Bedő Dávid (Momentum)

BEDŐ DÁVID (Momentum): Köszönöm szépen. Nagyon-nagyon sok mindenről lehetne most beszélni, hiszen eseménydús napok és hónapok állnak most mögöttünk, én mégis arra szeretném használni ezt a pár percet, hogy felülemelkedjünk a politikai csatározáson, és megemlékezzünk egy olyan emberről, aki az utolsó pillanatig küzdött és harcolt azért, amiben hisz.

Karsai Dániel szombat este eltávozott közülünk. 47 éves volt. Dani elismert alkotmányjogász volt, küzdősportolt, biciklizett, és imádta a focit. Aztán 2022 augusztusában diagnosztizálták ALS-sel, egy olyan halálos betegséggel, amely nemcsak gyógyíthatatlan, de rengeteg szenvedéssel jár. Egyik napról a másikra alapjaiban változott meg az élete, hiszen egy halálos ítéletet kapott. Ő viszont úgy döntött akkor, hogy nem adja fel, nem dől hátra, hanem az élete hátralévő részét annak szenteli, hogy küzdjön és küzdjön a szabad életvégi döntésekért. Dani hitt a szabadságban és hitt az emberi méltóságban. Ezért 2023 szeptemberében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy a hozzá hasonló, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő emberek méltósággal, szabad döntésükből halhassanak meg. Ezzel elindult Magyarországon egy olyan társadalmi párbeszéd, amire már nagyon régen volt példa. Ügyéhez egyre többen csatlakoztak támogatóként, és reményt adott a hozzá hasonló sorsú embereknek.

(13.50)

Dani mindenkivel nyitott volt a párbeszédre, olyanokkal is szívesen beszélgetett, akik vele nem értettek egyet, éppen ezért több alkalommal járt itt, a Parlamentben, egyeztetett kormánytagokkal és a köztársasági elnökkel is. Ő bárkivel hajlandó volt leülni, feltéve persze, hogy a másik is nyitott volt erre.

Én magam is itt, e ház falain belül találkoztam vele először tavaly novemberben. Tisztán emlékszem, hogy mennyire meglepődtem azon, hogy az állapota ellenére mennyire jó hangulatú és kedves volt. Ez később sem változott meg, még akkor sem, amikor már alig tudott beszélni. Akárhányszor találkoztunk, mindig viccelődött valamin, mindig kedélyesen próbált beszélgetni.

Karsai Dániel és az általa képviselt ügy nem haladt zökkenőmentesen, folyamatosan falakba ütközött a magyar parlamentben, a Választási Bizottságban, és Strasbourgban is elutasították. Ő ennek ellenére is mindig optimista volt. Sosem adta fel, még akkor sem, amikor teljesen kilátástalannak tűnt a helyzete. Nemcsak hogy ő maga nem adta fel, még arra is volt energiája, hogy másokba erőt és reményt öntsön, többek között belém is. Számomra és sok más ember számára Dani egy példakép volt: példaértékű volt a kitartása, példaértékű volt az embersége és példaértékű volt a méltósága. Bár Karsai Dániel meghalt, de az ügy és az eszme, amit képviselt, az tovább él.

Dani egyik utolsó mondatával szeretném zárni a felszólalásom: „Büszkék lehetünk, mert kiálltunk egy nemes eszméért, a szabadságért, és jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni.”

Kedves Képviselőtársaim! Tisztelettel arra szeretném kérni önöket, hogy álljanak fel, és egy perc néma csenddel tisztelegjünk Karsai Dániel emléke előtt. (A jelenlévők felállva adóznak az elhunyt emlékének.) Köszönöm szépen. (Taps a Momentum és az MSZP soraiból.)