Komjáthi Imre (MSZP)

KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Érthető módon az árvíz elleni védekezés elvitte sajnos a fókuszt egy nagyon fontos ügyről: Magyarország egyik patinás cége, a Dunaferr haldoklik, ismét. Néhány héttel ezelőtt részt vettem a Dunaferr előtti demonstráción, amit a Vasas-szakszervezet szervezett, és sajnos azt kellett észrevennem, hogy a legfontosabb döntéshozók, akik megnyugtathatták volna az ottani dolgozókat, Nagy Márton miniszter úr, illetve valamelyik államtitkára nem vette a fáradságot vagy a bátorságot, hogy odajöjjön, és személyesen nézzen a szemébe a kohászoknak, és mondja el, hogy mi a helyzet. Mondjuk, Magyar Pétert sem láttam, ahogy Vasas-zászlók előtt vidáman szelfizik kohászokkal, de ez legyen az ő baja. Én viszont ott voltam, és hallottam, ahogyan munkát, kenyeret követeltek a dolgozók 2024-ben Magyarországon, mert dolgozni szeretnének, megélni szeretnének, és jól élni szeretnének az ottani dolgozók.

Évek óta figyelemmel kísérem a Dunaferr ügyét, képviselem őket MSZP-s politikusként, képviselem őket képviselőként, és időről időre felhívtam a figyelmet arra, hogy mi folyik ott; sajnos sokszor süket fülekre találtam. Felhívtam a figyelmet akkor is, amikor az ukrán és orosz tulajdonosok belső háborújának a dolgozók itták meg a levét; akkor is előfordult, hogy több hónapon keresztül nem kaptak fizetést. Felhívtam a figyelmet akkor is, amikor törvénytelen módon felmondták a kollektív szerződést, ezzel kárt okozva a dolgozóknak; amikor szakszervezeti vezetőkre biztonsági embereket, fogdmegeket uszítottak rá a tulajdonosok.

És felhívtam a figyelmet most, idén nyáron: két levelet írtam Szijjártó Péter és Nagy Márton miniszterelnök… ‑ miniszter uraknak. Isten irgalmazzon, hogy miniszterelnök legyen, miniszternek sem jó! Három kérést fogalmaztam meg bennük. Az egyik az volt, hogy azonnal üljenek le tárgyalni a szakszervezetekkel, mert ők vannak legközelebb az emberekhez ott helyben, ők tudják a valódi problémát. A második kérésem az volt, hogy fizessék ki a dolgozókat, mert nem ők tehetnek a kialakult helyzetről. A harmadik kérésem az volt, hogy amennyiben odakerül a helyzet, hogy sajnos a Dunaferrt be kell zárni és dolgozókat kell elbocsátani, akkor a kormánynak van lehetősége arra, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból pénzt hívjanak le, amit közvetlenül a munkavállalók kapnak átképzésre vagy akár arra is, hogy saját vállalkozást indítsanak.

(12.00)

Rendkívül korrekt módon ‑ ezt azért el kell mondani ‑ Szijjártó Péter kabinetfőnöke felhívott, és elmondta, hogy igaz, hogy nem a miniszter úr tárcájához tartozik a téma, de ő felhívta Czomba Sándor államtitkárt, és arra kérte, hogy legyen mindenben partner. Két napra rá két államtitkár leült tárgyalni a szakszervezetekkel, ezt köszönöm. Néhány nap múlva kifizették a dolgozók bérét; igaz, hogy ez 17,8 milliárd forintba került a magyar adófizetőknek, merthogy a tulajdonos helyett kifizették a dolgozók bérét. Ez helyes. Csak az nem helyes, hogy ilyen tulajdonosokat hoznak ide Magyarországra, akik azért jönnek ide, hogy nyerészkedjenek, és megdézsmálják a magyar adófizetők pénzét.

Néhány napra rá Czomba Sándortól kaptam egy részletes tájékoztatást, amiben leírta ‑ és meglepő volt, hogy Szijjártó Péter kérésére írt Nagy Márton államtitkára ‑, amiben tájékoztatott arról, hogy kínai befektetőt hoznak Magyarországra, ami segíteni fog a Dunaferr helyzetén, ívkemencét fognak építeni. Ezen hangosan felnevettek ‑ igaz, hogy kínjukban ‑ a Dunaferr kohászai, mert ők szakemberek, ők tudják, hogy nagyjából három évbe telt volna, mire ez megvalósul, és a jelenlegi helyzetben az a technológia alkalmatlan arra, hogy beillesszék a Dunaferr technológiájába.

Most ott tartunk, hogy csődeljárást indítottak a LIBERTY ellen, a Dunaferr tulajdonosa ellen, és most az a hír járja ‑ nem tudom, önök biztos meg fogják erősíteni ‑, hogy egy svájci-szlovák befektető kinézte magának a Dunaferrt. Remélem, nem azért, mint a LIBERTY, hogy a magyar adófizetők pénzéből támogatást kapjon, merthogy nemcsak a 17,8 milliárd forintot kapták, hanem 70 milliárd forintot összességében.

Úgyhogy szeretném, hogyha megnyugtatnának, hogy lesz munkájuk a Dunaferr dolgozóinak, ki lesz fizetve a bérük, és nem hoznak ide legközelebb olyan gazdasági kalandorokat, akik csak a magyar adófizetők pénzére sóvárognak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)