Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslathoz szeretnék néhány részletesebb magyarázatot hozzáfűzni azért, hogy mindnyájunk számára egyértelmű és világos legyen az a finomhangolás, amellyel változó világunkban szeretnénk hozzájárulni az agrárium sikerességéhez. Állandóan változó világunkra természetesen az agráriumnak is folyamatosan reagálnia kell, így az elmúlt évekhez hasonló módon a mostani törvényalkotási ciklusban is elkerülhetetlenné vált egy átfogó, több területre kiterjedő törvénynek az előkészítése. A tisztelt Ház előtt fekvő, az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy az elmúlt időszak jogalkalmazása során nyert tapasztalatok és felmerült igények alapján szükségessé vált változásokat átvezesse az érintett törvényekben. Ezen törvénymódosító csomag legfontosabb pilléreit szeretném most önöknek röviden bemutatni.

A kormány lépést tart azokkal a kihívásokkal, amelyeket az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás okoz a gazdálkodóknak, ezért a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, különösen a mögöttünk hagyott nyár után, magától értetődőnek is tekinthető. A módosítás célja, hogy a vízhasználók minél szélesebb köre juthasson megfelelő minőségű és mennyiségű vízhez, s mindez egyúttal a vízkészletekkel való felelős gazdálkodás mellett történjen. Emellett a kellő törvényi garanciák megteremtésével a különleges vízgazdálkodási területeken bevezethetővé válik egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a vízhasználati kvóták kiosztása a negatív környezeti hatásokat kiküszöbölve a jelenlegi éves alapon való meghatározás helyett az engedélyesek vízhasználatához és a szezonális sajátosságokhoz igazodva történjen a jövőben.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló törvény módosítását a kamara működése során szerzett tapasztalatok tették szükségessé, mely változtatások elfogadásával a kamara a köztestületi feladatait hatékonyabban fogja tudni ellátni.

A termőföld nemzeti kincs, közös örökségünk, amely egyszersmind kiemelt alaptörvényi védelmet élvez. A kormány egyik fontos célja ezért, hogy a meg nem valósult beruházások számára lekötött területek mezőgazdasági hasznosításba való visszaforgatását előmozdítsa. Azok a beruházási célterületté nyilvánított ingatlanok az érintettek, ahol a tervezett beruházás valamilyen okból mégsem történt meg, vagy csak a tervezettnél kisebb területen valósult meg. A termőföld védelméről szóló törvényt így a törvényjavaslat kiegészíti egy olyan rendelkezéssel, amely ezeknek a területeknek az eredeti állapotába, azaz a termőfölddé történő helyreállítását írja elő.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása a jogalkalmazói tapasztalatok alapján összegzett kisebb módosításokat tartalmazza, fogalmi helyesbítéseket hajt végre, valamint biztosítja, hogy a törvény szabályozása összhangba kerüljön az európai uniós előírásokkal. Szem előtt tartva a parlagfű elleni védekezés fontosságát, a javaslat a védekezési kötelezettség elmulasztására figyelemmel tett bejelentés alapján lefolytatott ellenőrzés, valamint az adatszolgáltatás terén is módosít bizonyos eljárási rendelkezéseket, ami kedvezően fog hatni a gyomos területek visszaszorításáért vívott küzdelemre is.

A hungarikumtörvény módosítása egyrészt a külhoni nemzetrész értéktárra vonatkozó szabályozást pontosítja, másrészt megteremti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál már bejelentett és lajstromba vett „kiemelkedő nemzeti érték” védjegy használatának jogszabályi alapját. A módosítás további fontos eleme, hogy NEKTÁR néven lefekteti egy, a nemzeti értékeket naprakészen, elektronikus formában nyilvántartó rendszernek a törvényi alapjait is.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény alapján az agrárkamara az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésben jogosult meghatalmazás alapján képviselni a gazdákat. A módosítás ezt a kamarai jogkört kiegészíti az elektronikus gazdálkodási napló vezetésével, ezzel is segítve a kamarai tagokat az adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésében.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa között létrejött megegyezés alapján a jövőben a szőlőszaporítóanyag-előállítók tevékenységüket a hegyközségek keretében folytatják. Ez lendületet adhat a magasabb szintű piaci koordinációnak, és erősítheti a szőlőtermesztés biológiai alapjainak védelmét, fenntartható fejlesztését, valamint a jobb minőségű szőlőoltványok előállítását. A hegyközségekről szóló törvény ennek megfelelően kerül módosításra.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény módosításának célja, hogy a gazdálkodói érdekképviseleti szervezetektől, valamint közvetlenül a termelőktől kapott értékes visszajelzések alapján végrehajtsa azokat az újításokat, amelyek időszerűvé váltak. Röviden megemlítve ez az életvitelszerű lakáshasználat helyének fogalmi pontosítását, valamint a földforgalmi hatósági eljárás szabályainak egyértelműsítését jelenti. A törvénymódosítás rendelkezik továbbá az elővásárlásra jogosult kötelezettségeiről abban az esetben, ha az adásvételi szerződés a vevő előlegfizetését tartalmazza. A visszaélések megelőzését szolgálja az a rendelkezés, amely meghatározza a használatátengedés feltételeit a vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása esetén.

Szintén a gazdálkodók érdekeit szolgálja az a módosítás, amely lehetővé teszi a földszerzési maximum túllépését abban az esetben, ha a közös tulajdon megszüntetése során az ingatlan kevésbé jó minőségű területen történő kimérésével állapítják meg a tulajdonoshoz tartozó földterületet, és így további tulajdonrészek megszerzése nélkül lépi át a földszerzési határt ‑ ez nyilvánvalóan ellentétes a jogalkotói szándékkal, ezért szükséges is kivételként szabályozni.

Végezetül a jövő évben bevezetésre kerülő új elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer, röviden az E-ING rendszer miatt is módosul a földforgalmi szabályozás, egyrészt a papíralapú ügyintézésről az elektronikus ügyintézésre való áttérés átmeneti időszakában alkalmazandó rendelkezések megállapítása, másrészt az E-ING rendszerrel kapcsolatos adatmigrációs hibák korrekciója, harmadrészt a földhasználati és a földműves-nyilvántartások, valamint a vonatkozó adatszolgáltatás tartalmának felülvizsgálata miatt szükséges változtatások átvezetése érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban kiemelten fontos rész az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény módosítása. Az öntözési célú beruházások megtérülési ideje 10-15 év is lehet, tehát biztosítani kell, hogy azok az öntözési beruházások, amelyek a földdel alkotórész-kapcsolatba kerülnek, például azok, amelyek a földfelszín alá kerülnek beépítésre, a beruházó számára megtérülhessenek.

(8.10)

A törvényjavaslat ezért megteremti az öntözési jog intézményét, amelyet a földtulajdonos az öntözési beruházást végrehajtó személy javára alapíthat az öntözési igazgatási szerv jóváhagyásával, legfeljebb húsz év időtartamra. Az öntözési jog alapítását az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni, amelyet követően valósíthatja meg az öntözési jog jogosultja az öntözési beruházást. Emellett az öntözési jog fontos földforgalmi jogkövetkezménnyel is bír. Annak jogosultja az öntözési jog fennállásának időtartama alatt jogosult öntözéses gazdálkodás folytatására, feltéve, ha megfelel a földforgalmi törvény földhasználati jogosultság megszerzésére vonatkozó feltételeinek.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény módosítása is szükségessé vált, mivel az E-ING rendszer indulásával összefüggő ingatlan-nyilvántartási jogi szabályozás változása érinti a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokat is. A függőben tartás jogintézménye 2025 januárjában megszűnik, így ezt a változást is át kell vezetni a törvényben. A változás érinti a végrehajtási joggal terhelt ingatlanok bekebelezése esetén a végrehajtási jog törlését is, amelyet a jövőben nem a végrehajtó, hanem a szükséges igazolások benyújtásával maguk a tulajdonosok kezdeményezhetnek majd.

Tisztelt Ház! A kormány elkötelezett abban, hogy a sok évszázados magyar borkultúra fennmaradjon és annak nemzetközi elismertsége tovább növekedjen. A borágazat dinamizmusának fenntartása azonban csak akkor garantálható, ha az alapok erősek. A szőlőültetvények minősége, folyamatos védelme és fejlesztése ezért kulcskérdés. Ennek érdekében kerül sor a szőlészetről és borászatról szóló törvény módosítására. A szőlőültetvények védelmének egyik sarokköve a nem művelt ültetvények által jelentett növényegészségügyi kockázatok mérséklése. Ezért fontos, hogy a területileg illetékes hegybíró folyamatosan ellenőrizze a szőlőültetvényeket, és gondoskodjon arról, hogy minden gazda rendben művelje az ültetvényét, valamint a rossz állapotú ültetvényt minél hamarabb kivágják. A módosítás bővíti a művelési kötelezettségét nem teljesítő gazdákkal szembeni mulasztási bírság kiszabásainak eseteit, és elrendeli, hogy az esetleges bírság az érintett szőlőültetvény fekvése szerinti hegyközség bevétele legyen.

A digitális forradalom nyújtotta technológiai ugrás elkerülhetetlenül új kihívások elé állította az ingatlan-nyilvántartás intézményrendszerét is. A kormány célja, hogy a digitális vívmányok átgondoltan, a gyorsaságot a biztonsággal ötvözve épülhessenek be a földhivatali ügyintézés rendszerébe. Ezt szem előtt tartva alkottuk meg az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvény módosításának azokat a rendelkezéseit, amelyek a papíralapú ügyintézésről az elektronikus ügyintézésre történő áttérés zökkenőmentességét hivatottak biztosítani.

Az elektronikus ügyintézésre való átállás részeként a közhiteles földhasználati és földműves-nyilvántartások, valamint az ingatlan-nyilvántartás adattartalma az eddigi szakrendszerekből az E-ING rendszerbe kerülnek átvezetésre. Figyelembe véve az ingatlan-nyilvántartás informatikai fejlesztése során eddig összegzett tapasztalatokat, a szabályozás arra is kitér, hogy az ingatlan-nyilvántartási szakrendszerek közti adatmigráció során keletkezett hibák kijavítását egy speciális korrekciós eljárás szabályainak lefektetésével rendezze.

Az ingatlan-nyilvántartási szabályok számos módosítása mellett szólni kell még az úgynevezett részház jogintézményéről is. Egészen 1973-ig kell visszamennünk az időben, amikor is az ingatlan-nyilvántartásról szóló akkori törvényerejű rendelet év eleji hatálybalépésével és a telekkönyv kivezetésével megszűnt a részház jogintézménye is. A fiatalabb nemzedékek számára kevésbé lehet ismert, de a részház azt jelölte korábban a telekkönyvben, ha egy ingatlanon belül emeletek vagy egyes helyiségek szerint meghatározott részek más-más személyek tulajdonát képezték. Az akkori új szabályozás ugyan kimondta, hogy az ingatlan-nyilvántartás elkészítése után a részházat újonnan már nem lehet nyilvántartásba venni, azonban a már meglévő részházakat továbbra is nyilván kellett tartani, jóllehet anélkül, hogy a tulajdoni viszonyok rendezése megtörtént volna. Vagyis az ingatlanok tulajdonosai között úgy jött létre osztatlan közös tulajdon, hogy ezt a nyilvántartás nem tükrözte, ilyenformán pedig egy rendkívül kusza állapot alakult ki a tulajdoni helyzet tekintetében. A megörökölt helyzetre és az ingatlan-nyilvántartás vezetésének teljes elektronizálására tekintettel így a kormány szándéka nem is lehetett más, mint hogy orvosolja és begyógyítsa a magyar ingatlanjognak ezt a több mint öt évtizede hordozott sebét. A törvénymódosítás ezért most lehetőséget teremt az érintett tulajdonosoknak arra, hogy rendezzék az ingatlanjuk jogi helyzetét. Abban az esetben viszont, ha ezt nem kívánják megtenni, a szabályozás értelmében az ingatlanügyi hatóság fogja a részházat osztatlan közös tulajdonná alakítani és az egyes tulajdonostársak tulajdoni hányadait megállapítani.

A javaslat alapján az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvénynek is több rendelkezése módosulni fog. Ezek közül kiemelendő az a pontosítás, amely a gazdaságátadás időpontjának meghatározását egyértelműsíti. Tekintettel arra, hogy a gazdaság egyes vagyonelemeinek átszállása a gazdaságátadási szerződés nélkül különböző időpontokban mehet végbe, és ez több polgári jogi szerződés fennállása esetén ‑ például hitelszerződés, munkáltatói szerződés ‑ igen bonyolult jogi helyzetet eredményezne, ezért elengedhetetlenné vált az egy naptári napon történő átadás törvényi rögzítése. Emellett alapvető jogalkotói szándék volt az is, hogy a gazdaságátadó által használt földek használati jogosultsága minden esetben átadásra kerüljön, így a javaslat erre vonatkozóan is világos rendelkezéseket állapít meg.

A földrajzi árujelzők alkalmazásának hozzáadottérték-növelő hatása vitathatatlan, ami mind a termelők, mind az értéklánc egyéb szereplői számára versenyképességi előnyt jelent. Ezek használata lehetővé teszi az adott termék egyedi jellemzőinek hangsúlyozását, karakterének erősítését, segíti a termék népszerűsítését és megkülönböztethetőségét a többi terméktől, valamint a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben is védelmet nyújt. Mindezeket szem előtt tartva az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvény módosítása értelmében az „oltalom alatt álló földrajzi árujelző” elnevezés csak akkor tüntethető fel a kereskedő saját márkanevével vagy védjegyével jelölt agrártermék csomagolásán, ha a végső fogyasztói csomagoláson a földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító gazdasági szereplő nevét és címét feltüntették. Az agrártermékek megjelenésének és megnevezésének meghatározására a terméket előállító gazdasági szereplő jogosult, és azt korlátozás nélkül értékesítheti bármely módon.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A felsoroltak mellett a törvényjavaslat még számos törvény módosítását érinti, amelyek kifejezetten a jogrendszeren belüli koherencia, így például a többször említett, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénnyel való szabályozási összhang megteremtését célozzák, vagy éppen az egységes jogalkalmazás kiteljesedését és az adminisztrációs terhek csökkenését segítik elő.

Hadd zárjam végezetül azzal, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatnak mind az előzőekben kiemelt és részletesebben is bemutatott módosításai, mind azok az apróbb építőelemei, amelyek jogtechnikai pontosítások, a magyar agrárium vitalitását hivatottak szolgálni, és versenyképességének növekedéséhez fognak hozzájárulni.

Kérem ezért önöket, hogy az előbb elmondottak szellemében vitassák meg a törvényjavaslatot, észrevételeikkel javítsák, ha az szükséges, végül pedig szavazataikkal támogassák annak elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(8.20)