Menczer Tamás (Fidesz)

MENCZER TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két témáról szeretnék beszélni: először is a háborúról, ugyanis a helyzet súlyosabb, mint korábban bármikor, és napról napra eszkalálódik és romlik.

(12.30)

Tisztelt Ház! Miről folyik jelenleg a beszéd, a közbeszéd, a vita? Arról, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel be akar lőni Oroszországba, mélységi támadásokat, mélységi csapásokat akar végrehajtani, és azt várja Kijev, várja Ukrajna, hogy a Nyugat adjon jóváhagyást ahhoz, hogy nyugati fegyverekkel Oroszország belsejébe belőjenek, és mélységi támadásokat, csapásokat hajtsanak végre. Mi erre az orosz válasz? Atomfegyver bevetése.

Szeretném a tisztelt Házat nagy tisztelettel arra is emlékeztetni, hogy Oroszország a közelmúltban megváltoztatta, praktikusan kibővítette a nukleáris doktrínáját, tehát azt, hogy mikor és milyen esetben vet be atomfegyvert.

És arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a sajtóban ma már olvasható olyan cikk vagy olyan cikkek ‑ én magam találkoztam ilyennel ‑, amelyek arról szólnak, hogy a világ hogyan pusztulna el egy atomháború esetén. Meglehetős precizitással, pontossággal írják le azt, hogy a világ hogyan pusztulna el egy atomháború esetén. És azt kell mondanom természetesen, hogy ez dermesztő, rémisztő, és rendkívüli módon ijesztő.

Tisztelt Ház! Mindennek ellenére a háborúpártiak ugyanazt mondják, amit az elmúlt hónapokban, években mondtak: még több fegyvert a háborúba ‑ akár katonákat is, nyugati katonákat a háborúba ‑, és akár az sem kizárható, hogy a NATO összecsap Oroszországgal, ami egyenlő lenne az említett harmadik világháborúval és nukleáris háborúval.

Pedig, tisztelt képviselő hölgyek és urak, egészen nyilvánvaló, hogy ezt a háborút nem lehet megnyerni; ebben a háborúban mindenki veszít; a csatatéren nincs megoldás, csak halottak vannak. Az eszkaláció szempontjából pedig kiváltképp hangsúlyozandó az, hogy mi itt vagyunk a szomszédban, nem több száz vagy több ezer kilométerrel arrébb.

Szeretnék arra is emlékeztetni, hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, amikor a békemissziója során találkozott az ukrán, az orosz és a kínai elnökkel, valamint a török elnökkel is, és tárgyalt Donald Trumppal, akkor tett egy jelentést az Európai Tanács elnökének. Ez még júliusban volt.

A jelentés első pontja a következőképpen szól: „Általános megfigyelés, hogy a katonai konfliktus intenzitása a közeljövőben radikálisan eszkalálódik.” ‑ írja a magyar miniszterelnök júliusban; és ez beigazolódott, igaza lett Orbán Viktornak. Arról is ír, hogy világossá vált számára a találkozások és a beszélgetések során, hogy a háborús felek nem akarnak tűzszünetet, csak egy külső szereplő ültetheti őket asztalhoz. És mivel a jelenlegi amerikai és brüsszeli vezetőség és vezetők háborúpártiak, tőlük ez nem várható.

Így tehát különösen fontos a korábbi amerikai elnök és a jelenlegi jelölt, Donald Trump szerepe, akivel kapcsolatban a magyar miniszterelnök ezt írja: „Azt azonban biztosan állíthatom, hogy ha nyer, röviddel választási győzelme után nem vár majd a beiktatásig, hanem azonnal kész lesz békeközvetítőként fellépni, erre vonatkozóan részletes és biztos alapokon nyugvó tervei vannak.” ‑ írja tehát Donald Trumpról.

Valamint Orbán Viktor három javaslatot fogalmaz meg: tárgyalni kell a kínaiakkal, tárgyalni kell az oroszokkal, és tárgyalni kell a Globális Dél országaival is; csak így lehet békét teremteni. Mondom még egyszer, a magyar álláspont változatlan: azonnali és feltétel nélküli tűzszünet és béketárgyalás. Erre van szükség.

A válságok korát éljük, tisztelt képviselők, és itt szeretnék áttérni a gazdaságra. Ugyanis a háború a legnagyobb válság. De volt itt Covid, van energiaválság, szankciók és számos válság. Ezek megváltoztatták a helyzetet, és az győz a jövőben, aki az új helyzethez alkalmazkodni fog.

Engedjék meg, hogy röviden a gazdasági semlegességről tíz pontban beszéljek! Az első az, hogy a 2010 és 2020 közötti évtizedet Magyarország megnyerte. A második pont az, hogy a válságok, amelyekről beszéltem, a világot megváltoztatták. A harmadik az, hogy az lesz a nyertes, aki jó válaszokat ad a válságokra. A negyedik pont az, hogy Brüsszel blokkosodást akar, a keleti és nyugati gazdaság szétválasztását, kereskedelmi hidegháborút. Az ötödik pont az, hogy ez Magyarországnak rossz. Nekünk a blokkosodás rossz, a kereskedelmi hidegháborúból ki akarunk maradni. A hatodik pont pedig az, hogy a blokkosodás bennünket a vesztesek közé lökne. Mi a győztesek közé akarunk tartozni, ezért magyar választ adunk a jelenlegi helyzetre, ez pedig a gazdasági semlegesség. Ez a hetedik pont. A nyolcadik pont az, hogy a semlegesség együttműködést jelent gazdasági értelemben a világ minden tájával. A kilencedik pont az, hogy a gazdasági semlegesség hozza el az Uniónál nagyobb gazdasági növekedést ‑ 3-6 százalékot ‑ a jövő évben, és a tizedik pont pedig az, hogy ez a gazdasági növekedés teszi lehetővé a kkv-k támogatását, a családtámogatás kibővítését, a családi adókedvezmény megduplázását és sok minden mást. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Zárásként pedig, elnök úr, még egy mondatot engedjen meg! Itt a kókadozó baloldali képviselőket látva nem tudom nem elmondani, hogy (Közbeszólások a DK padsoraiból: Nem kókadozunk. Röhögünk rajtad. ‑ Varju László: Mindezt öt percen túl, elnök úr? ‑ Arató Gergely: Miért nem ülsz már le? ‑ Az elnök csenget.) milyen hasonlóságot és különbséget fedeztem fel Gyurcsány Ferenc és Magyar Péter között. Gyurcsány Ferenc is felhasználta a feleségét a meggazdagodásához, de ő nem hallgatta le. (Az elnök többször csenget.) Ezt is legyőztük, azt is le fogjuk. Minden jót kívánok! (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Arató Gergely: Képes volt még egy perccel tovább beszélni!)