Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt láthattuk, hogy Magyarországon 2011-ben stratégiai ágazattá vált a sport. A 2010 előtti időszakról érdemes egypár szót váltani, hogy 2010 előtt a sportegyesületeknek igen komoly kihívást jelentett a megmaradás, a fejlődés, a finanszírozás, a sportolók és az edzők nem kaptak megfelelő anyagi megbecsülést, a létesítmények állapota pedig folyamatosan romlott. Ez jellemezte a 2010 előtti időszakot.

Erre a helyzetre jelentett egy racionális és fokozatváltó megoldást a vállalkozók által fizetett társasági adó, tehát a tao rendszerének átalakítása. A kijelölt látvány-csapatsportágak támogatására fordítható vagy felajánlható taofelajánlásoknak köszönhetően a magyar sport anyagi helyzete kifejezetten javult, az egyesületek megfelelő anyagi hátteret és körülményeket biztosíthatnak amatőr és utánpótláskorú sportolóik és a velük dolgozó edzők számára. A megvalósult fejlesztések hozzájárultak a gazdasági növekedéshez is, és sok új munkahelyet is teremtettek az országban, érdemes ezt az aspektust is kiemelni, ami a gazdasági növekedésre vagy a munkahelyteremtésre vonatkozik.

Még nem tartozik ide, de kicsit behoznám témaként a mindennapos testnevelésnek az elindítását, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy az utánpótláskorú fiatalok, illetve a sportegyesületek létszáma folyamatosan növekedjen, és minél több gyermeket tudjunk a sport szeretetére megtanítani és a sport felé terelni.

Azt gondolom, hogy a 2011-es váltás, amikor a sport stratégiai ágazattá vált, számos pozitív változást eredményezett. A mostani taorendszer-változásról már képviselőtársaim, illetve az államtitkár asszony beszélt, jobbikos képviselőtársam mondta, hogy érdemes erről vitatkozni. Teljesen egyetértek, minden ilyen kérdésről érdemes vitatkozni és folyamatosan egyeztetni. Egyébként ezért van az, hogy a kormányzat, illetve például az előterjesztők is és Bánki Erik képviselőtársam is évek óta folyamatosan egyeztet az érintett sportági szakszövetségekkel. Gondolom, nem bántódik meg, ha elmondom, hogy ez a törvényjavaslat sem úgy született, hogy ő felébredt egyik reggel, és kávézás közben ezt kitalálta, hanem az egyeztetések alapján, az eddigi tapasztalatokból levonva találta meg azt a megoldást, ami tovább lendítheti a taotámogatások hatékonyságát és sikerességét.

A számokat, hogy mennyi utánpótláskorú gyermek sportol, hányan vannak a sportegyesületekben, ezeket már képviselőtársaim elmondták, de azt gondolom, hogy a vitának az alapját, amit jobbikos képviselőtársam említett, ezek a számok képezik. Ha megnézzük az elmúlt évek eredményeit, megnézzük a sportoló gyermekeknek a számát, megnézzük az utánpótláskorú sportolóknak a számát, megnézzük a létesítményfejlesztéseket, amelyek egyébként a nézőknek, a tömegsportot szeretőknek, illetve a sportolóknak is minőségi változást és ugrást jelentettek, akkor ezek a számok, ezek az eredmények tudják jelenteni azt a közös alapot a vitához, amiben persze mindig van csiszolgatnivaló egy rendszeren ‑ egyébként ez is egy csiszolás, amit magunk előtt látunk. Mindig lehet ezekről beszélgetni, de mindig fontos, hogy ezeknek az eredményeknek a tükrében nézzük meg, hogy mi is történt az elmúlt években a magyar sportban, és mi is fog következni az elmúlt években, mi az, ami meg tud történni, további fejlődés, látványos javulás a következő időszakban.

Nagyon fontos, hogy az eddigi taotámogatások jelentős része a tömegsport és az utánpótlás támogatására ment el, és kisebb része került olyan profi csapatokhoz, ahol szintén vagy a nézők miatti létesítményfejlesztésre, infrastruktúra-fejlesztésre, vagy a saját utánpótláscsapataik támogatására került bevezetésre ez a taorendszer. Én azt gondolom, hogy a mostani változtatás is könnyebbé teszi majd az egyesületeknek, az amatőr sportolóknak, az utánpótlás-sportolóknak a rendszer igénybevételét, éppen ezért a KDNP-frakció támogatja. Köszönjük szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)