karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Latorcai Csaba

2024-11-06 · 126. ülésnap · előterjesztő nyitóbeszéde · 6:32 · Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára

napirendi pont: Általános vita lefolytatása H/9712 A Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat módosításáról

előterjesztő nyitóbeszéde: A javaslat benyújtójának nyitóbeszéde a vita elején.

Szöveg4 736 karakter · 9 bekezdés · JSON

DR. LATORCAI CSABA közigazgatási és területfejlesztési államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány határozott célja Magyarországot 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé emelni. Ennek egyik legfontosabb területi vetülete a vidéki térségek népességmegtartó erejének erősítése, aminek jegyében az elmúlt időszakban számtalan lépést tettünk előre.

Az egyik első lépés az volt, hogy az Országgyűlés 2014-ben elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 ‑ Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót, amely kiemelten kezeli a területi fejlesztési célokat. A koncepció 2030-ig kijelöli a nemzeti fejlesztéspolitika jövőképét, az ország átfogó és specifikus fejlesztési céljait, keretet teremtve ezáltal a fejlesztések összehangolásának. A koncepciónak a területfejlesztésről szóló törvényben deklarált szerepe egyebek között az is, hogy megjelölje az ország azon térségeit, amelyek a fejlesztések szempontjából kiemelt földrajzi célterületet jelentenek.

A hatályos koncepció jelenleg négy térséget nevesít kiemelt fejlesztési térségként, ezek: a balatoni üdülőkörzet, a tokaji borvidék, a budapesti agglomeráció és a Közép-Duna menti térség. Ezen térségek sorába javasolja a kormány emelni a Tisza-tó térségét is, amelynek a kiemelt térséggé nyilvánítása révén területpolitikai státusza emelkedne. A Tisza-tó térségének kiemelt térséggé nyilvánítása helyi összefogáson és helyi egyetértésen alapul, amely hatékony és szervezett együttműködést igényel a központi és a helyi, valamint a térségi, vármegyei, önkormányzati és kormányzati szereplőktől is.

A kiemelt térséggé nyilvánítást többek között az indokolja, hogy a négy vármegyét, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéket érintő közigazgatási szétszabdaltság jelentős kihívások elé állítja a térséget a közös fejlesztési célok meghatározása és a vízparti szabályozás terén egyaránt. Ezen kihívások kezelésére mindenféleképpen egy átfogó, a Tisza-tavat középpontba állító térségfejlesztési megközelítés szükséges, ami a jelenlegi helyzetből ki tudja mozdítani Magyarországnak ezt a csodálatos vidékét, és egységes, mind működésében, mind finanszírozásában az eddigiekhez képest még gyümölcsözőbb együttműködést tud életre hívni az egyes szereplők között.

A Tisza-tó koordinált fejlesztése révén tovább bővíthetők Magyarországon a turisztikai célpontok, hozzájárulva a kiegyensúlyozottabb turisztikai térszerkezet megteremtéséhez. Ezzel párhuzamosan a Tisza-tó jelenlegi állapotának megőrzése és védelme érdekében meg kell akadályozni a túlzott mértékű fejlesztéseket, és meg kell védeni a tó értékét adó vadvízi arculatot is.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Tisza-tó térségét egy kicsit közelebbről is bemutassam önöknek! A térség körülbelül 100-110 ezer fő lakosú, legnagyobb városa Karcag. Kiváló adottságai ellenére a fejlődési centrumoktól, a jelentős városoktól ‑ mint Budapest, Szolnok, Debrecen, Eger, Miskolc ‑ távol esik. Négy vármegye és nyolc járás közigazgatási területére terjed ki. Magyarországon egyedülálló jelenség, hogy az ötven évvel ezelőtt mesterségesen létrehozott víztározó mára az ország egy páratlan természeti és környezeti értékekben bővelkedő területévé és egyben a hazai aktív és ökoturizmus egyik fontos helyszínévé vált.

A Tisza-tó területe ökológiailag jelentős, a Tisza vonala ökológiai folyosó, a tó egyedi állat- és növényvilága pedig fontos és védendő érték. Ezen természeti értékek határozati javaslat szerinti közös és egységes keretek mentén történő kezelése hatékonyabb fellépést, tudatosabb és összehangoltabb megoldási lehetőségeket tesz lehetővé.

Tisztelt Országgyűlés! A Tisza-tó térségében elköltött fejlesztési források ‑ a térség jelenleg csak részben kiaknázott fejlesztési lehetőségei miatt ‑ várhatóan jelentős tovagyűrűző hatást képesek teremteni, hozzájárulva mind a helyi vállalkozások, mind a települési önkormányzatok, mind pedig a központi költségvetés forrásaihoz. Akár ha azt tekintjük, hogy a várhatóan ezen koncepció elfogadását követően megvalósult fejlesztések eredményeképpen növekednek a honfitársaink által elköltött forintok, amelyek a helyi vállalkozóknál hasznosulnak, amelyek a helyi adóbevételeket gyarapítják, akkor azt mondhatjuk, hogy ezzel is hozzá tudunk járulni a Tisza-tó térségének fejlődéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom külön hangsúlyozni, hogy a helyi egyeztetések során a Tisza-tó kiemelt térséggé nyilvánításának gondolata egyöntetűen támogatott volt a térség társadalmi szereplőinek körében. Mindezekre tekintettel tisztelettel kérem a képviselő hölgyeket és urakat, hogy a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Latorcai Csaba — 2024-11-06, előterjesztő nyitóbeszéde. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/126-20.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-126-20,
  title = {Dr. Latorcai Csaba — 2024-11-06, előterjesztő nyitóbeszéde},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/126-20.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}