Földi Judit (DK)
2024-11-05 · 125. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 7:23Szöveg6 156 karakter · 12 bekezdés · JSON
FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szól. 2026 júliusára a társaságok nem ügyvezető igazgatói vezető álláshelyeinek legalább 40 százalékát, illetve az összes vezetői poszt legalább 33 százalékát a vezetőtestületekben alulreprezentált nem képviselőinek kell betöltenie. Szomorúan állapítom meg, hogy ez mind az EU-ban, mind pedig Magyarországon a nőket jelenti.
(19.20)
A legfrissebb adatok szerint az EU tőzsdén jegyzett vállalkozásainak vezetőtestületeiben átlagosan 35 százalék nő található, Magyarországon ez mindössze 10,8 százalék. Látjuk tehát, hogy jogos az az elvárás, hogy igenis nagyobb arányban kell a nőknek részt venniük ezeknek a vállalkozásoknak az irányításában. A kormány helyében nagyon-nagyon szégyelleném magam amiatt, amit a törvényjavaslat indoklásában írt. A kormány, amelynek jelenleg egy női minisztere sincs, a férfiak uralta világban hisz. Nagyon sajnálom, hogy képviselőtársam elhagyta az üléstermet, és nem hallja, hogy én pont a nőket védem meg.
A nő dolga, hogy minél több gyermeket szüljön, az igazi helye pedig a konyhában van, mondta ezt Orbán Viktor. Előbb-utóbb mindenki a konyhában köt ki, ha vacsorát készít az ember édesanyja vagy a felesége. A korábbi családokért felelős tárca nélküli miniszter, volt köztársasági elnök, Novák Katalin is arról beszélt, hogy a nőknek nem kellene versenyezniük a férfiakkal, ugyanolyan fizetésért harcolni, ugyanolyan pozícióért. A Fidesz és a kormány szerint a házimunka, a gyermeknevelés, az idős hozzátartozókról való gondoskodás magától értetődően döntően a nőkre hárul, így aztán ne akarjanak még az üzletben, a munkában is sikeresek lenni, maradjanak csak a tűzhely mellett.
A kormány tagjaiban fel sem merült, hogy a törvényjavaslat hatályát kiterjesszék az állami vállalatokra, illetve cégekre. A kormány a törvényjavaslattal kizárólag a minimális elvárásoknak kíván megfelelni ‑ vagy ezek szerint mégsem ‑, valójában nem gondolja úgy, hogy szükség lenne erre. Sok mindent elárul az is, hogy a parlamentben jelenleg a Fidesz-KDNP padsoraiban a 135 képviselőből pusztán 15 a női képviselő. A Demokratikus Koalíció képviselőcsoportjában a 15 képviselőből 5 nő képviselő van. A 11 százalék áll szemben a 33 százalékos aránnyal.
A Demokratikus Koalíció több alkalommal kezdeményezte, az Európai Unió sok tagországával összhangban, hogy a részvénytársaságok vezető tisztségviselői között a nők arányát kvóta határozza meg. Minden javaslatunk, mely a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célozta, a kormánypárti képviselők elutasításával találkozott. Maga elnök úr hét javaslattal élt, és a fideszes többség folyamatosan leszavazta.
Az elmúlt években számos felmérés készült arra vonatkozóan, hogy hol a legjobb és a legrosszabb nőnek lenni a világon. A szóban forgó felmérések több kategória alapján rangsorolták az országokat, mint például a jogegyenlőség, az egészségügyi helyzet, az iskolázottság, a politikában elfoglalt hely, melyek szerint Magyarország világszinten a legrosszabb egyharmadba került.
Három fő érv van, amiért segítenünk kell a nőket. A munkát vállaló nők számának növelése bizony javítja a versenyképességet, és segíti a felnőtt korú lakosság foglalkoztatási rátájának növelését. Egyre több tanulmány igazolja, hogy összefüggés van a vezető beosztású nők száma és a vállalatok pénzügyi teljesítménye között. Számos uniós tagállam megkezdte az igazgatóságra vonatkozó kötelező kvóták bevezetését. Az első néhány ilyen tagállam Belgium, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Dánia, Finnország, Görögország, Ausztria és Szlovénia.
A nemzetközi példákat tekintve is rendkívül rosszul állunk. A DAX Index cégeinek igazgatóságaiban jelenleg 12 százalék a nők aránya. Ugyanez az arány az amerikai nagyvállalatok körében 28, Svédországban 25, az Egyesült Királyságban 24,5 százalék. A BUX Index négy legnagyobb súlyú cégénél, az OTP-nél, a MOL-nál, a Magyar Telekomnál és a Richternél az arány összesítve 10 százalék. Az OTP és a MOL igazgatóságában egyetlen női tag sem ül.
A Demokratikus Koalíció bicskanyitogatónak tartja, hogy a kormány kivégezte az Egyenlő Bánásmód Hatóságot egy sebtében összehívott igazságügyi bizottsági ülésen. A törvényjavaslat benyújtását megelőzően semmilyen szakmai egyeztetés nem történt. Mint ismeretes, a hatóság létrehozása uniós jogon alapult, létrehozására faji és etnikai hovatartozástól függetlenül a személyek közötti egyenlő elbánás elvének megvalósításáról szóló, 2000-ben elfogadott uniós irányelv teremtett kötelezettséget. Az idén 15 éves Egyenlő Bánásmód Hivatala számtalan ügyben lépett fel a diszkrimináció ellen. Sokszor olyan hivatali megkülönböztetések ellen is indított eljárást, amelyek vélhetően zavarták a Fidesz-KDNP hatalomgyakorlását. Nyilván ebben az ügyben is a bosszú munkálkodott. Egész egyszerűen nem gondolhatják komolyan, hogy a faji, nemi és az egyéb megkülönböztetés elleni jogvédelmet ez idáig ellátó hatóság feladatait januártól egy kis szervezeti egység fogja elvégezni.
A törvényjavaslat kapcsán szót kell ejteni az ombudsman személyéről is. Emlékezetes az is, hogy 2019 júliusában óriási tiltakozások közepette választotta meg az Országgyűlés az első Orbán-kormányban több feladatot is vállaló Kozma Ákos személyében az új ombudsmant. Több civil szervezet is bírálta a köztársasági elnököt a jelölésért, mondván, semmibe vette a nemzetközi elvárásokat, semmibe vette a civil társadalom, és két exombudsman kérését, semmibe vette több ezer ember akaratát, semmibe vette az alapvető szakmai és társadalmi átláthatóságot, semmibe vette a valódi nemzeti konzultáció lehetőségét. Az elmúlt négy év sajnos visszaigazolta a félelmeket. Az ombudsman a kormánynak kényes témákkal nem foglalkozik. A jogvédők megkereséseire már nem is válaszol, tulajdonképpen mintha nem is létezne.
A törvényjavaslat céljával a Demokratikus Koalíció frakciója egyetért, de ismételten felhívom a figyelmet az előzőkben elmondottakra. Köszönöm szépen a szót. (Taps a DK soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Földi Judit — 2024-11-05, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/125-154.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-125-154,
title = {Földi Judit — 2024-11-05, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/125-154.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}