Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

DR. APÁTI ISTVÁN (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tovább is van, mondom még, hiszen a vezérszónoki felszólalásomba sok minden nem fért bele.

Folytatnám a személyi jövedelemadóval kapcsolatos fejtegetésekkel, hiszen sokan beszéltek itt a személyi jövedelemadó mértékéről, hogy mennyi lett vagy milyen mértékű 2010 óta, és 2010 előtt hogyan nézett ki a helyzet. Nos, itt mindenki magára az adóra koncentrált, de elfeledkeztek a legfontosabbról, a béreket terhelő valamennyi közteherről, hiszen nemcsak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnünk, hanem 18,5 százalék tb-járulékot is, tehát 33,5 százalékot vonnak el ‑ adókedvezmények nélkül számítva ‑ a munkabérünkből vagy javadalmazásainkból, mindegy, hogy mondom. Száz forintból alapesetben 66 forint 50 fillér marad minden magyar munkavállalónak, és 33 forint 50 fillér ‑ ha még lenne fillér, mondanám ‑ illeti a magyar államot. Ez kétségtelenül jelentős csökkenés, jelentős javulás a 2010 előtti időszakhoz képest, amikor is a legmagasabb adó- és köztehersávban a teljes terhelés 48 százalék körül mozgott.

(16.20)

Tehát akkor szinte minden második forintunkat az államnak adtuk; most minden harmadikat kell oda fizetnünk, ismétlem, adókedvezmények nélkül számítva. Ez tehát dicséretes, és érdemi előrelépés, érdemi javulás. Igen ám, csak ha korrektek akarunk lenni, akkor emellé hozzá kell tenni sok más számot is. Most 27 százalék az általános forgalmi adó, most sokkal magasabb a benzin és a gázolaj jövedékiadó-terhelése, és legfőképpen, mivel a forint/euró árfolyam szinte mindenre kihat, sokkal gyengébb a forint.

Mielőtt még megpróbálná bárki félremagyarázni a szavaimat: egy percig, egy pillanatig nem sírom vissza a 2010 előtti időket, de legyünk korrektek, egy komoly vitában próbáljunk objektív számokat felvonultatni! Akkor volt 220-230-250 a forint árfolyama az euróhoz képest, akkor, mondjuk, 250 forintot kellett adni egy euróért; most 400 forinttól is többet kell adni. És mit mondott akkor Orbán Viktor, 2006 és 2010 között? Azt mondta 273 forintos árfolyamnál, hogy azt a kormányt, amelyik ilyen politikát folytat, el kell zavarni, le kell váltani. (Varju László: Gyenge forint, gyenge kormány.)

Teljesen igaza volt, csak akkor most mit mond, 400 forint feletti árfolyamnál? Vagy az inflációról mit mondott Orbán Viktor ellenzéki időszakában? Azt mondta, hogy a magas infláció nem jelent mást, mint hogy ellopják az emberek pénzét. Tökéletesen helytálló megállapítás.

Mi a helyzet a mostani, főleg élelmiszer-inflációval, tisztelt képviselőtársaim? (Nacsa Lőrinc: Három és fél százalék!) Mert nagyon fontos, hogy néhány tízezer, a háromgyermekes családoknál néhány százezer forintot otthagynak egy évben, azért jellemzően néhány tízezer forintot, a kétgyermekesek többségben léte miatt néhány tízezer forint plusz fog érkezni 2026. január 1-jétől. De azt nézzük meg, hogy ezt hányféle jogcímen fogják visszaszedni tőlük! Jelen állás szerint átlagban 1,5 euró egy liter üzemanyag. Ez, tekintettel arra, hogy inflációkövetően megemelik már 2025. január 1-jétől a gázolaj és a benzin jövedéki adóját, meg fogja dobni az üzemanyagárakat. Ez az egyik; és a legtöbb, gyermeket nevelő család esetében biztos, hogy legalább egy személygépjárművet fenn kell tartani.

És akkor még nem beszéltünk arról, csak érintőlegesen, hogy amikor megveszik a gépjárművet, akkor regisztrációs adóval, visszterhes vagyonszerzési illetékkel, gépjárműadóval hogy húzzák le őket minden évben. Egyébként az autófenntartás sok egyéb költségéről nem beszéltünk, megugrottak a biztosítási díjak is drasztikusan az elmúlt két-három esztendőben. Nem is a CASCO-ról beszélek, mert az nem kötelező. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabad szemmel láthatóan drasztikusan emelkedett, de még mindig nem ez a legdurvább, ami az autósokat sújtja, a legdurvább az autófenntartás egyéb költségei az üzemanyagon kívül.

Olyan minősíthetetlenül gyenge alkatrészeket árulnak olyan gyenge fogyasztóvédelem mellett ‑ ami megint az önök sara ‑, hogy gyakorlatilag különadók terhelik az átlag gépjárműfenntartást. Mondjuk, hogy egy átlagszülő be tudja vinni a gyermekét az iskolába, ahhoz nem elég csak, mondjuk, tankolni meg az előbb említett közterheket kifizetni, hanem Európa egyik legsilányabb minőségű alkatrészeivel szerelt autókat tartanak fenn, aminek a garanciáját, szavatosságát, jótállását mind kimozogják az esetek többségében a gyártók, mert felelősséget ebben az országban szinte senki nem vállal semmiért! Gondnak, bajnak itt szinte soha nincs gazdája! Ez az egyik.

A másik, hogy gyakorlatilag gusztustalan embervadászat zajlik most már a traffipaxolások kapcsán. Nagyon fontos a szabályok betartása, nagyon fontos a biztonságos közlekedés, de hogy Budapesten sok esetben öt kilométer sugarú körben öt fix traffipax van telepítve, és emellett még orvlövész módjára a rendőrök is bent állnak a „sportszelettel” meg az ehhez hasonló autókkal, hát… És 50 ezer forintnál kezdődik a bírság. És ha egy picit az ember ‑ a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetve ‑ átlépi minimálisan a sebességhatárt, 50 ezer forinttal kilövik abból az autóból, amit az előbb említett elképesztő lehúzások terhelnek. Ilyen összefüggésben nagyon hamar, csak az autófenntartásra elpárolog az, amit családi adókedvezmény emelése kapcsán adnak. De elpárolog egyébként az élelmiszerárakra, elpárolog tanszerekre, hiszen ezeknek a mértéke sokkal durvábban emelkedik, mint ahogy önök hivatalosan kimutatják, államtitkár úr.

Az élelmiszerek árai az idén két számjegyű mértékben emelkedtek, legalábbis azoké, amit egy átlagember szinte mindennap megvásárol. Lehet a fogyasztói kosárral fényes közgazdászi módon trükközni, beletenni ebbe a képzeletbeli fogyasztói kosárba olyan termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyeket az átlag magyar soha nem vagy csak nagyon ritkán vásárol, és azok statisztikailag lefelé húzzák az inflációt, de azok a termékek és szolgáltatások, amelyek az emberek mindennapjait meghatározzák, sokkal nagyobb mértékben emelkednek, és nemcsak 2022-ben emelkedtek vagy tavaly, hanem idén is.

A legtöbb alapvető élelmiszer áremelkedése szorzószámokban mérhető, államtitkár úr. Nem százalékokban vagy több tíz százalékokban, hanem szorzószámokban. Nagyon jó tehát, és támogatható, hogy a családi adókedvezménnyel kicsivel több pénzt hagynak ott az embereknél, de gyakorlatilag ezt, az előbb említett módon csak az élelmiszerre, üzemanyagra, autófenntartásra visszahúzzák. És ebben még semmi luxus nincs!

A következőt mondják meg nekem, így 14,5 éve zajló, többségében kétharmados felhatalmazás melletti kormányzás után! Az önök statisztikái szerint Budapesten az adókedvezmények nélküli átlag nettó jövedelem 512 ezer forint. Ez durván 1200 eurós összegnek felel meg. A legalacsonyabb szokás szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, nettó 308 ezer forint. Ezt nyilván Nyíregyháza és környéke valamelyest felhúzza, de megjegyzem, hiszen az ország legszegényebb járásából, a Csengeri járásból származom, hogy lefogadom, a Csengeri járásban ez inkább közelebb van a 200 ezer, mintsem a 300 ezer forint nettóhoz.

Képzelje el mindenki, aki ebben az ülésteremben helyet foglal ‑ akár képviselőként, akár más minőségben ‑, hogy a hó végén a munkája eredményeképpen odacsókolnak neki, mondjuk, 10 darab húszezrest vagy 15 darab húszezrest jobb esetben, és ebből kell átlagos esetben, mondjuk, két gyermeket fenntartani, háztartást vezetni; és akkor a hó végére nem csodálkozunk, hogy semmi nem jut. Mikor lehet lakáscélra félretenni úgy, hogy ne kelljen, mondjuk, harminc évre eladósodni? Mikor lesznek ebből a gyermeknek tanulmányai, egyáltalán egy emberhez méltó élet, tisztelt képviselőtársaim?

Mi itt mindannyian nagyon szerencsésnek érezhetjük magunkat, beleértve természetesen engem is, hogy ezek a gondok minket nem gyötörnek, nagy ívben elkerülnek, hála a Jóistennek és a választópolgárok akaratának. De azért amikor Szabolcs vármegyében ilyen nettó fizetésekről beszélünk, és biztos vagyok benne, ha nagyon sok szabolcsi ember ezt hallaná, azonnal lehurrogna, hogy dehogy keres ő átlagban 308 ezer forintot nettóban, de az 512 ezer forintos állítólagos budapesti nettó is nagyon kevés ahhoz, hogy abból otthonteremtés legyen, lakásfelújítás, lakásvásárlás és a gyermekek útnak indítása az életbe. Hát, ezért is esett vissza többek között a gyermekvállalási hajlandóság.

Mert nem kell hozzá egyetemi diploma, hogy ezt végiggondoljuk, hogy mire elég akár a 308 ezer vagy éppen az 512 ezer forint. És ebben rejlik a legfőbb magyarázata annak, hogy miért hagynak itt minket olyan sokan, miért fáradtak bele az erőlködésbe. Pontosan Orbán Viktor miniszterelnök úr mondta azt valamikor 2006 környékén, hogy az élet attól sokkal több, mint hogy mindig a megélhetésért vívott szélmalomharcot jelentse. A magyar emberek többsége ezt az egyre reménytelenebb szélmalomharcot vívja, és elege is lesz belőle. És ha tehetik, sajnos itthagynak minket, és soha többet nem fognak visszajönni. Ezért ‑ 14,5 éve önök vannak kormányon ‑ önöket terheli a legkomolyabb felelősség.

Mire elegendőek ezek a fizetések? Miért nem lehet azon elgondolkodni, tisztelt államtitkár úr, csak úgy, józan paraszti ésszel megkérdezni, így kedd délután környékén, hogy többkulcsos adó… ‑ akár a Mi Hazánk javaslataként is felfoghatják ‑, miért ne lehetne bevezetni úgy egy többkulcsos, többsávos személyijövedelemadó-rendszert, hogy a legmagasabb sáv maradjon a 15 százalék, és még az alacsony jövedelműek ettől jóval kevesebbet adózzanak?

Nem sértik az önök által kedvezményezett felső tízezer érdekeit, de így segítenek az alacsonyabb jövedelműeknek. Természetesen akárhogy is matekozunk, ez nyilván adóbevétel-kiesést jelent, ezt máshonnan kell valahogy behozni. De talán a holdudvart, a gazdasági holdudvart meg lehetne fékezni a bőség másfél évtizede után. Talán egy kicsit visszavehetnek a lendületből.

És ne mondják nekem, hogy nincs meg a forrása az államkasszában, amikor 600 milliárd forint van teljesen felesleges ingatlanvásárlásra, amikor van 700 milliárd forint Vodafone-vásárlásra, ami nyilván megint mögöttes vagy hátsó szándékokat szolgál és hátsó szándékokat feltételez, és politikai érdekeket szolgál. Amikor ezermilliárd forinttal tudják tolni a kínai akkumulátorgyárakat, akkor ne mondják már nekem, hogy ha van rá politikai akarat és jó szándék, akkor mondjuk, egy ilyen adórendszer bevezetésén legalább ne lehetne komolyan elgondolkodni.

(16.30)

Én nem vagyok közgazdász, jogászember vagyok, csak elég sokat agyalok azon, hogy hogyan lehetne az emberek helyzetét emberhez méltóbbá tenni itt Magyarországon. Az elmúlt két évben azt a kicsi előnyt ‑ már akinek volt ilyen ‑, amit az utóbbi időben lehetett szerezni, azt nemhogy elvesztették, attól sokkal rosszabb lett a helyzetük. Mi akadálya van egy ilyen adórendszer bevezetésének? Nem mondhatják azt, hogy a Mi Hazánk Mozgalom adóemeléseket támogat, hiszen megint mondom, 15 százalék maradna a legmagasabb mérték, és lenne egy vagy két másik kulcs, ami ettől alacsonyabb mértékű, nyilván az alacsonyabb jövedelmű honfitársainknak kedvezve.

Önöké a döntés, önök vannak többségben, tehát mi beadhatunk bármit, úgyis le fogják szavazni, de nem érdekel, hogy kinek a neve alatt futva szavazzák meg, csak próbáljunk egy kicsit előrébb lépni. Egyébként az önök politikai érdekeit szolgálná leginkább, hiszen pontosan ettől a rétegtől, a kivéreztetett rétegtől függ az önök politikai jövője leginkább. A személyijövedelemadó-politika átgondolása talán végképp időszerű lenne, hiszen az emberek tartalékai fogynak. Itt nem arról van szó, hogy a lakosság többsége mennyit takarít meg, mennyit tesz félre, hova fektet be ‑ nincs mit befektetni. Mit fektessenek be? Örülnek, ha hó végéig eljutnak. Vagy ha mégis marad valami, akkor inkább bevarrják a párnacihába, meg elteszik a vitrinbe rejtett helyre, mert nem bíznak az államban. És valljuk be őszintén, hogy teljesen igazuk van. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)