Szijjártó Péter (Fidesz)
2024-11-04 · 124. ülésnap · napirend előttihez hozzászólás · 5:10 · külgazdasági és külügyminiszterSzöveg4 447 karakter · 9 bekezdés · JSON
SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni frakcióvezető-helyettes úrnak ezt a felszólalást, amely méltó emléket állított egykori képviselőtársunknak, Wittner Máriának. Az ő és az 1956-os hősök példája világossá kell hogy tegye számunkra, Magyarország mindenkori kormánya számára: a legfontosabb feladat hazánk szuverenitásának megvédése.
Tisztelt Képviselőtársaim! Lassan ezer napja élünk egy háború szomszédságában, lassan ezer napja szembesülünk ennek a háborúnak a következményeivel, lassan ezer napja fizetjük ennek a háborúnak az árát; egy olyan háborúnak, amelyhez semmi közünk nincsen, egy olyan háborúét, amely nem a mi háborúnk, és egy olyan háborúét, amelynek kirobbanásáért semmifajta felelősséggel nem rendelkezünk, mégis fizetjük ennek a háborúnak az árát.
De ezer nap után, tisztelt képviselőtársaim, nem az a kérdés, hogy mit gondolunk erről a háborúról. Volt ezer napunk arra, hogy ezt megvitassuk. A kérdés most már az ‑ vagy az kellene hogy legyen ‑, hogy melyik a legrövidebb út a béke felé, hogyan lehet a leggyorsabban békét elérni, hogyan lehet megállítani a pusztítást, hogyan lehet megmenteni az emberéleteket. Minden egyes újabb nap ebben a háborúban emberéleteket követel, szenvedést hoz és pusztítást okoz. Mi, magyarok nem akarunk több szenvedést, nem akarunk több pusztítást, nem akarjuk, hogy még többen meghaljanak.
A nemzetközi politikában, tisztelt képviselőtársaim, nagy viták vannak arról, hogy ki mit gondol az Ukrajnában zajló háborúról és az abból való kiútról. Egy dologban viszont egyetértés van. Egyetértés van abban, hogy nagy a baj, és nagyon könnyen még nagyobb is lehet. A csatatéren egyre intenzívebbek a harcok, a szankciók nem működnek, és érkezik a minden bizonnyal kemény tél. Ebben egyetértés van.
Abban viszont nincsen egyetértés, hogy mindebből mi következik. Merthogy milyen következtetést kell levonni abból, ami tőlünk néhány száz kilométerre zajlik lassan ezer napja? Két megközelítés van: van egy háborúpárti és egy békepárti megközelítés. E két megközelítés között van két különbség, egy tartalmi és egy formai.
A tartalmi különbség abban áll, hogy míg a háborúpártiak még több fegyvert akarnak szállítani, addig világosan látszik, hogy a fegyverszállításokkal eddig semmire sem mentek. A fegyverszállítások csak a fegyverek mennyiségét növelték, és még több ember halálához vezettek. A háborúpártiak még több szankciót akarnak bevezetni, dacára annak, hogy a szankciók nem működnek. A szankciókat a legnagyobb gazdasági szereplők megkerülik, amiket meg nem tudnak megkerülni, azok meg inkább okoznak kárt Európának, az európai gazdaságoknak, semmint Oroszországnak.
A háborúpártiak azt akarják, hogy a nyugati fegyvereket Oroszország mélységi területein is be lehessen vetni, nem törődnek azzal, hogy ez micsoda kockázatát hordozza a háború továbbterjedésének. A háborúpártiak azt akarják, legalábbis a szavak szintjén, hogy az Oroszországból származó energiahordozók ne játsszanak szerepet Európában, az más kérdés, hogy a zárt ajtók mögött arcátlanul bizniszelnek az oroszokkal az energiahordozók tekintetében. Nézzék csak meg, melyik ország volt tavaly az Egyesült Államok első számú uránbeszállítója! ‑ valószínűleg sejtik a választ. A békepártiak azonban tűzszünetet akarnak, és béketárgyalásokat szorgalmaznak. (Folyamatos zaj.)
Van azonban egy formai különbség is a két megközelítés között. A háborúpárti megközelítést ezer napja próbálják érvényre juttatni. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ezer napja szállítanak fegyvert, ezer napja fogadnak el újabb és újabb szankciókat, ezer napja szorgalmazzák a háború kiterjesztését. Mi lenne, ha megpróbálnánk a másik stratégiát? ‑ mert a háborúpárti stratégia ezer napja nem működik. Ki kell próbálni tehát a békepárti stratégiát, végre meg kell menteni az emberéleteket, végre meg kell állítani a pusztítást, végre meg kell állítani a szenvedést. Fegyverszünetre van szükség, és a fegyverszünet eredményeként tárgyalásokra, béketárgyalásokra van szükség. Mi ezt szorgalmazzuk. (Szabó Szabolcs: November 4-én, ember?)
Egy dolgot viszont mi tudunk garantálni, ez pedig Magyarország biztonsága és Magyarország kimaradása a háborúból. Az ellenzék ezt nem támogatja. Mi ennek ellenére garantáljuk ezt, és így lesz mindaddig, amíg a Fidesz és a KDNP kormányozza ezt az országot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
HivatkozásJSON
karzat: Szijjártó Péter — 2024-11-04, napirend előttihez hozzászólás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/124-36.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-124-36,
title = {Szijjártó Péter — 2024-11-04, napirend előttihez hozzászólás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/124-36.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}