Gy. Németh Erzsébet (DK)

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hát, mintha semmi nem történt volna, tovább folytatódik ez a gyorsított és igazából csakis kivételes eljárásokon alapuló jogalkotás a Fidesz részéről.

Ugyanakkor most egy olyan törvényjavaslattal állunk szemben, amiről maga az államtitkár is azt mondta, hogy széles és mély spektrumot fed le ez a törvényjavaslat, illetve az előbb a Fidesz vezérszónoka is kiemelten fontos kérdéskörökről beszélt.

Én azt gondolom, hogy éppen ezért elfogadhatatlan az, hogy ha ilyen széles spektrumot érintő törvényjavaslat fekszik itt a tisztelt Ház előtt, akkor erre 24 órát sem ad a kormánypárti többség. Ez a törvényjavaslat a katasztrófavédelemtől az egészségügyi ellátáson, az iskolai mobilhasználaton keresztül az örökbefogadás lényeges kérdéseit felvető területeken ível át. Ha ez így van, akkor kérdezem a tisztelt kormánypárti többséget és a kormányt, hogy miért nem adnak erre megfelelő időt, megfelelő lehetőséget.

(10.40)

Ha jók az információink, akkor a mai nappal ez a tavaszi ülésszak lezárul, nyilván a fideszes képviselők úgy gondolják, hogy június 11‑e után már nem kell a tisztelt Házat összehívni, mert egyébként is lehet a veszélyhelyzet miatt rendeleti úton kormányozni. No, a Demokratikus Koalíció szerint ez nem így van.

Először engedjék meg nekem, hogy az államtitkár úr által ismertetett néhány tételre reagáljak, és utána a tegnapi, szégyenletes törvényalkotási bizottsági ülésről szeretnék néhány szót mondani. Államtitkár úr arról beszélt, hogy micsoda hatalmas fordulat van a kormány családpolitikájában 2010 óta, és felsorolta azokat az összegeket, amiket családtámogatásra, illetve a gyerekek megszületésére vagy annak elősegítésére fordított az állam. Hát, államtitkár úr, sajnos azt kell mondjam önnek, hogy az elmúlt időszak nem igazolja vissza az önök reményeit, hiszen 2023-ban született annyira kevés gyerek, illetve, hogy úgy fogalmazzak pontosabban: soha nem született olyan kevés gyerek, mint 2023-ban. Ha az önök 13-14 éves családpolitikája ezt alapozza meg, akkor én azt javaslom, hogy sürgősen át kellene gondolni ezeket.

Önökkel szemben mi a családtámogatásokat másképp gondoljuk. (Hollik István: Az biztos!) A Demokratikus Koalíció úgy gondolja, hogy Magyarországnak és a magyar államnak minden gyermek egyformán fontos kell hogy legyen, szülessen akár tehetősebb családba, akár kevésbé tehetős családba, szülessen az országnak egy olyan részén, ahol jobbak az életkörülmények, jobb a munkalehetőség, jobb a tanulási lehetőség, vagy szülessen olyan helyre, ahol ezekkel sajnos hadilábon állunk, merthogy ott kevesebb lehetőség adódik a gyermekeknek. Ezért azt gondoljuk, hogy az állam által nyújtott családi pótlékot minden gyerek esetében meg kellene emelni.

Iskolai mobilhasználat terén én azt gondolom, hogy egy nagyon fontos problémát talált meg a kormány, és ezért azt szeretném kérdezni államtitkár úrtól, hogy ebben az ügyben milyen egyeztetéseket folytattak le. Volt‑e a szülői szervezetekkel, pedagógusszervezetekkel, szakmai szervezetekkel egyeztetés ebben a kérdésben? Azt gondolom, hogy az a szabályozás, ami itt most előttünk fekszik a törvényjavaslatban, az egy nagyon átfogó szabályozás, és nagyon bízom abban ‑ bár ismerve a kormányt, lehet, hogy ez a bizodalmam eléggé megalapozatlan ‑, hogy ebben az ügyben egyeztettek, mielőtt tényleg 24 órát sem adva a társadalomnak, elfogadnak egy ilyen törvényt.

A vendégmunkások tartózkodási engedélyével és foglalkoztatásával kapcsolatban is azt gondolom, hogy amikor önök először lehetővé tették azt, hogy a magyar munkavállalókat kiszorítsák harmadik országból érkező vendégmunkásokkal, akkor ezekre a kérdésekre is gondolni kellett volna. Ez az egész törvényjavaslat arról szól, államtitkár úr és kormánypárti többségi képviselők, hogy önök kapkodnak, megint nem kormányzás folyik ebben az országban, hanem tűzoltás. Amikor szembesülnek valamilyen problémával, akkor villámgyorsan, 24 órát sem adva az Országgyűlés képviselőinek, fabrikálnak valamilyen salátatörvényt, és úgy gondolják, hogy ezzel elvégezték a kormányzás megfelelő feladatát vagy tevékenységét.

És akkor most a tegnapi napon történt TAB-ülésről. Hozzászoktunk már ahhoz, hogy a Törvényalkotási Bizottság ülése előtt egy órával, két órával többoldalas, nagyon komoly módosító javaslatokat kapunk, de olyan azért még talán nem fordult elő ‑ legalábbis ’22 óta, amióta én itt ülök a tisztelt Házban újra ‑, hogy az ülés, a bizottsági ülés kitűzött időpontja után negyedórával és az ülés megkezdése előtt egy-két perccel újabb, 26 pontból álló módosító javaslatot osztanak ki az egyébként már kiosztott módosítási javaslathoz. Magyarul, a képviselők ezt akkor ismerhetik meg, amikor már ezt a napirendi pontot tárgyaljuk a Törvényalkotási Bizottságban. Államtitkár úr, ez egészen egyszerűen elfogadhatatlan! Tényleg úgy gondolják, hogy megalapozott döntést tudnak hozni az országgyűlési képviselők, ha 26 módosító pontból álló, hosszú, harmincvalahány oldalas módosító javaslatot osztanak ki a napirendi pont tárgyalása közben? Ez egészen egyszerűen elfogadhatatlan!

Tegnap a bizottsági ülésen megkérdeztem, és ugyan ott ön adott egy választ, és szeretném, ha ezt itt a zárszavában most újra, a plenáris ülésen is elismételné: az, hogy a városi intézmények, tehát a városi kórházak, amelyek a vármegyei kórházakhoz tartoznak, azokban a munkáltatói jogokat, illetve az eszközök fölötti rendelkezési jogokat majd a vármegyei intézmény, a vármegyei kórház fogja gyakorolni, ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzati szakrendelőket önök államosítani akarnák? Szeretném, ha erre egy egyértelmű választ adna.

Teljesen jogosan aggódnak az önkormányzatok attól ‑ hiszen pontosan tudjuk, hogy Takács Péter államtitkárnak erre szándéka van ‑, hogy az önkormányzati szakrendelőket is államosítják. Szeretném itt is elmondani a tisztelt Ház előtt, és nagyon sajnálom, hogy nincsenek itt olyan képviselők, akik olyan kerületekben vannak, olyan kerületekben vagy olyan városokban dolgoznak, ahol az önkormányzat tartja fönt a szakrendelőt, remélem, hogy ők is tisztában vannak azzal, hogy ezek az önkormányzati szakrendelők sokkal jobb helyen vannak az önkormányzatoknál, sokkal jobb ellátást tudnak adni a betegeknek, hiszen a saját önkormányzati forrásaikból jelentős összeget fordítanak akár műtéti diagnosztikai eszközök bevásárlására, akár az infrastruktúra javítására, akár pedig pluszbért adnak az ott dolgozó orvosoknak, illetve szakdolgozóknak. Azt kell hogy mondjam, államtitkár úr, bár ön, ugye, nem az egészségügy területét felügyeli, de nyilván beszélő viszonyban van Takács Péter államtitkárral, hogy azok a szakrendelők, amelyek az önkormányzatoknál maradtak, fényévre vannak azoktól, amelyek sajnos továbbra is kórházi fenntartásban vannak.

Egy példát szeretnék mondani, a XVII. kerületi szakrendelő felújítását, amire több évtizede vár a XVII. kerület lakossága ‑ és nemcsak a XVII. kerületiek, hanem körben az agglomerációs települések lakói is ‑, több évtizede húzódik, többször volt rá ígéret, aztán most a kormányalakítás után, a ’22-es kormányalakítás után Lázár miniszter egy vastag fekete filctollal lehúzta ennek a szakrendelőnek a felújítási igényét. Azt gondolom, hogy sajnos a XVII. kerület megválasztott országgyűlési képviselője, Dunai Mónika ‑ az önök padsoraiban ül természetesen ‑ egy árva lépést nem tett, hogy ez ne így legyen.

Ugyanakkor olyan szakrendelőket újítottak fel most az Egészséges Budapest program keretében a kerületi önkormányzatok, amelyeket ha elvesz az állam, államosítja és odaadja a területileg illetékes kórháznak, azt gondolom, hogy a betegek sokkal-sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek.

Nem állom meg, ha már itt vagyok, hogy felhívjam államtitkár úr figyelmét arra, hogy egy kormánynak illik betartani az általa kötött megállapodásokat, és az atlétikai világbajnokság megrendezése kapcsán kötött, főváros és kormány közötti megállapodásból, az 50 milliárd forintból eddig Budapest mintegy a felét kapta meg. Úgyhogy kérem államtitkár urat, hogy lobbizzon azért, hogy a következő 25 milliárd forint is megérkezzen Budapestre.

Államtitkár úr elmondta azt is, hogy Budapest is be fog lépni ebbe a háziorvosi ügyeleti rendszerbe. Szeretném megkérdezni itt is, hogy volt‑e ez egyeztetve az érintett kerületek polgármestereivel, illetve magával a főpolgármesterrel. Azt gondolom, hogy 1,7 millió ember orvosi ellátásával, ügyeleti ellátásával nem lehet szórakozni, és minimum annyit az illetékes önkormányzati vezetőkkel és a főpolgármesterrel meg kellett volna tenni, hogy erről egyeztetnek.

Summa summarum, a Demokratikus Koalíció nem fogja ezt a törvényjavaslatot támogatni, azt gondoljuk, hogy szégyen az, amit önök kormányzás címén művelnek: salátatörvényekkel, kormányrendeletekkel, minisztériumi jogalkotással akarnak irányítani egy országot, ez egészen egyszerűen nem megy. Látható most már, hogy hova vezet, mert Magyarország nagyon sok tekintetben nagyon rossz helyzetben van. Köszönöm, hogy meghallgattak.