétlenül nemzetiségi kérdéskörben érintik. Éppen ezért csak azon elemeire térnék ki a hozzászólásomban, amelyek nemzetiségi vetületekkel is bírnak és amelyek relevánsak az általános vitában.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatban több törvényt érintően is szabályozásra került, hogy a régi TEÁOR-nómenklatúrára való hivatkozást az új TEÁOR’25 osztályozásba történő hivatkozásra kell átírni. Ez a jogharmonizációs szabályozás a hazai nemzetiségeket elsősorban a civil szervezetek révén érinti. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 46. alcíme tartalmazza az átmeneti rendelkezéseket.

A jelenlegi törvény módosítása kiegészül egy szakasszal, mely rendelkezik arról, hogy a létesítő okiratot az első változtatás során kötelesek a fordítókulcs alkalmazásával a bíróságra benyújtani. Rendezi azt a kérdést is, hogy a létesítő okirat átnevezése kizárólag a fordítókulcs szerinti megfeleltetést szolgálja; a változtatásbejegyzési kérelem illeték megfizetése nélkül terjeszthető elő.

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításával kapcsolatban a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe vették, így a kivezetésre szánt állami vagyon ingyenes átruházását szélesebb körben teszi lehetővé. A módosítás eredményeként többek között a civil szervezetek szélesebb körére, valamint a nemzetiségi önkormányzatok részére is lehetővé válik a kivezetésre szánt állami vagyonelemek tulajdonjogának ingyenes átruházása. Ez mindenképpen kedvező, de az intézkedés a magyarországi nemzetiségek vonatkozásában további és a jövőre nézve megoldásra váró problémát vet fel.

Az átadott vagyonelemek és azok állagmegőrzése folyamatos pénzeszköz biztosítását igényli, és a vagyon és annak állagmegóvása, mint tudjuk, igencsak költséges. A nemzetiségi önkormányzatok tekintetében ez azért is fontos megállapítás, mert nem rendelkeznek saját bevétellel, amelyből a vagyonelemek folyamatos karbantartását, állagmegóvását biztosítani tudják, továbbá jogszabály tiltja a címzett támogatási pénzeszközök felhalmozását. A fel nem használt támogatásokat, ha ilyenek lennének, vissza kell utalni. Ezért a nemzetiségek részére biztosított költségvetési forrás igényeinek felmérése során fontos, hogy az átadott, korlátozottan forgalomképes ingatlanok felújítására is előre tervezhetően- figyelemmel a nem elhanyagolható inflációra ‑ pénzeszközt rendeljünk.

A magyarországi nemzetiségek részéről üdvözlendő a módosítási tervezet ezen része, de ezzel párhuzamosan kiemelt figyelmet kell fordítani arra is, hogy elegendő anyagi forrást tervezzünk az adott költségvetési évre, továbbá közép- és hosszú távra felújítási alapot képezzünk annak biztosítására, hogy az átadott vagyonelemek az elkövetkezendő 10-20 évben is ténylegesen azt a célt szolgálják, hogy a nemzetiségek oktatása, nevelése, kulturális élete és egyéb intézményhálózati tevékenysége az elvárások szerint megfelelő állaggal rendelkező ingatlanokban valósuljon meg.

Kulturális örökségvédelem alatt álló ingatlan tekintetében ez a helyzet még nehezebb, hiszen a teljes ingatlan felújítása csak a meghatározott keretek betartása mellett folyhat, mely igencsak megnöveli a kivitelezés költségeit. A hazai nemzetiségek részére átadott forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok ténylegesen megoldottak egy sor problémát azon a területen, így már nem szükséges a tulajdonosi jogokat gyakorló állami szervezetekhez fordulni a kisebb-nagyobb építési munkák elvégzéséhez való hozzájárulásért, így gyorsabban és hatékonyabban lehet az ingatlant vagy annak bizonyos elemeit megújítani és használható állapotba hozni.

A rendszeres karbantartást és az időszakonként nagyobb volumenű felújítást viszont a saját bevétellel nem rendelkező nemzetiségi önkormányzatok hosszú távon nem tudják kigazdálkodni, ezért is kérem, hogy ezzel a problémakörrel a költségvetési tételek összeállítása során feltétlenül foglalkozzunk.

Ugyancsak nem közvetlen nemzetiségi érintettség az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása. Itt meg kell jegyeznem, hogy a nemzetiségek magyarországi történetében sajnos már előfordultak olyan átkos és elítélendő cselekedetek, melyek újbóli megtapasztalását, reméljük, soha nem kell átélni, de a beidegződés még sajnos jelen van.

(11.40)

Ezen emlékek miatt automatikusan bekapcsol egy nemzetiségi szenzor, főleg akkor, ha adatgyűjtést, listára való feliratkozást vagy egyéb hasonló szóhasználatot hallunk. Sok-sok évnek kell eltelni ahhoz, hogy a magát nemzetiséginek valló állampolgár kisagyában először ne a gyanakvás jelenjen meg, ha azt látja, hogy a használatában lévő eszköz révén a helymeghatározási adatait felhasználhatják, kezelhetik a beleegyezése nélkül. Igaz ugyan, hogy ezen helymeghatározási adatokat anonimizálni kell. A jelenleg hatályos törvény szerint a helymeghatározási adatok kizárólag a felhasználó vagy az előfizető hozzájárulása esetén dolgozhatók fel, és csak olyan mértékben és időtartamig, mely szükséges az értéknövelt szolgáltatás nyújtásához.

A törvénymódosítás kezelhetővé teszi a hírközlést szolgáló részére, hogy kezelje a felhasználói, előfizetői, helymeghatározási adatokat a hozzájárulása nélkül, amennyiben ezen adatokat anonimmá teszi. A módosítás indoklásából sem egyértelmű, hogy az anonimizált helymeghatározási adatok milyen tudományos kutatást, statisztikai elemzést vagy kereskedelmi felhasználási célú hőtérképek létrehozását segítik elő. Természetes, hogy rengeteg előnye van a technika ezen részének abban, hogy az arra jogosult és a törvényi felhatalmazással rendelkező szervek munkájuk hatékony végzéséhez igényeljék ezeket a helymeghatározási adatokat. De amennyiben nem ezen szervek felhasználása kerül a helymeghatározási adatok anonimizálására, fokozottan és hatványozottan kell figyelni.

Mindezek figyelembevételével a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a törvényjavaslat elfogadását javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a nemzetiségi szószólók soraiban.)