Vitályos Eszter (Fidesz)

VITÁLYOS ESZTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyha az Európai Unió kvótái kerülnek szóba, a magyar emberekben életbe lépnek a pavlovi reflexek, és érthető gyanakvással kezelik az aktuális kérdést. Ezúttal egy újabb európai uniós irányelvről kell hogy beszéljünk, amelynek a célja, hogy kvótarendszer alapján határozza meg a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeiben a nők és a férfiak arányát.

A témában az Európai Parlament és a Tanács két évvel ezelőtt elfogadta a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló 2022/2381 irányelvet. Ez az irányelv részletesen taglalja, mely nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozik, mindezek fényében a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató társaságok, amelyeknek az éves árbevétele meghaladja az 50 millió eurót, vagy az éves mérlegfőösszegük meghaladja a 43 millió eurót, az irányelv hatálya alá esnek. Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde felmérése alapján jelenleg összesen tíz darab nyrt. tartozik az irányelv hatálya alá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miről is szól ez az irányelv? A számok nyelvére fordítva az előírás szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságokban a nem ügyvezető igazgatói pozíciók legalább 40 százalékát vagy másik lehetőségként az összes igazgatói pozíció ‑ beleértve mind az ügyvezető, mind a nem ügyvezető igazgatói pozíciókat ‑ legalább 33 százalékát az alulreprezentált nem tagjai töltsék be. Ízlelgessük kicsit ezt a szóösszetételt! Brüsszeliek nyelvén az alulreprezentált nem mi volnánk, nők.

A választott célkitűzést 2026. június 30-áig kell a nyilvánosan működő részvénytársaságoknak elérniük. Azok a cégek, amelyek az előírást nem tartják be, büntetésre számíthatnak, az igazgatói kinevezéseket pedig, amelyek nem korrelálnak a meghatározott kvótákkal, semmissé tehetik.

Tisztelt Országgyűlés! Az irányelvet az Európai Parlament és a Tanács két évvel ezelőtt, 2022. november 23-án elfogadta, eszerint az átültető jogszabályokat az egyes uniós tagállamoknak 2024. december 28-áig kell elfogadniuk. A most vitára bocsátott törvényjavaslat értelmében annak elfogadása esetén az irányelv által érintett nyilvánosan működő részvénytársaságok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy kettős vezetőtestületi rendszer esetén a felügyelőbizottságban, illetve egységes vezetőtestületi rendszer esetén az igazgatótanács felügyeleti funkciói kapcsán a pozíciók legalább 40 százalékát az alulreprezentált nem tagjai töltsék be; továbbá a nők és a férfiak között a nemek arányának javítása céljából a nyilvánosan működő részvénytársaságok egyedi számszerűsített célokat határoznak majd meg az ügyvezető igazgatók körében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat azért van itt előttünk, mert a kormánynak kötelessége volt beterjeszteni, tekintettel arra, hogy ez egy európai uniós irányelv. A józan ész azonban azt követeli meg, hogy bármilyen feladatra vagy pozícióra történő kiválasztásnál csak és kizárólag az érdem és a teljesítmény döntsön. Mint azt a kormánypárti oldalon gyakran nyilvánvalóvá és egyértelművé tettük, a Fidesz-KDNP-pártszövetség frakciói nem hívei a kvótaalapú megközelítéseknek, sőt a brüsszeli kvótáktól függetlenül eddig is támogattuk a nők és a férfiak közötti egyenlőség elvét (Földi Judit: Igen, igen! ‑ Derültség a DK soraiban.) ‑ ez a jövőben sem lesz másként.

Mi a rátermettséget és az alkalmasságot minden esetben hazánk érdekeit szem előtt tartva vizsgáljuk. Jelen lévő hölgy képviselőtársaim, így jómagam sem azért ülünk itt a parlamentben, mert kötelezően előírt kvótánk van, hanem az elvégzett munkánk alapján a választópolgárok bizalmából dolgozhatunk itt, és képviselhetjük adott esetben a választókerületeinket. Elfogadhatatlan, hogy egy feladatra történő kiválasztáskor a bőrszín vagy éppen a nemiség legyen a meghatározó szempont. A kvótarendszer nem jelent megoldást a diszkrimináció okozta problémákra, leginkább csak az elfedésükre alkalmas.

Én, akár a köz szolgálatáról, akár a családomról van szó, kizárólag csak az elvégzett munkában, az így megteremtett értékekben hiszek, bármilyen különbség, értékmérés alapját csak a társadalom iránti hasznosság képezheti ‑ ez pedig, azt gondolom, soha nem lehet kvótavizsgálat tárgya. Talán nem megyek messzire azzal, hogyha azt mondom, hogy egyenesen megalázó, degradáló a nőkre nézve kötelező kvóták alapján pozíciót betölteni. Éppen ezért én ezt a javaslatot nőként, egyéni országos választókerületben mandátumot elnyert országgyűlési képviselőként nem támogatom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)