Witzmann Mihály (Fidesz)

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról, valamint az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló T/8033. számú törvényjavaslat több fontos törvény, ha jól számoltam, kilenc-tíz jogszabály módosítására tesz javaslatot, és ezek közül, ha megengedik, én néhányról részletesebben is említést tennék vezérszónoki felszólalásomban.

A szerencsejáték szervezéséről szóló, 1991. évben elfogadott XXXIV. törvény 3. §-ának módosítása törvényi felhatalmazást kíván biztosítani az adótitoknak minősülő, az állami adóhatóságtól a miniszter részére, a miniszter egyedi megkeresése alapján történő adatok átadása esetében. Minderre azért van szükség, mert a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek mint a szerencsejáték szervezése állami felügyeletéért felelős miniszternek a feladatkörébe tartozik többek között, hogy az úgynevezett pályázat nélküli ajánlattételi eljárásokban a szerencsejátékról szóló törvény és a koncesszióról szóló, ’91-ben elfogadott XVI. törvény rendelkezései alapján, a már megkötött koncessziós szerződések esetén pedig a koncessziós szerződések rendelkezései alapján ellenőrizze az ajánlattevők, illetve a koncessziós társaságok megbízható szervezeti minőségét, ennek keretében pedig a szerencsejátékról szóló törvény 37. § 30. pontjának a) és c) alpontjai szerinti adózási adatait is.

(13.20)

A fentieken túl a Szerencsejáték Felügyelet jogalkalmazási tapasztalatai teszik szükségessé a szerencsejáték-törvény bizonyos rendelkezéseinek a pontosítását is az egységes és koherens jogalkalmazás, illetve az illegális szerencsejátékokkal szembeni minél hatékonyabb fellépés érdekében.

A javaslat emellett a pénznyerő automaták tekintetében a műszaki, technikai fejlődésből következő módosításokat is tartalmazza, valamint újraszabályozza a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kormány részére történő beszámolási kötelezettségét a szerencsejáték felügyeleti hatóság tevékenységével összefüggésében, egyrészt a tartalmi szempontok alapján, másrészt pedig a benyújtás határidejét tekintve is.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása tekintetében elmondható, hogy 2021-ben kerül felállításra az új felszámolói névjegyzék, az ezzel kapcsolatos pályázat kiírása jövő év márciusában történhet meg. A korábbi pályázati eljárás tapasztalatai alapján a felszámolók névjegyzékét vezető hatóság kezdeményezte a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítását.

Erre alapvetően azért van szükség, mert a 2013. évi pályázati eljárást lezáró határozatokkal szemben, legyen szó akár a pályázati eljárás során elért pontszámot megállapító határozatról vagy éppen a régi felszámolói névjegyzékből történő törlést megállapító határozatról, mindegyik esetben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhettek azok, akik a felszámolók névjegyzékét vezető szerv döntését magukra nézve valamilyen okból kifolyólag sérelmesnek vélték.

Ennek eredményeképpen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon párhuzamosan indultak meg eljárások mind a törlő, mind pedig az előbb említett, pontszámot megállapító határozatokkal szemben, és ezek közel egynegyede többszörös hatályon kívül helyezés okán a mai napig még mindig folyamatban van; vagyis kijelenthető, hogy ezek a bírósági eljárások időben igen-igen elhúzódtak, és jelentős költségigénnyel is járnak. Éppen ezért a peres eljárások tapasztalatai miatt a javaslat szerint a régi névjegyzék, illetve a törvény szerinti vezetett korábbi nyilvántartás az előbb említett hétéves időszak elteltével a törvény erejénél fogva megszűnik. A törvényjavaslat elsődleges célja tehát a névjegyzék és a korábbi nyilvántartás megszüntetésével, hogy a jelenleg abban szereplő felszámoló szervezeteket a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek ne kelljen egyedi határozattal törölni.

Összefoglalva tehát: a javaslat szerint a régi névjegyzék a hét év elteltével a törvény erejénél fogva megszűnik, és a felszámolók névjegyzékét vezető szerv alakszerű hatósági határozatot erről nem hoz, de értesíti e tényről a korábbi névjegyzékbe, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 27/A. §-ának (6a) bekezdése szerint vezetett korábbi nyilvántartásba bejegyzett felszámoló szervezeteket.

Ezen értesítés ellen egyébként jogorvoslatként felülvizsgálati eljárás már nem kezdeményezhető. A pályázati eljárásban részt vevő valamennyi gazdasági társaság a pályázatok elbírálását követően hozott pontszámot megállapító határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet, így minden gazdasági társaság részére biztosított a jogorvoslathoz való jog.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendelet szerinti pályázati eljárásban a felszámolói névjegyzékben felvételt nem nyert felszámoló szervezetek a törvény 27/A. §-ának (6a) bekezdés szerinti új nyilvántartásba felvételre kerülnek, amennyiben ezzel ellentétes nyilatkozatot nem tesznek a pályázati eljárás során. Az új felszámolói névjegyzékbe felvételre nem került felszámoló szervezetek csődeljárásban és felszámolási eljárásban új kijelölést nem kaphatnak, de a folyamatban lévő ügyeiket végigvihetik.

A fentiekre tekintettel a javaslat lehetőséget teremt azon felszámoló szervezetek számára, akik meglehetősen alacsony, kevés ügyfélszámmal rendelkeznek, és nem tudják így a felszámolói tevékenység végzésével járó esetleges költségeiket viselni ‑ ilyen például a vagyoni biztosíték meglétének biztosítása ‑, hogy tevékenységüket ezen indokok alapján befejezhessék.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat mindezek mellett foglalkozik még a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001-ben elfogadott XX. törvény módosításával is, mégpedig abban a tekintetben, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság fejlesztési banki tevékenységének körét kívánja szélesíteni pontosan azért, hogy az MFB Zrt. hatékonyabban láthassa el a kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiái által megalkotott gazdaságfejlesztési célok megvalósítását, illetve az ezekhez szükséges fejlesztési források biztosítását egyaránt.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítására vonatkozó javaslat a vasúti telekalakítási eljárás részletes szabályait fekteti le, megoldást és egyben garanciát is nyújtva arra, hogy a forgalomképtelen nemzeti vagyon tekintetében a nemzeti vagyonra vonatkozó szabályozás maradéktalanul a vasútüzemi szempontból szükséges mértékben érvényesüljön, ugyanakkor az állam gazdasági érdekeinek megfelelően üzletileg hasznosítható, önálló ingatlanok kerüljenek kialakításra.

Minderre azért van szükség, mert számos olyan ingatlan van az országban, amelyeknek az ingatlanhoz viszonyított csekély része országos jelentőségű vasúti pályát foglal magában, nagyobb része viszont különböző gazdasági célra, üzleti vagyonként hasznosítható is lehetne akár, azonban az ingatlan pontosan a vasúti felhasználásból és az egy helyrajzi számból adódóan tulajdonképpen forgalomképtelen státuszban szerepel jelenleg, és ez akadályát képezi mindennek.

A vasúthálózatot működtető szervezet számára ugyanakkor ez komoly problémát, nehézséget, akadályokat jelent, és további terheket, indokolatlan, szükségtelen kiadásokat, humán- és dologikapacitás-lekötést és ezáltal jelentős költségnövekedést is. A vasútüzemhez egyébként ezek nem lennének szükségesek, és olykor rendkívül nagy területrészeket gondoznia, karbantartania, őriznie kell ilyenkor a szervezetnek. Ilyen területekkel egyébként, azt gondolom, az ország számos térségében, így az én választókörzetemben, Somogy megyében is lehet találkozni, pontosan ezért biztos vagyok abban, hogy az ország különböző térségeinek esetében tucatjával vannak ilyen példák, és ezekre ez a törvénymódosítás reményeim szerint hathatós megoldást és választ tud kínálni.

Továbbhaladva az előttünk fekvő törvényjavaslaton, érdemes még kiemelni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítását is, amelynek fontos célja, hogy megalkossa az állami tulajdonba kerülő gyűjtemények nyilvántartásba vételét elősegítő gyűjteményfogalom törvényi szintű szabályozását. Tekintettel arra, hogy különféle állami tulajdonban álló gyűjtemények érintettsége is felmerülhet, ezért a közgyűjteménynek nem minősülő „egyéb gyűjtemény” fogalmának meghatározására kerül sor a javaslat útján, amelynek az állami tulajdonban álló, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá nem tartozó egyéb gyűjtemény minősül.

A javaslat pótolja a törvényi szabályozási hiányosságot a központi költségvetési szerv feladatainak gazdasági társaság általi átvételének esetére, és a kiegészítő szabályozás útján megvalósuló, a központi költségvetési szervek feladatellátási kötelezettségének és a feladatellátáshoz szükséges vagyon gazdasági társaság általi jogutódlással történő átvételéhez kapcsolódó vagyonjogi szabályoknak a megalkotása is.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény több módosítást is tartalmaz. A rövidség kedvéért én csupán egyet, a választókörzetem székhelyét, Siófokot is érintő módosítást emelném ki ezek közül, amely többek között a Sió-zsilip-funkcióhoz igazított új elnevezést foglalja jogszabályi környezetbe. Ugyanis a Belügyminisztérium részéről az Országos Vízügyi Főigazgatóság a területi vízügyi igazgatási szervek bevonásával, közös együttműködésben megtettek egyfajta jogszabályi frissítést, megtörtént a nemzeti vagyonról szóló törvény 1. számú melléklet 2. pontjának 4. számú táblázatában szereplő meghatározásoknak, megnevezéseknek a felülvizsgálata és módosítása a vízi létesítmények tényleges funkciójához igazodó elnevezésekkel. Ennek értelmében többek között a Siófokon található zsilip eddigi „Sió árvízkapu” elnevezését a „Sió Torkolati Mű” elnevezés váltja fel.

Itt csupán zárójelben szeretném megjegyezni, hogy a Sió csatorna rehabilitációja és a Sió-zsilip felújítása a legnagyobb örömömre hosszú-hosszú évtizedek után hamarosan megkezdődhet, a projekt révén pedig nemcsak egy új és korszerű műtárgy, hanem mondhatjuk, hogy egy teljesen új turisztikai attrakció is létrejöhet Siófokon.

Terveink szerint 2022-re a siófoki vízleeresztő és hajózási zsilip, valamint a Siófok-Kiliti-duzzasztó is teljesen megújulhat. A törvénymódosítás kapcsán minderre csupán azért tértem ki, mert az uniós és a hazai forrásokat is tartalmazó mintegy 19 milliárd forintos összértékű projekt, azt gondolom, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb, Balatont szolgáló beruházásaként valósulhat meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapvető célja tehát, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges módosító rendelkezéseket megalkossa, valamint az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változtatásokat, változásokat a javaslatban szereplő jogszabályokon átvezesse, amelyek, azt gondolom, ideológiai, politikai meggyőződéstől függetlenül mindenféleképpen támogatandó törekvések.

Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan a szavazások alkalmával támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.30)