Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A kormányzásunk ideje alatt a segélyalapú társadalmat felváltotta a munkaalapú társadalom, ma egymillió fővel dolgozik több, mint 2010-ben.

Ami az alapvető stratégiánkat illeti, ma már többször elhangzott, a kormány a gazdasági semlegességre törekszik, megítélésünk szerint jelen kell lenni a közös piacok mellett a londoni, japán, kínai vagy akár az arab piacon is. A gazdasági semlegesség arra épül, hogy azzal üzletelünk, akivel ez számunkra a leginkább megéri.

A 2023-as esztendő mérföldkő volt a magyar beruházásösztönzés történetében, a működőtőke-beruházások összesített értéke meghaladta a 13 milliárd eurót. A ’22-ben elért 6,5 milliárd eurós rekord ezzel megduplázódott. A kimagasló eredmények elsősorban az ázsiai befektetők, Kína, Dél-Korea és Japán magasfokú aktivitásának tudhatók be, amelyek a teljes beruházási volumen 82 százalékáért felelősek. Az FDI-rangsor arról is tanúskodik, hogy a nyugati partnereinkkel továbbra is szoros a kapcsolat. Németország hozta a legtöbb projektet ‑ 18-at ‑, és ezzel minden negyedik kiemelt működőtőke-beruházás köthető hozzánk, míg az Amerikai Egyesült Államok e tekintetben ugyancsak remekelt, 8 projekttel zárva az évet. Az adatokból kitűnik, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből és nyitott gazdaságából fakadóan a nyugati és keleti vállalatoknak ideális találkozópontot jelenthet.

Az Európai Unió széleskörűen és szigorúan szabályozza az akkumulátorgyártás teljes körforgásos folyamatát. Az úgynevezett akkumulátorrendelet értelmében a hordozható akkumulátorok gyártói felelősek az összes akkumulátorhulladék begyűjtéséért. A begyűjtési aránynak 2027 végéig el kell érnie a 63, 2030 végéig a 73 százalékot. A rendelet a gyártási hulladékok kezelését és az elhasznált akkumulátorok begyűjtését egyaránt szabályozza, magában foglalja egy visszavételi és begyűjtési rendszer létrehozásának kötelezettségét, és azt is pontosan meghatározza, hogy ezeken a helyeken hol és hogyan kell kezelni a hulladékot.

Hazánk élen jár a high-tech akkumulátorok előállításában, az akkumulátorfeldolgozás és értékes nyersanyagok újrahasznosítása még hiányzó iparágnak számít egész Európában. Az akkumulátorok iránti globális kereslet gyorsan növekszik ‑ az esetenkénti visszaeséseket természetesen mi is látjuk ‑, tekintettel arra, hogy több megújuló energiát képesek integrálni energiarendszerekben, zöldíthetik az ipari és közlekedési ágazatot, s más ágazatok villamosítására is hatással vannak. Az elektromos autók jelentik Európa jövőjét, melyben meghatározó szerep jut megítélésünk szerint Magyarországnak. Ennek alapja, hogy Magyarországon ma már jelen van a három legnagyobb német prémiumautó-gyártó vállalat, miközben a világelső keleti akkumulátorgyártó vállalatok közül négy telepített gyártást hazánkban, és rövid ellátási rendszeren keresztül kapcsolódnak a világszínvonalú akkumulátorpakkok a legfejlettebb járművekhez.

Az elektromos átállás felgyorsítása érdekében Magyarország mint az EU soros elnöke új közösségi szintű akciótervet dolgozott ki. A terv a javaslatok között tartalmazza a töltő-infrastruktúra átfogó fejlesztését, a vásárlási támogatások bevezetését és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozását. Magyarország ’24-ben elfogadott versenyképességi stratégiája hat kiemelt ágazatot… (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ‑ egy mondat, türelmet kérek még, elnök úr! Tehát nem egy, hanem hat kiemelt ágazatot határozott meg, fókuszában az iparág ‑ járműipar, egészségipar, élelmiszeripar, alapanyagipar ‑, ezenkívül megjelennek olyan ágazatok is, mint az információs és kommunikációs technológiák és a kreatív ipar. Köszönöm elnök úr és képviselő úr türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)