Szabó Rebeka (Párbeszéd)

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Pénteken volt az állatok világnapja, aminek idén fontos hazai aktualitást adott, hogy Ursula von der Leyen Várhelyi Olivért jelölte az Európai Bizottságban állatjóléti biztosnak. Ez persze részben a magyar kormány csekély súlyát és elhanyagolható lobbierejét mutatja a biztosi posztok elosztását illetően, ugyanakkor mégis egy olyan területről van szó, ami a magyar választók százezrei számára rendkívül fontos, ami tükrözi társadalmaink fejlettségi szintjét, és amiben sajnos annyi más területhez hasonlóan Magyarország európai összehasonlításban meglehetősen a sor végén kullog.

Vegyük talán a legnyilvánvalóbb példát, az ebtenyésztést, illetve -szaporítást. Tudjuk sajnos, hogy Magyarország Európa-szerte hírhedt az állatokat szörnyű körülmények között tartó illegális kutyagyárakról, és arról, hogy ezzel a jelenséggel a magyar kormány nem tud mit kezdeni. Van állatvédelmi törvényünk, de az előírások betartatásának feladatát az állam intézményei úgy dobálják egymás között, mint a forró krumplit. Talán így került az ebtenyésztés pont az élelmiszerlánc-felügyelethez.

De ha a társállatok mellett a haszonállatok helyzetét is figyelembe vesszük, akkor egész Európában bőven van tennivaló. Az Unió zöldmegállapodása értelmében az Európai Bizottságnak felül kellett vizsgálnia az Unió állatjóléti jogszabályait. Az eredmény lesújtó: a jelenlegi szabályozás nincs összhangban sem az állatfajok tudományosan meghatározott igényeivel, sem a lakosság elvárásaival. A Bizottság kötelezettséget vállalt az End the Cage Age, vagyis a „vessünk véget a ketrecek korszakának” európai polgári kezdeményezés végrehajtására, amelyet 2020-ban 1,4 millió európai polgár támogatott az aláírásával. Ebben sajnos még nem tartunk sehol, hiszen például a magyar tojásiparban az állomány mintegy 71 százalékát, évente körülbelül 5,4 millió tyúkot tartanak még mindig zsúfolt ketreces rendszerben. Ezt egyébként a 3-as kóddal jelölik a tojásokon, így kérem, hogy aki megteheti, ne vásároljon hármas kóddal ellátott tojásokat.

Az előző Bizottság a haszonállatok szállítására vonatkozó előírásokat is csak részlegesen módosította. Az Unió a világ legnagyobb élőállat-exportőre, de a meglévő jogszabályok nem tudják megfelelően megelőzni az állatok szenvedését. Főleg az el nem választott és vemhes állatok különösen veszélyeztetettek, rendkívüli stressznek, sérülésnek, elhullásnak vannak kitéve.

Rengeteg változásra lenne szükség a vágóhidakon is. Az Unióban évente körülbelül 9 milliárd szárazföldi állatot és egymilliárd tenyésztett halat vágnak le, és még mindig rengeteg, az állatoknak fölösleges szenvedést okozó gyakorlatot alkalmaznak.

A konkrét reformokon túl biztosítani kellene az átláthatóságot és az információhoz jutást is. A nagyüzemi állattartásban tenyésztett állatok jólétéről ma Európa-szerte alig állnak rendelkezésre hivatalos, megbízható információk. Ráadásul azt látjuk, hogy a magyar kormányzati szereplők részéről még mindig jellemző a lesajnáló viccelődés, amikor valaki vegánságról, zömmel növényi alapú táplálkozásról, vagy akár a rovarfehérjék élelmezési célú használatáról beszél. Pedig józan ésszel is belátható, hogy a fejlett világra egyébként jellemző napi szintű húsfogyasztás és az erre alapozott tömeges nagyüzemi húsipar és nagyüzemi tejipar hosszú távon egyszerűen nem fenntartható. Egyébként ez a mértékű húsfogyasztás nem is egészséges, de sem környezeti, sem állatjóléti szempontból nem járhatunk tovább ezen az úton. Mi, fogyasztók is cselekedhetünk persze, ha legalább fokozatosan elhagyunk egyes állati eredetű termékeket, mondjuk, lemondunk a reggeli felvágottról, vagy akár zabtejet teszünk a kávénkba.

De ez nem elég, a szabályozásnak is gyökeresen változnia kell, ezért nyújtottam már be számos javaslatot az állatvédelem területén. De éppen pár napja a reklámtörvény módosítását kezdeményeztem, amely kitiltaná a reklámokból az eltúlzott, a valóságtól egészen távol álló, etikátlan állításokat az állatok tartási körülményeire vonatkozóan. Ez konkrétan a wellnessező csirkék reklámjának esete kapcsán történt meg. Ezt éppen annak érdekében tenném, hogy a fogyasztók a valós állatjóléti helyzet ismeretében tudjanak vásárlói és politikai döntéseket hozni. Nagyon remélem, hogy az Agrárminisztérium ebben az esetben is ugyanolyan fontosnak tartja majd a beavatkozást, mint akkor, amikor a tehenet kihagyó margarin reklámjáról volt szó.

Tehát azt gondolom, hogy ha tényleg Magyarország kapja majd meg az állatjólétért felelős biztosi posztot, az hatalmas lehetőség lenne arra is, hogy a magyar állatvédelem gyakorlatát is rendbe téve, hiteles példával állhassunk oda az európai reformok élére. Sajnos egyelőre erre nem látom a kormányzati szándékot, illetve az ezt képviselni tudó, hiteles személyiséget. Köszönöm a figyelmet.

(11.30)