Tállai András (Fidesz)
2024-11-05 · 125. ülésnap · napirend előttihez hozzászólás · 5:06 · Pénzügyminisztérium államtitkáraSzöveg3 277 karakter · 6 bekezdés · JSON
TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy először Magyarország adórendszeréről beszéljek általában.
Tudjuk, hogy 2010 óta jelentős változás történt a magyar adórendszerben. A hangsúlyt a forgalmi, fogyasztási adókra helyezte a kormány, ebből kívánja a legtöbb költségvetési bevételt megteremteni. Ugyanakkor pedig amellett, hogy csökkenti folyamatosan a bürokratikus terheket, a kormány a munkát terhelő adók közterheit is jelentősen lecsökkentette. A személyi jövedelemadó az Európai Unióban a harmadik legnagyobb (sic!), míg a társasági adó a 9 százalékával az Európai Unióban a legkisebb mértékű. Ezért nemzetközi elismerést is kapott egyébként a magyar adórendszer, hiszen az áfarés tekintetében a kormányzásunk kezdetén ‑ magyarul, az elcsalt áfa arányát jelzi ez a százalék ‑ 20 százalék fölött volt, kormányzásunk tíz éve után pedig ez lecsökkent, bármilyen hihetetlen, 5 százalékra, és ezt nemzetközi szinten is elismerik. Hiszen az OECD azt mondja, hogy Magyarország egy összehasonlításban, az OECD-országok összehasonlításában az adórendszer tekintetében a hetedik, előkelő helyen áll.
Való igaz, hogy előttünk van a parlamentben is, ma fogjuk megkezdeni a tárgyalását a jövő évi, jövő évben hatályba lépő adótörvényeknek. Annak van egy olyan része, amit ön mond, hogy egy úgynevezett valorizációs mechanizmus kerül bevezetésre néhány adónemben. Ezek a gépjárműadó, a cégautóadó, a gépjármű- és pótkocsiszerzés után fizetendő illeték, a regisztrációs adó és a jövedéki adó. Tehát szó nincs arról, hogy ez a teljes magyar adórendszerre vonatkozik; az adórendszer egy részére, kisebb részét illetik ezek az adóbevételek a költségvetésnek, mint a három fő adónem, de azt gondolom, ez így természetes.
Mi ennek az oka? A tételes adók adómértékének értéktartását, az inflációkövető valorizációs mechanizmus bevezetését több tényező is indokolja. Először is szükség van a tételes adók emelésének, azok elértéktelenedésének megakadályozására. (Vajda Zoltán közbeszól.) A központi költségvetési bevételek biztosítása mindig is kormányzati felelősség és feladat, és soha nem felelt érte egyetlen ellenzéki képviselő sem, így ön sem, még akkor sem, ha végigmotyogja egyébként a felszólalásomat. Ez az új rendszer nyilván kiszámíthatóbb helyzetet teremt mind a költségvetés, mind pedig az adózók számára.
Egy példát szeretnék mondani a gépjárműbeszerzéssel kapcsolatos illetékfizetés összegére. Például amikor 2012-ben egy középkategóriás járművet, egy Renault Megane-t vásárolt valaki, a gépjárműszerzés illetéke akkor a gépjármű árának 1,5 százaléka volt. Most a megemelt adómérték után is a piaci árnak mindössze 0,5 százaléka lesz. Tehát ez a példa is mutatja azt, hogy milyen változások történtek például a gépjárműbeszerzés esetén a gépjármű forgalmi értékét illetően.
Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy az előttünk álló adótörvény vitájában erről sokkal részletesebben és alaposabban lehet majd beszélnünk, esetleg megvitatni az álláspontokat. Egyet tudunk, hogy a magyar adórendszer működik, az adóbevételek befolynak az állami költségvetésbe és az állami költségvetés a közkiadásokat ebből finanszírozni tudja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Tállai András — 2024-11-05, napirend előttihez hozzászólás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/125-24.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-125-24,
title = {Tállai András — 2024-11-05, napirend előttihez hozzászólás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/125-24.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}