Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Szabadi képviselő úr által felvetett dolgokra szeretnék reflektálni, de elkerülhetetlen, hogy a Vajda Zoltán által elmondottakat is érintsem, mert szeretném azt elmondani, hogy Vejkey képviselő úr nem üldögél itt, hanem dolgozik aktívan az Országgyűlésben már hosszú évek óta, régebb óta, mint ön. Szerintem itt a mérleg megvonása egyébként sem az ön feladata (Vajda Zoltán: Igen, ezért mondtam!), és hallgasson addig, amíg én beszélek, mert én is hallgattam, amíg ön beszélt, én ezt javaslom.

A másik az, hogy a képviselő úr tévedésben van, de nyilván ezt tudjuk most itt korrigálni. Képviselő úr, az országos listáról bekerült képviselőknek is van körzetük, az egész ország, tehát nem lehet azt mondani, hogy ne lennének kapcsolatban a választókkal, ne lennének kapcsolatban az ország ügyeivel. Nekünk, országos listáról bekerült képviselőknek egész Magyarország ‑ sőt a határon túl is nyilván fontos dolog ‑ a körzetünk.

Tisztelt Országgyűlés! Szabadi képviselő úr említette itt a gazdasági semlegességet, illetve a gazdasági önellátás jelentőségét. Nem hiszem, hogy most itt, ebben az időkeretben lenne lehetőség bővebben kifejteni azt, ami jól érthetően megjelent arról, hogy a kormány, illetve a Fidesz-KDNP miként gondolkozik a gazdasági semlegességről, aminek a lényege az, hogy ragadjunk meg minden lehetőséget, ami az ország előtt áll; én bízom abban, hogy ez sikerül is a gazdasági vonatkozásokban.

Ami az önellátást illeti, hát, itt azért vannak kérdőjelek az emberben, hogy Magyarország földrajzi adottságai, nyersanyagkincse, természeti lehetőségei alapján mennyire lehetséges az önellátás. Én azzal egyetértek, hogy ahol van erre lehetőség, ott éljünk vele. Például a mezőgazdasági terület ilyen, az élelmiszer-ellátás ilyen, és szerintem itt, Magyarország exportképes. Jó termékeink is vannak, de egy szabadpiaci követelményrendszerben kell helytállni úgy, hogy egyébként a vásárló dönti el azt, hogy mit vesz: magyar terméket vagy külföldi terméket, és ezen keresztül dől el az is, hogy melyik termelő számára nyit lehetőséget a piacon.

Arra azért föl szeretném hívni a figyelmet, hogy a kormány, a szaktárca a „magyar termék” védjeggyel, a gazdapiacok támogatásával, a kistermelők támogatásával, akiknek a száma megháromszorozódott az elmúlt évtizedben, a családi gazdaságok segítésével, amelyeknek megduplázódott a száma, a hungarikumok marketingjével elősegíti azt, hogy a magyar termékek kellő pozícióba kerüljenek, de szerintem ez mindenki számára, aki fontosnak tartja a magyar értékeket és azt, hogy hazai élelmiszereket fogyasszunk, egy komoly feladat, kihívás és egyben kötelesség is. Vásároljunk magyar termékeket, és ezzel elősegítjük a hazai ellátást, illetve az önellátást, azt, hogy ezek a termelőkapacitások fönnmaradjanak.

Tisztelt Országgyűlés! Van egy másik terület, amit fel tudok hozni, hogy a kormánytól nem áll távol ez a felfogás, hogy lehetőleg minél több vonatkozásban előállítsuk mi magunk azt, amire szükségünk van. Ilyen az energiatermelés, hiszen az elmúlt években egy tudatos fejlesztéspolitikának köszönhetően Magyarországon a napenergia hasznosítása óriásit lépett előre. Vannak olyan időszakok, amikor tulajdonképpen szinte önellátók vagyunk a napenergia-termelésnek, a napenergia-hasznosításnak köszönhetően.

Tehát ezek a lépések mind ebbe az irányba mutatnak, és nyilván van itt még olyan tartalék ‑ Paks fejlesztése is ebbe a sorba tartozik ‑, amely a célzott kormányzati politika eredményeként majd hasznosulni fog. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)