Szabó Zsolt (Fidesz)

SZABÓ ZSOLT, a Költségvetési Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2023. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat fekszik előttünk, melynek általános vitája október 21-én lezajlott. A zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is megtárgyalta, valamint lefolytatta a részletes vitát október 28-30. között. Ezúton az ő véleményüket is ismertetni fogom.

A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

A tárgyaló bizottságok véleményei a következők. Költségvetési Bizottság. A 2013-as esztendőt az elhúzódó háború és az arra adott hibás szankciós politika, a magas infláció jellemezték, így a kormány számára a legfontosabb feladat a kihívásokra való gyors reagálás volt. A prioritások ennek megfelelően a gazdaság újraindítása, a háborús infláció letörése, a munkahelyek, bérek, családtámogatások, nyugdíjak értékének megőrzése, valamint a rezsicsökkentés védelme volt.

Sajnos a 2022-ben megugró infláció 2023-ban is éreztette hatását, jelentősen fékezve ezzel a gazdasági növekedést, ugyanis a beruházások elmaradtak, a fogyasztás visszaesett a háztartásoknál tapasztalható óvatossági motívum miatt. Alapvetően ezen három tényező hatására a GDP volumene 0,9 százalékkal maradt el az előző évihez képest. Az infláció tavaly januárban tetőzött, onnantól kezdve megfigyelhető egy dezinflációs pálya, amit az energiaárak normalizálódása, a globális nyersanyagárak és termelői árak csökkenése, illetve a gazdaságpolitikai intézkedések ‑ mint például a kötelező akciózás ‑ okoztak. Októberben már egy számjegyű volt az infláció mértéke, decemberben pedig 5,5 százalékra mérséklődött.

A 2023-as évre jellemző energiaár-konszolidáció jelentősen hozzájárult a külső egyensúlyi mutatók javulásához. A folyó fizetési mérleg ismét többlettel zárt, és a külső finanszírozási képesség is komolyan javult.

Fontos megemlíteni, hogy 2023-ban az eredeti terveknél kevesebb uniós forrás érkezett Magyarországra a 2021-2027-es időszaki pénzügyi keretből, valamint az Újraindítási Alapból azok jogtalan visszatartása miatt. A kormányzat annak érdekében, hogy az elindítani kívánt fejlesztések ne szenvedjenek csorbát, előfinanszírozta mindezeket.

A Külügyi Bizottság véleménye. A 2023. év magyar külpolitikája prioritásként kezelte az idei uniós soros elnökség előkészítését, kiemelt figyelmet fordítva a Nyugat-Balkán integrációjára. A magyar külpolitika nemcsak Európában volt aktív, hazánk Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten is több diplomáciai kezdeményezésben részt vett, elsősorban az energetikai és gazdasági partnerségek területén. Az exportfejlesztési pályázati program és a nemzeti exportvédelmi program keretében számos magyar vállalkozás részesült támogatásban, elősegítve a külpiaci növekedést. A HIPA, a Nemzeti Befektetési Ügynökség rekordévet zárt, 209 támogatott beruházási projekt eredményeként 13 milliárd euró tőkebefektetés valósult meg, és közel 20 ezer új munkahely jött létre.

(18.10)

A Hungary Helps program a migrációt okozó problémák helyben történő kezelését célozza, mindemellett üldözött keresztények és humanitárius válságok áldozatai számára nyújt segítséget. A program keretében a tárca számos ösztöndíjjal támogatta a keresztény fiatalokat, valamint számos humanitárius és fejlesztési projektet valósított meg elsősorban a Közel-Keleten és Afrikában. Összességében a KKM 2023-ban számos gazdasági és külpolitikai kezdeményezést valósított meg, melyek hozzájárultak Magyarország külpolitikai helyzetének és nemzetközi gazdasági szerepének erősítéséhez, valamint a hazai befektetési környezet javításához.

A Fenntartható Fejlődés Bizottságának véleménye. A kormány számos 2023-as intézkedése belesimul a fenntartható fejlődési célok irányvonalába. Az országos levegőterhelés-csökkentő program végrehajtása 2023-ban folytatódott. A tavalyi évben összesen 365 hektáron, 97 helyszínen került sor fák ültetésére az Agrárminisztériummal és az Energiaügyi Minisztériummal együttműködésben az „Újszülöttek erdeje” program keretein belül, emellett folytatódott az országfásítási program tervezése és végrehajtása is.

Az elektromobilitás elterjesztése érdekében a pályázati kiírásokon túlmenően 843 millió forint összegben a kormány úgynevezett egyedi támogatásokat biztosított központi költségvetési szervek, egyházi szervezetek, önkormányzatok és civil szervezetek részére, melynek révén az ország különböző pontjain valósulhattak meg elektromosszemélygépjármű-beszerzések és töltő-infrastruktúrák telepítése. Energiahatékonyságot javító intézkedésekre, beruházásokra, klímapolitikai, zöldgazdasági, energiatudatossági társadalmi szemléletformálás érdekében egyedi támogatások biztosítására is sor került, összesen 2,2 milliárd forint összegben. Mindezek figyelembevételével kijelenthető, hogy a 2023. év nehézségei ellenére a látható intézkedések folytatásával, illetve újak megkezdésével támogatta a kormány Magyarország fenntartható fejlődését.

A Gazdasági Bizottság véleményét ismertetem. A 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború és az annak nyomán megváltozó geopolitikai és gazdasági környezet Európa-szerte megtörte a növekedési trendeket. Az elhibázott brüsszeli intézkedések és szankciók okozta energiaválság és a megugró infláció egyre inkább visszafogta a magyar gazdaság lendületét is. A 2022-es 4,3 százalékos GDP-bővülést a tavalyi évben mérséklődés követte, 2023-ban a GDP volumene 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A lassabb növekedés ellenére az államadósság a GDP 73,4 százaléka volt, ami a 2022. évi pénzügyi évhez képest 0,4 százalékponttal csökkent. Ezzel Magyarország azon európai országok közé tartozik, amelyek 2020 óta csökkenteni tudták az államadósságukat.

A nem túl kedvező külső körülmények ellenére a foglalkoztatottak átlagos létszáma tartósan meghaladta a 4,7 millió főt a 15-74 éves korosztályt figyelembe véve. 2023-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban 571 200 forint volt, ami 14,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi ugyanilyen számot. A nyugdíjasok védelme érdekében továbbra is biztosított volt az inflációkövető nyugdíjemelés, valamint a 2022. évben visszaépített 13. havi nyugdíj. A költségvetés tartalmazta továbbá a 15 százalékkal nagyobb nyugdíjak fedezetét is. A költségvetés tehát számos intézkedéssel ‑ rezsivédelem és családtámogatások fenntartása, államilag támogatott hitelek ‑ segítette a gazdaság talpon maradását a 2023. évben is.

A Nemzetbiztonsági Bizottság véleménye, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság véleménye, a Népjóléti Bizottság véleménye, a Kulturális Bizottság véleménye, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának a véleménye, valamint az Igazságügyi Bizottság véleménye azonosan fogalmazta meg a 2023. évi költségvetés zárszámadásának az elfogadását. A bizottságok a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapították, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, ezzel támogatják annak elfogadását.

A Mezőgazdasági Bizottság véleménye. A 2023-as év is teli volt váratlan fordulatokkal és emlékezetes eseményekkel, világszerte jelentős politikai, gazdasági és társadalmi változások formálták a mindennapokat, miközben a globális kihívások, mint az éghajlatváltozás vagy a geopolitikai konfliktusok, továbbra is meghatározó tényezők maradtak. Az átgondolatlan brüsszeli politika hatására az inflációs nyomás felerősödött, ami elsősorban az alapanyag- és élelmiszerárakban, illetve valamennyi egyéb szektorban éreztette negatív gazdasági és társadalmi hatását.

A helyzetet tovább tetézte, hogy Brüsszel, fittyet hányva a külső határokra és a vámokra, valamint az e periférián fekvő tagállamokra, feloldotta az ukrán gabona behozatali tilalmát. A Bizottság ezzel zöld utat adott az ellenőrizetlen mezőgazdasági termékek Unió területére és a belső piacra történő beáramlásának. E döntés nyomán Magyarország, illetve több szomszédos tagállam egyoldalúan, nemzeti hatáskörben meghosszabbította az ukrán gabonára és egyéb mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalmat, ezzel megőrizvén az agrárium stabilitását és megfelelő működését. A 2022-es aszályos év után 2023-ban a mezőgazdaság számára alapvetően kedvezőbb volt az időjárás, ami a termelés érdemi bővülését is okozta.

Összefoglalva az agrárium 2023-as eredményét, azt tapasztaljuk, hogy a növénytermesztés többéves összehasonlításban is bővülő terméseredményeket ért el, míg az állattenyésztési ágazatok vegyes évet mutattak. A mezőgazdaság kibocsátása mind folyó, mind változatlan árakon növekedett, és a magasabb hozzáadott érték mellett élénkült az agrártermékek külkereskedelme. Az élelmiszeripari termelés csökkent, ami elsősorban a magas infláció miatt visszaeső élelmiszer-keresletnek tudható be. Az agrár-munkaerőpiac stabil volt, a mezőgazdaságban enyhe növekedés történt, az élelmiszeripar foglalkoztatása az előző évi szinten alakult. A beruházások volumene a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is csökkent a magas hitelkamatok és a piaci kihívások miatt.

2023-ban Magyarország agráriuma bebizonyította, hogy a geopolitikai konfliktusok és a gazdasági környezet kihívásai ellenére erős és stabil tudott maradni. A költségvetési források hatékony felhasználása továbbra is kulcsfontosságú ahhoz, hogy a termelőket megfelelően biztosítsuk, valamint támogatásukkal az élelmiszer-önellátás és a jövő kihívásainak megfelelően felkészült mezőgazdasági rendszer kiépítését láthassuk el, folytathassuk le.

A Nemzeti Összetartozás Bizottságának a véleménye. A zárszámadásitörvény-javaslatot nemzetpolitikai szemmel vizsgálva kijelenthetjük, hogy a nemzetpolitikai célú támogatásokra 80,8 milliárd forintot fordítottak. A Rákóczi Szövetség 2 milliárd forintból gazdálkodott, folytatva a Kárpát-medencei és a világ magyarságának szolgálatában a magyar kultúra, a magyar nyelv és a magyar közösségek segítésének ügyét.

(18.20)

2023-ban részt vehettek anyaországi iskolások a Határtalanul! programban egyaránt. A támogatásokra tavaly 9,8 milliárd forintot fordítottak. A Miniszterelnökség biztosította a folytatását a Kőrösi Csoma Sándor-programnak 465,7 millió forintos kerettel, a Petőfi Sándor-programnak 86,5 millió forintos kerettel.

A zárszámadásitörvény-javaslatnál is elmondhatjuk, hogy minden minisztérium költségvetésében találunk nemzetpolitikai célokat rögzítő sorokat. A teljesség igénye nélkül kiemelhetjük még a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hiszen idetartoznak a határon átnyúló gazdaságfejlesztési programok, amelyek pénzügyi háttere az elmúlt esztendőben maradéktalanul biztosítva volt.

Összegezve: a 2023. évi költségvetés 153,2 milliárd forintot irányzott elő nemzetpolitikai feladatok végrehajtására, a teljesítés pedig 149 milliárd forintról szólt.

A Vállalkozásfejlesztési Bizottság véleménye. A 2023. évet az elhúzódó háború és annak negatív következményei határozták meg, az európai és a magyar gazdasági folyamatokat figyelembe véve. Sajnálatos módon az elhibázott brüsszeli intézkedések és szankciók okozta energiaválság, valamint a megugró infláció egyre inkább visszafogta a magyar gazdaság lendületét.

A 2023. évben a kormány fő céljai között az infláció letörése kiemelt helyen szerepelt. A januári tetőzést követően megindult a dezinflációs folyamat, amelynek az energiaárak normalizálódása, a globális nyersanyagárak és termelői árak csökkenése, illetve a visszafogott kereslet árleszorító hatása mellett a gazdaságpolitikai intézkedések ‑ úgymint például a kötelező akciózás ‑ egyaránt jelentős tényezőként sorakoztak föl.

A pénzromlás elleni harc eredményeként az infláció üteme októberre egy számjegyűre csökkent, decemberben pedig 5,5 százalékra mérséklődött. Az erős dezinflációval párhuzamosan a bérkiáramlás magas szinten maradt, így a reálbérek a 2023. év szeptemberétől ismételten pozitív tartományba kerültek.

A tervezettnél alacsonyabb növekedés sajnos negatívan hatott az adóbevételekre, különösen az áfabevételek alakulására, a magasabb infláció pedig a tervezettnél magasabb nyugdíj- és kamatkiadásokat eredményezett. A magas infláció mellett a háború és a jogtalanul visszatartott uniós források bizonytalansága hozzájárult a vártnál magasabb kamatköltségekhez.

Az Európai Ügyek Bizottságának véleménye. Az Alaptörvényben meghatározott, az államadósság GDP-arányos csökkenését előíró államadóssági szabály a tavalyi évben teljesült. Az európai uniós támogatások kapcsán a tavalyi évben is jelentős, összesen 1972 milliárd forint kifizetés történt a kedvezményezettek részére a költségvetésen keresztül, és 555 milliárd forint értékben a költségvetésen kívül, közvetlenül termelői és agrárpiaci támogatások révén.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek, azt szavazzák meg, fogadják el. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)