Nyitrai Zsolt (Fidesz)

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Napirend utáni felszólalásomban a sikeres és eredményes árvízi védekezésről kívánok szólni. Az évszázad második legnagyobb árvizét nagyságrendileg egy héttel ezelőtt kísértük ki az országból. Bizony, a környező országokhoz hasonlóan nagyobb baj is történhetett volna, ha nem ment volna ilyen hatékonyan és olajozottan a védekezés hazánkban. Magyarországon nem veszítette senki sem életét az árvíz okán.

Tisztelt Országgyűlés! Azt látni kell, hogy jól döntöttünk, amikor a 2013-as árvíz után kiegészítettük a védelmi vonalakat. Egy évtized alatt sokat erősödtünk, sokat fejlődtünk ezen a területen. A 2013-as árvíz után 435 milliárd forintot költöttünk árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből 150 milliárd forintot fordítottunk a Duna menti védvonalak megerősítésére. Aztán jött az évszázad második legnagyobb árvize. Ebben a helyzetben példátlan szakértelemre és összefogásra volt szükség: a vízügyi szakemberek, az egyenruhások és az önkéntesek példásan helytálltak a gátakon.

Hihetetlen erejű összefogásról tettek tanúbizonyságot az önkéntes tűzoltóink, akik benzinmotoros szivattyúk üzemeltetésében, védművek kialakításában, vészőri feladatok ellátásában és azonnali beavatkozásokban vettek részt. A katasztrófavédelem minden önállóan védekező településre katasztrófavédelmi összekötőt rendelt ki, akik felmérték a települések erő- és eszközszükségleteit, emellett a katasztrófavédelem az igényeknek megfelelően homokzsákokat, benzinmotoros szivattyúkat, mobil gátakat, világító eszközöket, aggregátorokat, hosszabbítókat, valamint védőruhákat biztosított a települések részére. Összesen 11 vármegyében a tűzoltók rendkívüli, 24/24-es szolgálati rendre álltak át, így egy teljes szolgálati csoport csak az árvízi védekezésen dolgozott. Összesen csaknem 1550 tűzoltót tudott a katasztrófavédelem a gátakra vezényelni úgy, hogy közben Magyarország tűzvédelme is biztosított volt.

Tisztelt Országgyűlés! A védekezés első szakaszában polgárőreink is fizikai munkát végeztek, homokzsákokat töltöttek, később a gátak védelmében gátőri, jelzőőri és vagyonvédelmi feladatokat láttak el majd’ 5 ezer fővel, összesen 50 ezer szolgálati órában. Katonáink is folyamatosan a gátakon voltak, minden erővel és minden eszközzel segítették az árvízi védekezést. A vízügyesek szeptember 21‑e óta 5500 kilométert tettek meg, amikor a rájuk kiosztott szakaszokat felügyelték. A harmadfokú árvízvédelmi készültséget összesen 403 kilométeren rendelték el. Az ország hatalmas munkát végzett. Jó volt látni, hogy a magyarok ismét összefogtak a bajban, mindenki kivette a részét a védekezésből, hála és köszönet érte.

A legutóbbi nagy dunai árvíz óta sok helyen megerősítettük a töltéseket, mobil gátak, zsilipek és tározók épültek. Bár a védelmi rendszer jól vizsgázott, Magyarország Kormányának egyértelmű célja, hogy a következő években ez még tovább erősödjön. A 2013-as árvízi védekezéssel összevetve a magyar állam hatékonyabb, szervezettebb és felkészültebb lett, az árvízi védekezés szervezetten és rendben történt, a bajt sikerült kivédeni.

Hála és köszönet illeti a rendőröket, a katonákat, az önkéntes létesítményi és önkormányzati tűzoltókat, a katasztrófavédelem munkatársait, a polgárőreinket, a vízügyeseinket és minden önkéntes munkáját, akik hősiesen részt vettek a katasztrófa elhárításában. Köszönet illeti a segítő civileket, egyházakat, karitatív szervezeteket, cégeket és önkormányzatokat, valamint a pártokat és a pártok képviselőit is. Ismét láthattuk, hogy ha baj van, a magyarok példásan összefognak. Magyarország megcsinálta. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)