Dr. Hargitai János (KDNP)

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi Bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ilyen típusú ügy ritkán jön föl az Országgyűlés elé, szabálysértési ügy; az Országgyűlés mindössze négyszer találkozott ilyen típusú üggyel, hogy az Országgyűlésnek kellett az ügyet eldönteni. Az általános gyakorlat az, hogy ha szabálysértés esetén a képviselő lemond ‑ hiszen le tud mondani a mentelmi jogáról ‑, akkor nem kerülnek az Országgyűlés elé ezek a történetek.

Ez az ötödik, ami elénk került. És már elhangzott az, hogy a legfőbb ügyész útján kerül ilyenkor hozzánk az indítvány, ugyanis a Dunakeszi Rendőrkapitányság mint szabálysértési hatóság akarna eljárást folytatni a képviselő úr ellen. Ilyenkor a képviselő úr az eljárás alá vont személy, de ezt a hatóság csak akkor tudja megtenni, ha a képviselő önként lemond a mentelmi jogáról, vagy az Országgyűlés ebben az esetben megfosztja a mentelmi jogától.

Milyen tényállási dolgokat tudok önöknek felsorolni? Volt egy tüntetés, egy előre bejelentett demonstráció 2024. június 3-án reggel, Fóton, egy útkereszteződés melletti zöldterületen. Ez a demonstráció annak rendje és módja szerint lezajlott, befejeződött, és amikor ez az előre bejelentett demonstráció befejeződött, akkor a képviselő úr és néhány más LMP-s aktivista, ahogyan itt fogalmaz az irat (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Akkor még LMP-s!), már a Fóti út elzárásával, tehát szó szerint a közúton akadályozva a forgalmat, táblát kifeszítve demonstrált, és a Facebookon keresztül tudósított, elmondta az ő politikai álláspontját hosszasan az adott ügyről. Innen átvonultak egy másik helyszínre, 10 óra 32 perckor egy autópálya melletti utat zártak el, és nyilvánvalóan ezzel az üzem területének működését is akadályozták. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Hányan voltak?) Itt is viszonylag hosszan folytatják ugyanezt a tevékenységet.

A rendőrségnek végtelen a türelme, mert csak 14 óra 19 perckor teszi az érdemi intézkedését. Ez az érdemi intézkedés arról szól, hogy többször felszólítják a képviselő urat, hogy hagyják abba ott a közúton azt, amit éppen tesznek. És mivel sokszori felszólítás ellenére sem teszik meg, ezért a helyszínről elvezetik őket.

Ott a képviselő úr írásban elfogadja, nyilatkozik arról, hogy ő tudomásul veszi, hogy szabálysértést követett el. A Dunakeszi Rendőrkapitányság mint szabálysértési hatóság kétszer megkeresi a képviselő urat, és megkérdezi, hogy hajlandó‑e lemondani a mentelmi jogáról. Ezekre a képviselő úr nem reagál, és így a legfőbb ügyész útján kerül hozzánk az ügy.

Annak ellenére, hogy a képviselő úr a helyszínen úgy nyilatkozott, hogy elismeri, szabálysértést követett el, megjelent ő a mentelmi bizottsági ülésén, amihez joga volt, és ott kifejtette az álláspontját. Ott ő már úgy nyilatkozott, hogy ez egy spontán tüntetés volt, amit ők még a normál módon befejezett demonstráció után folytattak; és ez az egész ügy nem közlekedési kérdésekről szól, hanem a véleménynyilvánítás szabadságáról.

A rendőrhatóság azt gondolja, hogy ő elkövetett egy kisebb fokú közlekedési szabálysértést azzal, hogy az úttesten tartózkodott, de ez egyben egy bűnügyi helyszín is, ahonnan el kellene menni, ezért a bűnügyi helyszínen történt intézkedés ellen is ellenszegültek. Tehát ez a két szabálysértési tényállás van itt megjelölve.

Nem közvádról van szó, hisz még egyszer mondom, nem büntetőügyben gondolkodunk, hanem szabálysértésben, de ilyen esetben is nyilvánvalóan a Mentelmi Bizottság azt javasolja az Országgyűlésnek ‑ a Mentelmi Bizottság többségi döntésével, 5:1 arányban hozta meg a javaslatát ‑, hogy az adott ügyben a képviselő úr mentelmi jogát függesszük fel, hogy ez a szabálysértési eljárás folytatható legyen őellene. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)