Font Sándor (Fidesz)

FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megmondom férfiasan, hogy egész éjszaka izgultam, de nem ezért a vezérszónoki felszólalásért, hanem azért, hogy mi történik Amerikában. Talán nyugodtan mondhatom, mert ezt mások is megtették, hogy Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást. Négy elektori mandátum hiányzik még neki, a hátralévő hat csatatérállamból minimum négyben győzelmi esélye van. Ellenfelének több mint nyolcvan elektori mandátumot kellene még begyűjtenie. Tehát merem mondani, hogy ez a nap Magyarország számára jól kezdődik.

De nekünk is itt, a parlamentben, hiszen egy olyan szakmai törvény került elénk, amelyet népiesen salátatörvénynek neveztünk annak idején, hiszen jelen pillanatban 29 törvény került megnyitásra. Miért is használjuk ezt a formulát a törvénykezés során? Szeretném előre leszögezni, hogy most nem olyan törvényről beszélünk, amely egy önálló és nagyon nagy kiterjedésű, s az agrárágazat egészét vagy egy szegmensét mélyrehatóan átalakítja, netán új elemmel bővíti. Ilyen volt a termőföld védelméről szóló törvény 2014-ben, amikor alkalmazkodnunk kellett az Európai Unió elvárásához, hogy nyissuk meg az európai uniós állampolgárok előtt is a földvásárlás lehetőségét. Az egy brutálisan nagy törvénytervezet volt.

Mint említettem, most nem erről van szó, hanem 29 törvény egyes szakaszai kerültek megnyitásra, mégpedig azért, mert ahogy telik az idő, egy-egy törvénynél működés közben megmutatkoznak a hiányosságok és kiderülnek az ellentmondások az alkalmazók részéről; akár a Nemzeti Agrárkamara, a MAGOSZ-gazdakörök részéről kerül felvetésre működés közben, hogy itt és ott jó lenne módosítani, mert ellentmondásos helyzet alakult ki. De ugyanilyen észrevételezők szoktak lenni az ellenőrző hatóságok, a Nébih vagy a Fogyasztóvédelmi Hatóság, amelyek a terepen dolgozva veszik észre, hogy nemkívánatos szereplők hogyan akarják kijátszani az élelmiszer-biztonsági feltételeket, milyen rést találtak az esetleges nemkívánatos tevékenységükhöz.

De természetesen itt vagyunk mi, képviselők és a mögöttünk lévő gazdálkodók, akik a hétköznapi életből merítik azokat a felvetéseiket, hogy miért így szabályozza jelenleg azt az adott területet a jogszabály, a gyakorlat ezt nem igazolja vissza, vagy ellentmondásos az ő gazdálkodásához kapcsolódó más területtel. Nyilvánvalóan a minisztérium, ez esetben az Agrárminisztérium az egyik olyan legfőbb szerv, amely önmaga is figyeli a hatáskörébe tartozó agrártörvények alakulását, az évek alatti tapasztalatát, és összegzi az előbb általam említett észrevételt tevőknek a jelzéseit. Ez nem azt jelenti, hogy mindegyiket befogadja, mert néha önös jelzések is vannak ‑ ezt azért megmondhatjuk őszintén ‑, hanem értékeli, rangsorolja, hogy az agráriumot szabályozó egységes rendbe hogyan igazítható, illeszthető ez be, és a saját elképzelését is hozzáteszi. Így alakult ki, hogy a 29 megnyitott törvénynek jóformán csak rövid szakaszai kerültek megnyitásra.

Miniszter úr nagyon részletesen ismertette ezeknek a törvényeknek az egyes fordulatait, hogy miért is kellett megnyitni ezeket a törvényeket a mostani vitára. Én csak néhányat szeretnék kiragadni ezek közül, ami a gazdálkodók, az alkalmazók felé közérthető, plasztikus, és értik, érzik, hogy erre már régen vártak, és tényleg azt gondolják, hogy nekik is jó, illetve az azon a területen érintett gazdálkodóknak is jó.

Miniszter úr több helyen megemlítette a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó módosításokat. Ez azért fontos, mert azt vettük észre, hogy a Duna magas vízhozama után kialakult egy polémia, majdnem mindenki vízügyhöz értő szakember lett, és a fizika törvényeit is meghazudtoló elképzeléseket próbálnak általános érvényűvé tenni, hogy hogy kellene a vízgazdálkodást szabályozni. Megjegyzem, hogy a kormány tudja és teszi a dolgát, a fizika törvényeivel szemben nem teszünk semmit, sőt inkább kihasználjuk a fizika törvényszerűségeit és az élet adta lehetőségeket. Konkrétan ilyen az, hogy az állattartó telepek vízmennyiség-szabályozása egy olyan jogszabályon alapult, amely nem az életszerűséghez volt igazítva. Az érintettek jelezték, hogy nekik meglenne az úgynevezett kvótájuk, de az nem olyan eloszlású, mint ahogy ők azt a felhasználáshoz szükségesnek tartanák. A jogalkotó ezért azt javasolja, hogy vezessük be a dinamikuskvóta-kiosztást. Mi pontosan tudjuk, hogy mi rejlik e mögött: a gazdálkodók ezzel gyakorlatilag a felhasználáshoz tudják igazítani azt a kvótamennyiséget, ami az ő engedélyükben szerepel. A gyakorlati életet segíti elő ez a dinamikuskvóta-szabályozás.

Izgalmas kérdés a beruházási célterület kijelölése a településeken. Ez a földterület kivonását jelenti. Mindig izgalmas helyzetbe kerülünk, amikor azon töprengünk, hogy a magyar gazdaságot azzal segítjük‑e, hogy zöldmezős területekre is idehozunk vállalkozásokat, mert kérdés, hogy ezzel milyen károkat okozunk, a föld véges nagysága miatt ezek a területek elvesznek a mezőgazdaság számára. Előfordul, hogy valaki megindította a beruházási célterületté nyilvánítást, azaz nagyon látványos szándéka volt egy beruházásra, de a beruházás végül valamilyen oknál fogva nem valósult meg. A kérdés az, hogy mi legyen azzal a területtel. Kivontuk, már nem mezőgazdasági a terület, ott van és pang. Erre egyértelmű javaslatot tesz az előterjesztő az Alaptörvényre hivatkozva: ha öt éven belül nem valósul meg a beruházás, akkor a területet vissza kell állítani az eredeti helyzetébe és vissza kell adni a mezőgazdaság számára. Véleményem szerint nagyon logikus ez a felvetés is.

Mindig is izgalmas számunkra, amikor egy speciális magyar terméket akarunk nevesíteni, és a kívülállók, a nemzetközi fogyasztók felé jelezni, hogy nekünk vannak speciális, kitüntetett termékeink. Ezt a NEKTÁR elnevezésű nyilvántartó rendszerben gyűjtjük. Arra tesz javaslatot az előterjesztő, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál be lehessen jelenteni a kiemelkedő nemzeti értékek védjegyhasználatát, hogy ez legyen egy különleges védjeggyel ellátva, hogy ha megfelelő ismertető kampányt folytatunk, akkor a fogyasztók biztosan láthassák, hogy az azzal a védjeggyel ellátott termék megvásárlása esetén egy rendkívül különleges, nagy biztonsággal előállított élelmiszerről van szó, ez a termék a miénk, a magyarokra jellemző termék. Remélem, hogy ezeknek a termékeknek a fogyasztásával sokan hozzájárulnak a gazdálkodók további megélhetéséhez.

Speciális, de számunkra fontos, hogy a szőlőszaporítóanyag-előállítók innentől kezdve nem a Nemzeti Agrárkamarához, hanem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához tartoznak, mint szervezeti rendhez. Ez egy izgalmas, régóta vitatott kérdés. Csak a szakmabeliek tudják, hogy itt hogy feszültek egymásnak bizonyos erők. Talán mondhatjuk, hogy ezzel a jogszabállyal a szőlőszaporítóanyag-termelőket végre odatesszük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához, azaz a szőlészek-borászokhoz, mert ott a helyük. Egy régi vitát zárunk le ezzel, egy régi kérelmet teljesít az előterjesztő.

Általános probléma a pályakezdő gazdák helyzete, az, hogy hogyan tudjuk segíteni azokat a pályakezdőket, akik arra szánták el magukat, hogy felsőfokú vagy középfokú végzettséggel a mezőgazdaság irányába szeretnének továbbtanulni. Már most is van egy működő segítő törvényünk: földvásárlás esetén 10 hektár alatt kifüggesztés nélkül tudnak hozzájutni a földterülethez. Ilyen a most javasolt jogszabály is, amely különféle helyzetekben segíti a pályakezdő gazdálkodókat, hogy az elővásárlási jog, az előhaszonbérleti jog gyakorlása közben hogyan kerülhetnek kedvezményezettebb pozícióba. Erről szól az egyik megnyitott jogszabály.

(8.30)

Miniszter úr is említette, bár én nem írtam ki, hogy jó néhány jogszabály azért került megnyitásra, mert az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer át fogja hatni a magyar közigazgatási rendszert, és ennek a bevezetését, a papíralaptól való eltávolodást rengeteg jogszabályban kell lekövetnünk. Külön az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer életbelépése, elterjedése okán legalább hat vagy hét jogszabály kerül megnyitásra, és a pontosítások átvezetésre kerülnek. Ilyen a földforgalmi törvény, az ingatlan-nyilvántartási törvény, a területi közigazgatási működést szabályzó törvény, hadd ne soroljam fel, nagyon sok törvény csak az elektronizáció miatt került megnyitásra.

Hadd említsem meg még egyszer az öntözés szükségességét! Egy másik törvény megnyitása az öntözéses gazdálkodásnál azt teszi lehetővé, hogy öntözési jogot kap a föld művelője, így a bérlőt megilleti ez a jog, ha a tulajdonossal erről megegyezik. Ez azt jelenti, hogy ő merhet több évre kiterjedő megtérüléssel rendelkező öntözéstechnológiai beruházást végrehajtani, a tulajdonos nem fogja időközben felmondani a szerződést, és emiatt nem fog veszendőbe menni a nagyon nagy értékű öntözéstechnikai beruházása. Garantálja ez az öntözési jog, hogy akinek ilyen van, és erről megegyezett a tulajdonossal 5-20 éves időtartamban ‑ ezt nekik kell eldönteni, a bérlőnek és tulajdonosnak ‑, garantáltan ő lesz továbbra is a föld használója, és biztosítva lesz a megtérülése ennek a nagyon drága berendezésnek. Nyilvánvaló, hogy itt az öntözésfejlesztést kell ismét kiemelni.

Természetes, hogy a szőlészet-borászatnál mindig figyelünk arra, hogy minél tisztább, egyértelműbb legyen a művelőnek az a területe, amit szőlőként művel, hiszen akik nem művelik, elhagyják, nagyon nagy károkat okoznak a szomszéd gazdáknak is a kialakult betegségek megjelenésével. Itt egyszerűen szigorításra kerül sor, hogy milyen eljárásban lehet felszólítani, büntetni ezeket a gazdákat, akik nem tesznek eleget a helyes szőlőművelés szabályainak, és akár egy kivágási elrendelést is meg lehet tenniük a helyi hegybíróknak, amikor már tarthatatlan állapotok uralkodnak egy elhanyagolt szőlőnél.

Mint említettem, sok olyan törvényi szakasz került megnyitásra, amit az élet hozott. Ilyen a gazdaságátadási szerződéssel kapcsolatos, két helyen is megnyitott törvényi szakasz. Ez egy nagyon nagy programunk. Többéves vita után sikerült a gazdaságátadási törvényt nyélbe ütni, óriási viták, alkotmányossági kérdések merültek fel. A lényeg, hogy Magyarország igenis egy olyan új útra tért, amelyben egyszerűsíteni szeretné az idősödő gazdák teljes gazdálkodási egységének az átadását a nyomába lépő fiatalabb gazdálkodónak. Ez egy nagyon bonyolult feladat, hiszen termőföldet, eszközöket, hitelt, pályázatokat, kötelezettséget is át kell adni, és a jognak kezelnie kell, hogy hogyan adja át egységében ezt az egész gazdálkodási rendszert. Itt törvényi pontosításokat kellett tenni, mert a gyakorlatban kiderült, hogy ezt sem értették, volt, aki másképp gondolta. Rendet kellett tenni tehát, hogy a gazdálkodási egységek átadása egységes legyen, mindenki számára tiszta legyen, hogy így kell a későbbiekben megtennie.

Engedjék meg, hogy a vége felé azért hadd említsem meg szintén a bor kapcsán, hogy az agrártermékek eredetvédelménél látjuk, hogy a multiáruházláncok szeretnek úgynevezett saját márkás termékeket egyre sűrűbben forgalomba hozni, egyszerűen kényszerítik a gyártót, hogy ne az ő megszokott gyártmánynevén szállítsa be hozzá az adott élelmiszerterméket, hanem az majd az adott kereskedelmi cég márkaneve alatt jöjjön be. Én legalábbis ebből arra tudok következtetni, hogy eljutott ez az erőszak a bortermékekhez is, a borokhoz is, ezért tisztázni kellett, hogy nincs mese, az eredetvédett boroknál ezt gyakorlatilag nem tehetik meg ezek a multiáruházláncok. Ezek a legmagasabb kategóriát jelentik, a legmagasabb minőségben, minőségi környezetben termelt szőlőket és borokat jelentik. Itt gyakorlatilag saját márkás terméket nem forgalmazhat az áruházlánc.

A digitalizáció ‑ ezzel zárom gondolataimat ‑ el fogja érni a vadászokat is az e-beírókönyv, az elektronikus vadásznapló és elektronikus teríték-nyilvántartási napló egyre nagyobb térnyerésével. A horgászoknál ez már megtörtént, csak jelzem, és ott is még szokják ezt az új rendszert, de kikerülhetetlen. Látjuk a technikai fejlődéseket, egy laptop, egy okostelefon adta lehetőségeket. Meg kell teremteni a vadászoknál is a különféle kötelező jelentések benyújtásához akár ezeknek az elektronikus felületeknek a megjelenítését is. Kérem, hogy támogassák ezeket a jó szándékú előterjesztéseket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)