Szabó Timea (Párbeszéd)

SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyha jól látom, több mint négy órája tart az önök által gyermekvédelmi törvénynek nevezett törvény vitája, amelyben, ha jól számoltam, eddig öt-hat kormánypárti képviselő szólalt fel, akiknek a beszéde 90 százaléka nem szólt másról, mint hogy egyes ellenzéki képviselők mikor mit nem szavaztak meg. (Nacsa Lőrinc: Te! Te!) Szeretném jelezni önöknek, hogyha elfelejtették volna, hogy 14 éve önök kormányoznak. Kétharmados felhatalmazásuk van arra, hogy ezt az országot irányítsák! Nem mi döntünk sajnos egyes törvényekről, hanem önök. Tehát az, hogy Magyarországon megbukott a gyermekvédelem, az a Fidesz-KDNP és a Fidesz-KDNP-kormány egyedüli hibája.

Az is nagyon érdekes már eleve ennél a törvényjavaslatnál, hogy nem a kormány a benyújtó, hanem egyes Fidesz-KDNP-s képviselők. Látom, hogy itt felvonják a szemöldöküket egyes fideszes képviselők és KDNP-sek, köztük Nacsa Lőrinc ‑ elmondom, hogy mi a különbség, jó? (Nacsa Lőrinc: Nincs joguk rá?) Mert úgy látszik, hogy ennyi év után sem tudja, hogy mi a különbség. Ha a kormány nyújtja be a javaslatot, akkor azt társadalmi vitára kell bocsátani. Ha egyéni képviselői indítványként nyújtják be, akkor nem kell. Magyarul, önök megint azért nyújtották be egyes képviselőkön keresztül ‑ ahogyan anno a magyar önkormányzatiság teljes átalakításáról szóló törvényt Rogán Antal nyújtotta be egyedül, nem a kormány ‑, hogy ne kelljen megkérdezni az embereket, hogy mi erről a véleményük (Nacsa Lőrinc: Van joguk hozzá!), ne kelljen megkérdezni a civil szervezeteket, a szakmát, a bántalmazott gyermekeket és az összes, a gyermekvédelemben dolgozó embert, hanem megint önök egyedül akarják eldönteni azt, hogy mi jó vagy mi nem jó ezen a területen.

Eleve az apropója ennek a törvényjavaslatnak is már nagyon sántít. Ismétlem, 14 éve önök vannak kormányon, mégis most jut eszükbe az, hogy szigorítsanak egy-két jogszabályon, hogy megvédjék a gyerekeket. Mire vártak 14 évig?

Azokat a passzusokat, ami ebben a két javaslatban szerepel, a Párbeszéd-Zöldekkel több mint ötször benyújtottuk. (Rétvári Bence: De egyszer se szavaztad meg!) Én magam egyedül egyébként az elmúlt 14 évben 91 darab, a gyermekvédelemhez kötődő javaslatot nyújtottam be. Ez volt, ami költségvetési volt, volt, ami egyébként Btk.-szigorítás, volt, ami pedig a gyermekvédelmi rendszer átalakításával volt kapcsolatos. Egyetlenegyet önök nem fogadtak el ebből.

Közben, ha megnézzük ezt a törvényjavaslatot, minden egyes passzusa a Btk.-szigorításnak, és majd erre is rátérek, szerepelt a Párbeszéd-Zöldek javaslatában. (Nacsa Lőrinc ujjával mutatva: 1 százalék!) Szerepelt az, hogy kötelező legyen az erkölcsi bizonyítvány; szerepelt az, hogy pedofil-bűncselekmények ne évülhessenek el; szerepelt az, hogy akit pedofil-bűncselekmény miatt ítélnek el, az a büntetés lejárta előtt ne szabadulhasson; szerepelt szintén az, hogy ilyen ember reintegrációs őrizetbe ne kerülhessen. Még az elmúlt hónapokban is benyújtottunk ilyen javaslatokat. Önök lesöpörték, egyetlen hang indoklás nélkül lesöpörték ezeket.

Tehát megint látszik az, hogy önöket nem a gyermekek védelme érdekli, önöket egyetlenegy dolog érdekli, a Fidesz renoméjának sikálgatása, mert tudják, hogy önök csúfosan megbuktak gyerekvédelemben az egész K. Endré-s kegyelmi botránnyal. Ugyanis az egész apropója az, hogy érzik, hogy annyira szorul a hurok e körül az egész ügy körül, hogy valamit muszáj volt lépni. Hát, vajúdtak a hegyek, és egereket szültek, azt kell hogy mondjam. Ez a két törvényjavaslat, amit benyújtottak, egy Btk.-szigorítás, ami nem egyenlő a gyermekvédelem átalakításával és a gyermekvédelem javításával.

Az is nagyon árulkodó, hogy a maradék 10 százalékban, amikor nem arról beszéltek, hogy ki mit nem szavazott meg, akkor arról beszéltek, hogy önök hogyan védik meg az azonos nemű pároktól majd a gyerekeket, és majd hogy nem lesznek melegek a gyerekek közelében (Rétvári Bence: Ki beszélt erről?), és hogy mi hogyan nem szavaztuk meg az önök által gyermekvédelminek nevezett (Nacsa Lőrinc: Így van!), valójában egy nagyon-nagyon gusztustalan, gyomorforgató melegellenes törvényt. (Nacsa Lőrinc: Melyik passzus?) Melyik passzusa volt? Többek között az a passzusa, amelyben megtiltották azt, hogy például meleg párok örökbe fogadhassanak gyerekeket, külön engedélyhez kötik; amikor úgy állították be, hogy az egyetlen veszély, amely leselkedik a gyerekekre Magyarországon, azok az azonos nemű párok.

Most is semmi másról nem beszéltek önök, mint a nemátalakító műtétekről ‑ felírtam! ‑ és a genderőrületről. Ezt elmondtam bizottsági ülésen is, hogy az egyetlen faj, amelyik genderőrületről beszélhet, azok a csigák, az ő esetükben lehet esetleg genderőrületről meg nemátalakító dolgokról beszélni, ugyanis ők változtatják ezt, illetve máshogyan párosodnak. (Dr. Répássy Róbert: Csigákhoz hasonlította a nemátalakító műtéten…) És az emberek esetében ez teljesen értelmetlen, amit önök genderőrület címén mondanak. (Moraj a kormánypárti padsorokban. ‑ Dr. Répássy Róbert: Ez homofóbia volt, ez a csigázás!) A csigák esetére lehet, hogy ez egy homofób megnyilvánulás volt valóban. (Rétvári Bence: Csigafób!) Én viszont nem tartom ezt ennyire viccesnek, Répássy államtitkár úr (Dr. Répássy Róbert: Én sem!), mert az, hogy önök még most is, ma is nemátalakító műtétekről beszélnek, hogy megvédtük… ‑ ez hangzott most el, hogy önök megvédték a magyar gyerekeket a nemátalakító műtétektől. (Dr. Mátrai Márta: Így van! ‑ Rétvári Bence: Így van!) Lekérdeztük minden évben, a korábbi években is, hogy hány ilyen kérés érkezett szülőktől nemátalakító műtétekre. (Rétvári Bence: Kérdezd meg az USA-ban is!) Az önök válasza minden évben az volt, hogy nulla. Tehát magyarul, nulla gyereket védtek meg korábban is, és nulla gyereket védtek meg most is. De legalább lehetett gyűlöletet kelteni szerető, összetartó családok ellen. Mi igenis ki merjük mondani, hogy nekünk a család az család, teljesen mindegy, hogy milyen összetételben, ha ott szerető közösségben élnek.

De nézzük meg a törvényt, amit önök benyújtottak! (Nacsa Lőrinc: Na, nyolc perc…) Ugye, elmondtam már azt, hogy gyakorlatilag ezeket a javaslatokat mi már korábban benyújtottuk, de ami érdekes, hogy önök itt bevezetik ezt, hogy két év börtönnel lehet majd büntetni azokat, akik elmulasztják jelezni, ha gyerekbántalmazást láttak. Az a helyzet, hogy pont ez nem fogja megvédeni a gyermekeket, pontosan ez az, ami megint egy fenyegetés, egy lebegtetés, ahelyett, hogy támogatást adnának, hogy képzéseket adnának a súlyosan alulfinanszírozott és létszámában is súlyos hiányokkal küzdő gyerekvédelemben.

És az a helyzet, hogy az önök szigorítása például a reintegrációs őrizet megtiltásáról pontosan K. Endrére nem vonatkozik.

(15.00)

Tehát az a helyzet, hogy önök azt mondják, hogy akiket pedofil-bűncselekmény miatt elítéltek, azok nem kerülhetnek reintegrációs őrizetbe, csakhogy K. Endrét például kényszerítés miatt ítélték el, nem pedofil-bűncselekmények vagy gyerekek, 18 év alattiak körében elkövetett szexuális bűncselekmény miatt, tehát rá például nem fog vonatkozni. Ő ugyanúgy kerülhet majd a jövőben is reintegrációs őrizetbe.

Úgyhogy én azt javaslom, szigorúan szakmailag és valóban a gyerekvédelem jegyében, hogy próbálják meg ezt valahogy büntetőjogilag úgy kitalálni, hogy a K. Endrékre is vonatkozhasson. Tehát minden olyan emberre vonatkozhasson a reintegrációs őrizet tilalma és a többi szigorítás, akik valamilyen módon, közvetetten közreműködtek gyerekek ellen elkövetett akár szexuális, akár más erőszakban, különben semmi értelme nem lenne vagy nem lesz ennek a dolognak.

Az is érdekes például, hogy ez a kétéves börtönbüntetés, amit önök javasolnak, ha elmarad a jelzés, például az önök által most is polgármesterként indított Bús Balázsra vonatkozhat-e. A bíróság már korábban kimondta, hogy lehet azt állítani Bús Balázsról, hogy ő eltitkolt Óbudán egy óvodában egy pedofil-bűncselekményt. Ugye, ez volt az az eset, amikor önök kiadták az én mentelmi jogomat, büntetőügyet, utána még egy polgári peres eljárást is indított; mind a kettőt megnyertem. Tehát magyarul, a bíróság kimondta, hogy igenis lehet azt mondani, hogy Bús Balázs eltitkolt egy súlyos óvodai bűncselekményt, egy szexuális bűncselekményt. (Nacsa Lőrinc: Kiss László…) Kérdezem, hogy akkor például rá is vonatkozik‑e ez a dolog. (Dr. Répássy Róbert: Nem azért, mert igaz volt…) Kiss László polgármester volt az, aki észrevette azt (Nacsa Lőrinc: Óh!), hogy Bús Balázs eltitkolta ezt az ügyet, és aki a nyilvánosság elé tárta, és a Hintalovon Alapítvánnyal együtt utána egész Óbuda-Békásmegyerre egy nagyon szigorú gyermekvédelmi szabályozást vezetett be az összes intézményben is. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Tehát jelezném, megint csak Nacsa Lőrincnek, hogy olyan mérhetetlen ostobaságokat kiabál itt be! Pont Kiss László volt az, aki lépett ebben az ügyben, ezt a rendőrség is elismerte, illetve a bíróság is. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Tehát lehet butaságokat beszélni, csak nem mindig érdemes.

Ugye, az is nagyon érdekes, hogy önök itt azt mondják, hogy most milyen sok pedofilbűn-elkövetőtől védik meg a magyar gyerekeket, bezzeg korábban! Azért Kaleta Gáborral kapcsolatban önök egy szót sem szóltak, hogy miután több tízezer gyermekpornográf-felvételt találtak a gépén, mindösszesen 500 ezer forint büntetést kapott Kaleta Gábor, az önök nagykövete, akit titokban hoztak haza Dél-Amerikából. És ha az akkori, a régi Index, a mostani Telex nem hozza ezt nyilvánosságra, akkor önök a mai napig hallgatnak erről.

Szintén kérdés, hogy például mi történik az önök soraiban, amikor Tímár László volt VII. kerületi önkormányzati fideszes képviselőről kiderül, hogy egy Pest megyei iskolában egy 13 éves lánnyal létesített szexuális kapcsolatot tanárként, és el is ítélte a bíróság. (Nacsa Lőrinc: Újbuda!) Önök hallgatnak! De hallgattak akkor is, amikor a XVII. kerületi fideszes alpolgármesterükről, Fohsz Tivadarról kiderült, hogy a nevelt lányáról készített pornográf, meztelen felvételeket. (Nacsa Lőrinc: Újbuda!)

Ehhez képest önök a segítő szolgálatokat, például Bús Balázs a Hintalovon Alapítványt genderezte le meg LMBTQ-zta le, miután ők segítettek kidolgozni a kerületben egy átfogó gyermekvédelmi intézkedéscsomagot.

Azt is szeretném megkérdezni önöktől, hogy az eredeti javaslatukban, amikor két év börtönnel büntették vagy büntetik azt, hogyha valaki elmulasztja a jelzést gyerekbántalmazás esetén, miért nem rakták be, illetve miért tették kivétellé az egyházakat. (Pillanatnyi szünet után:) Nagy hallgatás a kormánypárti sorokban. Miután ki van véve… (Rétvári Bence: Miért vettük volna ki? Mindenkire kötelező volt… Még a civilekre is…) Nem kötelező! Akkor miért mondta el Selmeczi Gabriella a beszédében, hogy ezt pótolni fogják, a mi felhívásunkra pótolni fogják (Nacsa Lőrinc: Biztos nem a tiedre!), a Fidesz-frakció is beleteszi, mert önök az eredeti javaslatukban felmentették volna az egyházi személyeket a büntetés alól és az alapítványokat is a büntetés alól (Rétvári Bence: Mindenkire kötelező! Még a Párbeszédre is kötelező!), ami miatt szégyelljék magukat! De várjuk azt, hogy akkor ezek szerint önök majd ezt valahogy megpróbálják orvosolni. Az biztos, hogy mi nagyítóval fogjuk nézni, hogy vonatkozik‑e egyházi személyekre, egyházi jogi személyekre és alapítványokra is ez a dolog. (Rétvári Bence: Mi a támogatottságotokat fogjuk nagyítóval nézni!)

Miért érdekes? Mert például a nevelőszülői hálózatot, amit önök említettek, önök kiszervezték az egyháznak, a Szent Ágota Alapítványnak. Kiszervezték a Kiss-Rigó László püspök által vezetett Szent Ágota Alapítványnak, ahol, pontosan tudjuk, hogy nagyon gyakran előfordulnak gyermekbántalmazások, nagyon gyakran.

Gyermekvédelmi szakemberek által nemrég az az információ került nyilvánosságra, hogy idén már hét gyermekhalálozás, eltitkolt gyermekhalálozás történt nevelőszülőknél. A legutóbbi a hajdúhadházi tragikus eset márciusban, amikor a kétéves Danit úgy megverte a nevelőszülője, hogy még élve került be a kórházba, de a kórházban meghalt. Pontosan lehetett tudni már korábban, és az édesanya, akitől kiemelték a gyereket szegénység miatt ‑ szegénység miatt, törvénytelenül! ‑, végig kellett hogy nézze, hogy meghaljon a kétéves kisfia a nevelőszülőknél.

Szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon-nagyon sok tisztességes, becsületes nevelőszülő van, aki előtt le a kalappal, hogy ilyen nemes feladatot vállal, mert én is azt gondolom, hogy a gyermeknevelés valóban az egyik legnemesebb dolog, amit egy ember felvállalhat, azonban rengeteg a visszaélés a rendszerben.

És hadd tegyem már fel a kérdést, hogy eleve miért szervezte ki az állam az egyháznak a nevelőszülői hálózatot. Miért nem az állam látja ezt el? Miért szervezték ki ezt a Szent Ágota Alapítványnak? Teljesen érthetetlen! Tudják, hogy hogyan működik? Én már harmadszorra nyújtom be az elmúlt egy évben a nevelőszülői hálózat átalakítására vonatkozó javaslatomat, és háromszor söpörték le, miközben Európa minden országában szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy ki válhat nevelőszülővé. (Nacsa Lőrinc: Nálunk is!) Borsodban, Hajdú-Biharban, Észak- és Kelet-Magyarország legszegényebb régióiban, ahol egyébként a nevelőszülők 90 százaléka él, mert a nevelőszülők 90 százaléka 3000 főnél kisebb településen él, hangoskocsival mennek végig a falvakon, és hangoskocsival hirdetik, hogy ki akar nevelőszülővé válni. Én könyörgöm önöknek, őszintén könyörgöm, nem kell hogy a mi javaslatunkat fogadják el, de változtassanak ezen, mert gyerekek ezrei szenvednek emiatt. És nemcsak az a baj ezekkel, hogy teljesen alkalmatlan embereket választanak nevelőszülőkké, hanem hogy ebből egyes nevelőszülői hálózatot üzemeltetők sajnos bizniszt csinálnak. Valóban bizniszt csinálnak! Olyan szülőktől, olyan családokból emelik ki a gyerekeket törvénytelenül, szegénységre hivatkozva, ahonnan rosszabb körülmények közé kerülnek nevelőszülőknél, rosszabb körülmények közé! Olyan mélyszegénységben élő családokhoz kerülnek Borsodban, Hajdú-Biharban, ahol már négy-öt gyereket nevelnek, és olyan helyről emelik ki, ahol egy-kettő gyermek van. Én kérem önöket, hogy nézzenek utána.

Azt is kértük, hogy a támogató szolgálatokat, ezeknek a nevelőszülőknek a képzését, támogatását erősítsük.

(15.10)

Azt is kértük, hogy brit mintára dolgozzanak ki olyan monitoringrendszert, ami feltárja ezeket a hiányosságokat. De amikor azt látjuk, hogy 2022-ben is 22-23 ezer, az állami gondozásban valamilyen formában nevelkedő gyerekre 16 darab gyerekjogi képviselő jut, akkor ott nem lehet arról beszélni, hogy biztonságban vannak a gyerekek.

Könyörgünk önöknek, hogy ebből ne csináljanak politikai kérdést! Értsék meg, hogy ha nem tesznek több pénzt a gyermekvédelembe, ha nem emelik meg 50 százalékkal a gyermekvédelmi dolgozók és a szociális dolgozók bérét, akkor itt gyerekek ezrei maradnak veszélyben! És nemcsak szexuális bántalmazásról beszélünk, mint a hajdúhadházi Dani esetében, hanem fizikai, lelki bántalmazás esetéről.

Én egyéni országgyűlési képviselő vagyok Óbuda-Békásmegyer körzetében. Két nappal ezelőtt jött hozzám fogadóórára egy nevelőszülővé vált nő, akitől elvették az általa három évig nevelt… ‑ egyébként az unokahúga gyerekét fogadta ő örökbe, vagy lett a gyámja, mert ő is úgy gondolta, hogy az unokahúga nem alkalmas arra, drogozott, egyéb problémája volt, hogy felnevelje azt a kislányt. Háromnapos korában került hozzá ez a kislány, elfogadta minden probléma nélkül. Hároméves korában ‑ addig együttműködött a védőnővel, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a családvédelemmel, mindenkivel, senkitől egyetlen panasz nem érkezett ‑, egyszer csak három hónapos óvodába járás után a rendőrség villogó autókkal jelent meg az óvodánál, nem engedték be többet ezt a hölgyet az óvodába, nem is láthatta az általa háromnapos kora óta nevelt kislányt, elvitték szirénázó autóval, és odaadták egy Budakeszin élő egyedülálló fiatal lánynak, aki nevelőszülő volt, és azóta még kísérettel sem, felügyelet alatt sem láthatta az addig általa nevelt saját rokonát. Pontosan tudjuk, hogy azért ‑ nem nevezem nevén ezt a nevelőszülői hálózatot éppen működtető alapítványt ‑, mert jutalékot kapnak, ha kiszervezik nevelőszülőkhöz. Jutalékot kapnak!

Ezért mondjuk, hogy nagyon sokan bizniszalapon működtetik ezt. Könyörgünk, ezt az ombudsman leírta a jelentésében, leírta! Mert tudják, sokaknak lehet, hogy kevésnek hangzik, egyébként az, egy nagyvárosban valóban kevés az a pénz, amit a nevelőszülők jelenleg kapnak, de egy kis faluban, akár Észak- vagy Kelet-Magyarországon, vagy akár Dél-Magyarországon, ez egy viszonylag normális megélhetést biztosít embereknek. Azt kérem, hogy erre figyeljenek oda, mert ezzel mi is fogunk foglalkozni, ezzel többen fognak foglalkozni, figyelni fogjuk a jövőben is, hogy hogyan alakul ennek a kérdése.

Azt kérjük továbbá, hogy erősítsék meg. Nincsen ebben a törvényben egyetlen szó sem a gyermekvédelmi rendszer megerősítéséről. Ahogy mondtuk, ha nem emelik a béreket, akkor hiába büntetnek bárkit két év börtönnel, nem fog javulni ez a helyzet. Elhangzott itt korábban és szeretném megismételni azt, hogy van egy olyan szabály, eleve nem lehetnének nagy létszámú intézmények ma már Magyarországon. Ehhez képest még azt is előírja a hazai jogszabály, hogy 12 év alattiakat egyáltalán nem lehetne nagy intézményekbe, állami gyerekotthonokban elhelyezni. Ehhez képest egy ’22-es jelentés szerint még mindig 1500 olyan 12 évnél fiatalabb gyerek van Magyarországon, akik nem családoknál, nem nevelőszülőknél, hanem gyerekotthonokban nevelkednek, a jogszabályok ellenére.

Amikor nemrég meglátogattam a bicskei gyerekotthont, ott a dolgozók azt mondták, hogy nemcsak hogy rengeteg gyerek kerül vissza oda a nagy intézménybe, tehát egy gyerekotthonba nevelőszülőktől. Ez azt jelenti, amit én mondtam az előbb, hogy a nevelőszülők sok esetben nem alkalmasak a gyereknevelésre. Csak ilyenkor az a baj, hogy visszakerülnek a gyerekek, és azt mondták, hogy nem csak tizenévesek; tehát nem akkor, amikor, mondjuk, kamaszok lesznek, és esetleg valami probléma lesz velük. Konkrétan a bicskei gyerekotthonban látogatásomkor voltak öt-hat éves gyerekek, akik nevelőszülőktől kerültek vissza az intézménybe. Ez nem jó, biztos, hogy valami azt mutatja, hogy nem jó a rendszer, ráadásul a törvény, a saját jogszabályuk ezt tiltja.

A másik, amivel nem foglalkoznak, és nagyon fontos, hogy ezekből a gyermekotthonokból sorra tűnnek el a gyerekek, mert megszöknek, mert nem érzik jól magukat, mert bántalmazzák őket, mert nincs gyerekjogi gyám. Megyénként már közel… ‑ nemhogy egy, van olyan megye, ahol nincs gyerekjogi gyám Magyarországon. Tehát az, hogy előírja a jogszabály, hogy meg kell látogatni a gyerekeket, meg, hogy 30 gyerek juthat… ‑ ez nincs, ez nincs. Nemhogy havonta, van, hogy kéthavonta se látják gyerekjogi gyámok ezeket a gyerekeket. (Nacsa Lőrinc: Mi az, hogy gyerekjogi gyám?) Ráadásul nem tudják, hogy hogyan kell megkeresni a saját gyerekjogi gyámjukat. (Rétvári Bence: Képviselő vagy gyám?)

De azt mondták nekem a bicskei gyermekotthonban, hogy amikor eltűnnek a gyerekek, ezeket a gyerekeket a rendőrség nem keresi, mert vagy nem találják meg, vagy azt mondják, hogy úgyis megszöknek újra. (Czunyiné dr. Bertalan Judit: Ne vicceljünk már!) Tudják, hogy mi történik ezekkel a gyerekekkel? Ezek sorra gyerekprostitúció áldozatai lesznek. Szállítják ki őket szervezetten Nyugat-Európába, és gyerekprostituáltakká válnak, szexuális ragadozók áldozataivá. Mi azt kérjük, hogy ezzel is kezdjenek valamit, mert ez az önök által benyújtott törvény nem alkalmas arra, hogy az intézményben nevelkedett gyerekeket megvédjék.

Ráadásul még egyszer ismétlem, hogy nem is lehetnének már ezek a nagy létszámú gyermekintézmények, mert az uniós szabályozás tiltja ezt, de még mindig több száz, egyes becslések szerint kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből. 2022-ben egyébként egytizede volt betöltetlen a meghirdetett állásoknak. Ha nem változtatunk ezen, akkor nagyon-nagyon sok gyermek fog szenvedni. S még egyszer az, hogy miért fontos az, hogy amikor gyerekvédelemről beszélünk, akkor az intézményekről is beszéljünk, és ne csak a Btk.-szigorításokról, és ne csak a pedofil bűnelkövetőkről beszéljünk, hanem a gyerekotthonokról is.

Hadd olvassam föl azt ‑ ez egy 2020 végi történet ‑, hogy az ombudsman is leírta, hogy a gyerekek, akik abban a kalocsai gyermekotthonban nevelkedtek, mit jeleztek. Ilyen történeteket osztottak meg a kalocsai gyermekotthonban nevelkedett gyermekek, hogy rendszeresek a megalázások a nevelők részéről. Van úgy, hogy egy nevelő a gyerekkel húzatja le és pucoltatja ki maga után a vécét. Egy volt lakó, nyilatkozó gyermek azt mondta, hogy volt egy nevelő, aki poénból a heréit rugdosta, mintha egy autó gázpedálját nyomogatná, más esetben pedig csípőfogóval tekergette a mellbimbóit. (Rétvári Bence: Ezeket kell kiszűrni, pontosan! Támogasd a törvényt!)

Szintén a kalocsai gyermekotthonból származik az a beszámoló, hogy egy intézeti gyereknapon az intézet sportpályáján airsoft puskákkal futóvadlövészetet rendeztek, és a gyerekek voltak a vadak. Voltak a vezetőség tagjai közül is, akik lövöldöztek, vagy pedig a többiek hangosan röhögtek közben, és ezt több nevelő is megerősítette. Ha nem változtatnak azon megint csak, hogy javítsanak a gyermekotthonok helyzetén, nemcsak szexuális erőszak terén, hanem hogy ‑ ahogy az ombudsman is elmondta ‑ ne közmunkások vigyázzanak ezekre a gyerekekre a szakemberhiány miatt, hanem valódi szakemberek, amihez pénz kell, akkor nem fog változni a helyzet.

Szeretném elmondani, mert önök mindig azzal jönnek, és most is hallottam, hogy négyszeresére emelték önök abszolút értékben a gyermekvédelemre fordított összeget. Igen ám, csakhogy az a helyzet, hogy 2010 óta a szociális, család- és gyermekvédelmi kiadások GDP-arányosan 2,8 százalékról 1,8 százalékra csökkentek.

(15.20)

Tehát amit a gazdaság megengedne Magyarországon, hogy a kormány a gyerekekre költse, az az összeg csökken.

A családon belüli erőszakkal kapcsolatban, mert az is elhangzott itt, hadd mondjam el, hogy mi voltunk azok, akik a családon belüli erőszak áldozataival kapcsolatban először felszólaltak. Emlékezzenek vissza, hogy nem más jelentette az apropóját, mint az önök Balogh József fülöpházi polgármestere, aki azt mondta, miután úgy megverte a feleségét, hogy eltört az orra és a járomcsontja, hogy átesett a vak komondoron. A mi kezdeményezésünkre vezette be az Országgyűlés a családon belüli erőszak önálló büntetési tételét.

Azt szeretném önöknek mondani még egyszer, hogy ha nem nyújtanak be (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egy tisztességes, átfogó gyermekvédelmi csomagot, akkor nem fogják Magyarországon megvédeni a gyerekeket. Ehhez nem elégséges ez a törvény. Köszönöm.