Bencze János (Jobbik)

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Mi történik itt? Mi történik abban az ágazatban, ahonnét én a parlamentbe érkeztem? Mi történik a magyar méhészettel?

Tavasszal nagy örömmel vettük, hogy önök is úgy döntöttek, hogy az ukrán mézre importtilalom vonatkozik, szembeszállva az EU-val ‑ Magyarország megoldja. Majd pár hétre rá meglepetésszerűen feloldották ezt a tilalmat, és elkezdett ömleni az országba az ukrán méznek nevezett, valljuk be méhészszemmel: szutyok. Ez egyetlenegy kereskedő érdekeit szolgálhatta csak, akit önök, a Fidesz-kormány kistafírozott közel 980 millió forinttal, hogy magyar mézet palackozzon, állítólag.

Érdekes egy cégről beszélünk, mert hiába próbáltunk adatigényléssel fordulni a megfelelő hatósághoz, csak annyit tudhattunk meg, ami a pályázat fejlécén szerepel, hogy ki igényelte a pályázatot, mennyit nyert; azt, hogy mire, hogy az OMME adott‑e hozzá hozzájárulást, támogató nyilatkozatot, nem tudtuk kideríteni.

Akkor azzal indokolták itt a teremben, amit már akkor is úgymond hazugságnak minősítettünk, hogy azért kell az ukrán mézet beengedni Magyarországra, mert Magyarországon elfogyott a vegyes méz, és ez úgymond magával rántja a magyar akácmézet a nyugati piacokra. Hát, jelentem alássan, ez volt tavasszal, ez volt májusban. Most itt vagyunk az ősz végén, és nem rántotta magával a magyar mézet, hanem árletörő hatással volt.

Ma a felvásárlók ímmel-ámmal, mutatóba vesznek akácmézet, 1000 forintért és 1100 forintért kilónként, és ha megnézzük az árakat, hogy mikor volt utoljára ennyi a mézár ‑ én is fellapoztam a méhésznaplómat mint méhész, kíváncsi voltam rá ‑, jó régen volt: 2010, ’11, ’12. Ezek az évek azok, ahol hasonló árakért vásárolták fel a mézet. Tehát ez az intézkedés visszalökte a méhészetet a jövedelmezőség szintjén, valóban 2010-be, ’11-be, ’12-be, de ez sem teljesen igaz.

Ha megnézzük, hogy ezekben az években a gázolaj ára 300 forint körül volt, most több mint a duplája.

(20.40)

Vagy ha megnézzük a cukornak az árát, amit téli etetésre használunk, akkor a drágább fajta cukrot tudtuk megvenni 190-ért, most az olcsóbbat tudjuk megvenni 370-ért. Tehát az önök intézkedése mindenkinek az érdekét szolgálta, csak a magyar méhészekét nem.

Mivel slágertéma, így mindenkiből is méhészeti szakértő lett, különféle megoldásokat kínálnak, szaktudás és hozzáértés nélkül. Önök katasztrófát hoztak a magyar méhészetre, egy olyan agrárminiszterrel az élen, aki méhésznek vallja magát. Ezt nevezzük úgy, hogy az országnak és a magyar méhészetnek a szégyene. Kapunk különféle megoldásokat, mindenkinek van ötlete, hogyan mentsük meg a magyar méhészetet, és nevezzük úgy, hogy a legnagyobb blődli, a legnagyobb átverés, hogy vásároljon mindenki termelőtől mézet. Igen, alapjában véve jó ötlet, de ez a magyar méhészetet nem menti meg. Nézzük meg, hogy miért!

Magyarországon egy átlagos évben 25 ezer tonna mézet termelnek. Ha lehet hinni a KSH-nak, a magyar mézfogyasztás, a belső mézfogyasztásunk 9 ezer tonna körül van. Még mondhatnánk azt ‑ ahogy önök szokták, felfele kerekítve ‑, hogy ez közel a fele, de ez sem igaz, ugyanis megjelenik egy másik tétel, egy rekordtétel az Európai Unióban: Magyarország 20 ezer tonna mézet importál. Nem elég, hogy a magyar méhészek nem tudják eladni, Magyarország erre a 25 ezer tonnára még ráimportál 20 ezer tonnát. Ez 45 ezer tonna méz, és ebből fogy el 9 ezer tonna a belső piacon.

És hol jön itt a csapda a termelők számára? Nem derül ki, hogy ez a 9 ezer tonna milyen formában fogy el, honnét érkezett a méz, ki palackozta. Megpróbáltunk méhészkollégákkal és kisboltosokkal utánajárni ‑ köszönöm itt is mindenkinek, hogy segített az adatokkal ‑, úgy tudjuk tippelni, hogy ennek kevesebb mint fele a magyar mézpiaci értékesítés. Tehát Magyarországon házilag palackozott mézből, jó minőségű magyar termelői mézből 4 ezer tonna körül fogy el a piacokon, ez a valódi termelői méz. A többit pedig a vevők azért veszik meg, tudva, hogy valószínűleg nem igazi, mert árérzékenyek. Ezért nem működik a belső piac. Ezért kamu az, hogy azt a 45 ezer tonnát vagy a megtermelt magyar 25 ezer tonnát Magyarországon, belső piacon, kispiaci értékesítéssel el lehetne adni.

Tehát ez nem a mi szégyenünk. Ez az önök szégyene, hogy egy méhésznek vallott agrárminiszterrel csődbe juttatták a magyar méhészetet, és a következő lépés az lesz, hogy lényegében Magyarországon tönkremegy a beporzás a méhek által. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiból.)