Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államtitkár úr is és a képviselőtársaim is beszéltek már ennek a több törvényjavaslatnak többféle rétegéről. Kerestem Sebián-Petrovszki László képviselőtársammal az egyetértési pontokat. Én is úgy látom, hogy a versenyképesség, illetve a jogi versenyképesség ‑ inkább így mondanám ‑ az a kifejezés, ami ezeket a törvényeket összeköti, és amiről érdemes beszélni itt a mai vitán.

Azért mondom, hogy jogi versenyképesség, mert itt most nincs szó azokról a vállalkozásfejlesztési, exportsegítő, egyéb más, a gazdasági versenyképességet növelő intézkedésekről, pont a napokban is jelentettünk be belőle többet, amelyeket a kormányzat majd idehoz a parlament elé. Itt most kifejezetten azért is az igazságügyi miniszter képviseletében van itt a miniszterhelyettes úr, mert a jogi versenyképesség keretein belül próbáljuk megtenni azokat az adminisztratív terheket csökkentő, bürokráciacsökkentő lépéseket, amelyek a magyar állampolgárok, a magyar vállalkozások érdekeit szolgálják.

Egy megjegyzést engedjen meg, tisztelt képviselő úr, a békéltető testületekre és fogyasztóvédelmi intézményekre vonatkozóan: minden üzletben kötelező kiírni ezeket, tehát bárki fogyasztó a szolgáltatás helyszínén, a vásárlás helyszínén az okostelefonjával lefotózhatja, hogy hova kell fordulnia, ha ilyen problémája van, ezek kötelezők. Ha a képviselő úr esetleg lát olyan üzletet vagy szolgáltatási helyszínt, ahol ez nincs kiírva, akkor nyilvánvalóan ezt jelezze, de természetesen azért vannak ezek, mert ez a legközvetlenebb, hiszen ahol esetleg fogyasztóvédelmi panasz lehet, ahol esetleg a probléma keletkezhet, ott vannak kiírva ezek az elérhetőségek, elektronikus és fizikai elérhetőségek, pont azért, hogy az állampolgárok ezeket tudják használni, ha úgy gondolják, hogy ezekhez a testületekhez, hatóságokhoz szeretnének fordulni.

Ahogy elhangzott, a mai igazságügyi törvényjavaslat-csomag általános vitája során négy törvényjavaslatot tárgyalunk, amely az igazságügyi szakmai ágazatnak az elmúlt időszakban felhalmozódott gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált módosításokat tartalmazza.

Az első törvényjavaslat az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításról szól, középpontjában a szakértőhiány orvoslása áll. Igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet majd a jövőben a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a Magyar Építész Kamara is, emellett lehetőség lesz arra is, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv is kirendelhető legyen abban az esetben, ha a peres eljárásban a szakterületet érintő szakkérdés merülne fel. A javaslat keretében a jövőben a szakértők képzésének erősítése és hatékonyabbá tétele érdekében a képzési feladatokat az Igazságügyi Minisztérium végezné, valamint a kamarai költségátalány helyett bevezetésre kerülne a képzési hozzájárulás, melyet nem a szakértőknek kell megfizetni, hanem a kirendelő hatóság közvetlenül utalja el. Ezzel az igazságügyi szakértők adminisztratív terhei és költségei is csökkennek.

A második törvényjavaslat a jogi versenyképesség érdekében deregulációs célú módosításokat tartalmaz. A törvényjavaslat a munkavédelem területén egyszerűsíti a kockázatértékelés, illetve a megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakítását érintő feladatokat. A törvényjavaslat számos olyan rendelkezést tartalmaz, mely csökkenti a munkáltatók dokumentumkészítési kötelezettségét, csökkenti tehát az adminisztratív terheket, valamint egyszerűsíti és racionalizálja a különböző nyilvántartásokra vonatkozó szabályozásokat.

A harmadik törvényjavaslat az egyes iparbiztonsági, tűzvédelmi és hulladékgazdálkodási hatósági eljárások egyszerűsítéséről szól, melynek gerincét az ipari tevékenységet ellátó gazdálkodó szervezetek adminisztratív terheinek csökkentését szolgáló javaslatok képezik. Továbbá a javaslat a tűzvédelmet és a hulladékgazdálkodást érintően tartalmaz további deregulációs javaslatokat.

A negyedik törvényjavaslat különösen a fogyasztóvédelem és a hulladékgazdálkodás területén tartalmaz ‑ véleményem szerint érdemi előrelépést jelentő ‑ módosításokat. Emellett egyéb technikai és értelmezést könnyítő pontosítások is szerepelnek a törvényjavaslatban.

Én azt gondolom, hogy a magyar fogyasztók érdekvédelme kiemelten fontos a hazai gazdaság működésében, ennek megfelelően a fogyasztóvédelmi szabályok módosítása a hatékonyság növelését és a fogyasztók érdekérvényesítésének előmozdítását célozza. A törvényjavaslat értelmében a fogyasztóvédelmi referens alkalmazási körét szűkíti, úgyhogy immár csak a jelentősebb, éves nettó ötmilliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak, vállalatoknak írja elő kötelező jelleggel a fogyasztóvédelmi referens alkalmazását. A fogyasztóvédelem területét érintően további korrekciókat a békéltetőtestületi eljárás kapcsán tartalmaz a javaslat. Rögzíti a békéltetőtestületi eljárás megindításához szükséges kérelem tartalmai között az elektronikus elérhetőség feltüntetésének kötelezettségét, amire az imént is utaltam.

A hulladékgazdálkodási szabályok módosítása a hatékonyabb jogalkalmazásra és az adminisztratív terhek csökkentésére irányul. A javaslat egyrészt lehetőséget biztosítana egyedi megállapodás megkötésére is a koncesszorral az 50 ezer tonnánál kevesebb és 5 ezer tonnánál nagyobb mennyiségű hulladékot termelő gazdálkodó szervezetek számára. Egy egyszerűsítés egy egyedi megállapodással a legnagyobb hulladékot termelő vállalatok, szervezetek számára szerintem egy érdemi előrelépés, és könnyebb, a környezetünkre is, valamint a fogyasztókra is kisebb terhet ró. Másrészt a javaslat észszerűsíti a jogellenesen elhelyezett hulladék elszállításának határidejét, amely nem lehet kevesebb 30 napnál, és nem lehet több 90 napnál.

(14.30)

Elmondható tehát mind a négy törvényjavaslat esetében, hogy az igazságügyi tárca úgy igyekszik spórolni a munkaadóknak, szakértőknek, hivataloknak, hogy az értékes munkaidőt és munkaerőt ne felesleges dokumentumok ezreinek kiállításával töltsék, hanem ahol csak lehet, csökkentsük az adminisztrációs terheket, és növeljük az elektronikus ügyintézést.

Ugyanakkor nagyon fontos elvárás, hogy minden dereguláció, egyszerűsítés csak és kizárólag azzal a feltétellel mehet végbe, hogy nem csökkenthetjük a szigorú fogyasztóvédelmi szabályokat, és továbbra is prioritásként kezeljük a munkavédelmet, az iparbiztonsági, tűzvédelmi és hulladékkezelési előírásokat.

A gazdaságnak az adminisztrációs terhek csökkentésére mindig szüksége van, mindig aktualizálni is kell ezeket a törvényi rendelkezéseket. A gazdasági növekedésünknek nem lehet az az akadálya, hogy elavult, felesleges előírások maradnának hatályban.

Nem ez az első adminisztrációs terheket csökkentő javaslatcsomag, és nem is az utolsó, amit ebben a ciklusban az Országgyűlésben tárgyalunk, azonban mindegyikre szükség van, egy-egy lépéssel racionalizálják a különböző gazdasági területek működését. Éppen ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)