Tompos Márton Kristóf (Momentum)

TOMPOS MÁRTON KRISTÓF (Momentum): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Úgy gondolom, hogy az orosz hackerbotrány elég szövevényes történet, ezért talán célszerű végigvenni, hogy mi az, amit tudunk. Ugye, 2021. szeptember 30., a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője jelentést ír a külügynek, idézem: „A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan meg nem határozott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat.” A teljes érintettség okán több mint 4 ezer munkaállomás és 930 szerver vált megbízhatatlanná. A jelentés 15 pontos, rövid távon megoldható javaslatcsomagot is tartalmazott.

És mit reagáltak erre Szijjártó Péterék? Semmit! Hát, nyilván semmit! De, bocsánat, nem vagyok korrekt, körbement egy memo, hogy a kibervédelmi aggályokat november 10-től egy bizonyos e-mail-címre legyenek szívesek elküldeni a kollégák. Hát, beljebb vagyunk. A fertőzött hálózatot a jelek szerint nem cserélték le, de még a kétlépcsős azonosítás sem általános a Külügyminisztériumban.

2022. március 29., Panyi Szabolcs a Direkt36-on megjelent cikkében leírja, hogy a Külügyminisztériumot már több mint egy évtizede folyamatosan érik orosz hackertámadások. Bár a 2012-es „Team Spy” akcióra még agresszív visszatámadással tudott reagálni a magyar kibervédelem, ezt 2014-re szétverték, és 2016 óta újabb sikeres támadásokat hajtottak végre az oroszok.

A kormány válasza a cikkre három szó: kampányhazugságokkal nem foglalkozunk. Ennyi! Három szó, semmi magyarázat, semmi „bocs, ezt elrontottuk”. Még a szövetségeseknek sem szóltak.

2022 júniusa: összesen 103 helyre írtam, nagykövetségeknek, minisztériumoknak, állami cégeknek, hogy megtudjuk, sikerült‑e kidobni az oroszokat a szerverről, meg úgy általában sikerült‑e előrelépni biztonsági területen. A válasz: korszerű tűzfalakat szereztek be és helyeztek üzembe; többfaktoros adminisztrátori autentikációt vezettek be; áttekintették a biztonsági mentési rendszert. Hmmm, bravó! ‑ mondanám, ha ez egy számtechszakkör lenne, nem a magyar Külügyminisztérium. Arra pedig nem jött válasz, hogy kidobták‑e az oroszokat a szerverről.

2022. július 11.: a parlamentben, itt kérdeztem a külügy képviselőjét arról, hogy ott vannak‑e még az oroszok a szerveren. A válasz: „Azt állítani, hogy egy általános kibertámadás érte Magyarországot a külügy vonatkozásában, a legkevésbé sem felel meg a valóságnak.” Hmmm, aha!

És így jutunk el 2024-be, amikor újabb gyöngyszemek hangzanak el. 2024. május 10., Orbán Viktor: nekünk a legjobb nemzetbiztonsági rendszerünk van Európában, technikai és humán képességek szempontjából is. Ez igaz volt 2014-ig, amikor szétverték, az akkori kiberbiztonsági vezető szerint orosz gazdasági érdekek miatt.

2024. május 23., Gulyás Gergely: „Hackertámadás volt, bizalmas adatok nem kerültek ki.” Na most, akkor miért kellett róla hazudni éveken keresztül?

2024. május 29., Szijjártó Péter Gelencsér Ferenc azon kérdésére, hogy berendeli‑e az orosz nagykövetet: „Nem, nincs vele beszélnivalóm.” Hölgyeim és Uraim! Ha egy külügyminiszter képes berendelni az osztrák nagykövetet, mert az osztrák köztévében csúnyákat mondtak Orbán Viktorra, a német nagykövetet, mert kirúgták a magyar kapusedzőt a német fociklubtól, a dán, a finn, az izlandi, a svéd és a norvég nagyköveteket egyszerre, mert ezen országok levélben biztosították támogatásukról az Európa Tanács magyar koronavírus-törvény miatt aggódó főtitkárát, de nem rendeli be az orosz nagykövetet, miután az oroszok feltörik a saját minisztériumát, akkor az a miniszter egyértelműen nem áll a józan ész talaján. Ha mindezt úgy teszi meg, hogy három hónappal a támadásról szóló jelentés után még át is veszi az oroszok Barátságért érdemrendjét, az a külügyminiszter nem a hazáját szolgálja, és börtönben a helye. Köszönöm szépen. (Taps a Momentum, a DK és az LMP soraiból.)