Domokos László

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Sokan kritizálták, hogy zárszót is szoktam mondani egy előterjesztéskor, de úgy gondolom, ez elvárható, hiszen önök megtiszteltek bennünket azzal, hogy a jelentéseinket, elemzéseinket olvasták, sőt idézték a mai vitában is, és láthatóan eltérő véleményekkel, de mégis a témákhoz hozzá tudtunk járulni azzal, hogy mi mit látunk, és önök hogy látják, nyilván mi az ellenőrzési tapasztalatok alapján, bizonyítékok alapján. Én több száz számvevő munkáját próbálom képviselni, önök meg nyilván sok millió embernek, a választóiknak az érzéseit próbálják itt megfogalmazni, de nyilvánvaló, hogy az érzés és a tényleges mérés azért nem szokott sokszor egybeesni, tehát én ezt el tudom fogadni.

A nézőponttal kapcsolatban viszont nagyon fontos, vagy ha úgy tetszik, szerintem egyikünk sincs abban a helyzetben, hogy a magyar jogállamiságot elutasítsuk. Az Alaptörvény szerinti berendezkedésre mindannyian esküt tettünk, önök is, én is. Ez egy olyan adottság, amely, én azt gondolom, a jogállamnak és a jogkövető magatartásnak egy olyan alapja, amit egy Számvevőszék elnökétől lehet számonkérni, de joggal biztos, hogy nem lehet ezt megkérdőjelezni.

Hogy önök úgy gondolják, és Magyarországon valóban nagyon sokan vannak, akik a magyar törvényeket, úgy gondolják, hogy nem kell betartani, illetve egy része mostanában az európai uniós szabályokat jeleníti meg ‑ ami a magyar jogrendszernek egyre nagyobb részét képezi egyébként ‑, és valóban látjuk, hogy vannak, akik tudatosan elutasítják ezeket a törvényeket, nem kívánják betartani, és vannak olyanok is, akik pedig nem tudnak róla, ezért vagy ügyetlenül vagy tudatlanul, de mégiscsak európai vagy magyar, vagy a kormányzat által, vagy az önkormányzat által… ‑ vagy más jogszabály-alkotók, akik megalkották, sértő módon viselkednek.

Ezért is volt az az alapvető álláspontom, amikor 2010-ben számvevőszéki elnökséget vállaltam, hogy a rend mindennek az alapja, a rend értéket teremt, és azok a jogszabályok, azok a szabályok, azok a törvények, amelyeket nem ellenőriz senki sem, azokat jellemzően nem is tartják be, azok a törvények fölöslegesek, nem töltik be a szerepüket, azt egy bürokráciacsökkentés górcsöve alatt újból meg kell vizsgálni, hiszen ha még arra se méltatja egy ellenőrző szervezet, hogy ellenőrizze azt a szabályt, akkor feltehetőleg ‑ elfogadom önöktől ‑ akár a szabály léte is megkérdőjelezhető. Erre az ÁSZ meg is próbálja felhívni a figyelmet, amikor a jelentési tapasztalatok alapján látjuk, hogy ezek a jogszabályok nagyon nehéz helyzetet teremtenek a betartás oldalán, de azért az nem fogadható el, gondolom, akár a pártokról, akár a kampányról, akár az egészségügyről beszélünk, hogy ezek egy része azért van, akinek kellemes, van, akinek kellemetlen, van, akinek előnyt jelent, van, akinek hátrányt jelent, ha a törvényt betartja vagy nem tartja.

Most maradjunk az egészségügynél! Az egészségügyi jogszabályok, az orvosok, az orvosadminisztráció nyilvánvaló terhet jelent. Nyilván az orvosok azt gondolják, hogy először gyógyítani kell, aztán majd leadminisztráljuk ezt a dolgot, másrészről viszont ‑ pont amiről képviselő asszony külön is szólt ‑ az állampolgárnak meg fontos a tájékoztatás. Egyébként a gyermekétkeztetés ugyanez, tehát természetesen ez a véleményünk ebben. Én azt gondolom, hogy jogállami keretek között meg a méltányosság oldaláról is arra kell hogy helyezkedjünk, ugyan lehet, hogy kényelmetlenek a jogszabályok az egészségügyben vagy éppen a szociális ellátásban, vagy az étkeztetésben, de ki kell kényszeríteni, mert azok az állampolgárok javát, az ország javát szolgálják.

(13.20)

Visszacsatolva pedig, igazából az állami szolgáltatásoknak, a közszolgáltatásoknak a minőségbiztosítását szolgálja, hiszen egy modern állam gyakorlatilag csak dokumentált és minőségbiztosított szolgáltatásokkal tud átlátható módon, elszámoltatható módon, szakmailag… ‑ és nem csak pénzügyileg, mert elhangzott, hogy talán csak pénzügyileg vetettük fel. Azt gondolom, hogy pont a vészhelyzeti ellátás, sürgősségi ellátás kitágított vizsgálatánál mi azt mondtuk, hogy ott bizony a szakmai kérdések is legalább annyira fontosak, hiszen hatnak a pénzügyi, gazdasági és természetesen az eredményességi, tehát a teljesítménykritériumokra, amiről Z. Kárpát Dániel is külön beszélt, hogy ez mennyire fontos.

Azt kell mondanom, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb probléma, hogy az emberek java része azt gondolja, hogy nem kell a célszerűséget alátámasztania; most bármelyik intézményvezetőt idehozhatom. Úgy tudom alátámasztani, hogy most már évek óta megpróbáljuk a teljesítményellenőrzés feltételeit vizsgálni; külön egy ilyen része van. Nem igaz az az állítás, amit Z. Kárpát Dániel mondott a módszertan kapcsán, hogy mi szeretjük valamelyik módszert. Azt kell mondanom, a kockázatok alapján ma még mindig a jogszabálykövetés a legmagasabb kockázat az országban, de rögtön utána természetesen hozzátartozna, hogy eredményes is legyen, hatékony is legyen ez a pénzfelhasználás. Viszont, ahogy jeleztem, nemcsak a sürgősségi, vészhelyzeti ellátásnál, nemcsak a gyermekétkeztetésnél, hanem jó néhány más területen is azt tapasztaljuk, hogy a felelős vezetők, akik közpénzhez hozzájutnak, kapnak a feladataik ellátásához, a belső kontrollrendszerről szóló, az Alaptörvényben, az ÁSZ-törvényben, az államháztartási törvényben, a vagyonról szóló törvényben megfogalmazott kritériumokat, hogy eredményes és hatékony legyen, ennek nincsenek meg az igazolható körülményei- most így kell mondanom. Nincs mögötte dokumentum, ami tudom, hogy sokaknak fáj, hogy dokumentumot keresünk.

Az ÁSZ alapvetően bizonyíték alapján ellenőriz, ez az egyetlen eszköze. Tehát az adott pillanatban a számviteli törvény szerint vagy más törvények szerint, ha egy tranzakció, cselekmény történik, ott meg kell születnie egy dokumentumnak, és annak a dokumentumnak a bekérése alapján következtetünk a múltban. Tehát most megkérjük egy múltbeli időszak dokumentumát, és abból következtetünk arra, hogy ott mi történt, betartották‑e a szabályokat. Ennek egy széles köre ez a pénzzel való pazarlás vagy a pénzzel való gondosság kérdése, amely kapcsán az eredményességi, hatékonysági kritériumok meghatározása, adatok gyűjtése, értékelése nincs felépítve Magyarországon. Évszázados hagyománya van; mondhatnám, hogy nincs így, nem is tanulták talán eléggé. Ezt is látjuk, hogy ez a pénzügyi tudatosságnak eleve… ‑ és az állammenedzsment szintjén, az állami vezetők, tehát állami intézmények, önkormányzatok, vállalatok szintjén kell először lépni, hiszen ott vannak a szakemberek. De ha ez a szaktudás nincs ott, ha ez a szakmai igényesség nincs ott… Az ÁSZ az elmúlt években ugyan elkezdte következetesen, a hatékonysági, teljesítménykritériumokat szerettük volna leellenőrizni, de valóban, ha megnézik, sok-sok jelentésben egyetlenegy mondatot tudtunk leírni: nem alakították ki a feltételeit, így a teljesítményértékelésnek nincsenek meg a feltételei, nem tudjuk megítélni valójában, hogy célszerűen, hatékonyan, eredményesen használták‑e fel a közpénzt. Ezekben a kérdésekben egyetértünk, és úgy látom, hogy önök is elolvasva megértették az ÁSZ közpénzügyi elképzelését ezzel kapcsolatban.

Most egy picit dilemmába kerültem hirtelen, hogy hogyan tudok méltányos lenni, hiszen egyik oldalról el se fogadják, hogy a magyar törvények legitimek. Több képviselő gyakorlatilag ezt tette. Másik oldalról pedig pont a jogszabályok betartásának az ellenőrzését kérték számon, akár ugyanabból a pártból, ugyanabból a frakcióból is. Ha nem haragszanak meg, biztos, hogy olyan választ nem tudok adni, ami mindenkinek jó lesz, nem is biztos, hogy ez a feladatom, de innentől kezdve élnék azzal az eszközzel, nem az idejükkel visszaélve ‑ hiszen tudom, még fognak ülésezni ‑, hogy majd írásban válaszolunk, mert rengeteg tévhit, megszólalás jelent meg, és úgy gondolom, hogy mindenkinek a saját kérdése nagyon indokolt volt.

Néhány témára mindenféleképpen vissza kell térnem, és azért egy-két kérdésre fogok válaszolni, de nem mindenre. Először is, meg akarom köszönni minden képviselőnek azt, hogy láthatóan felkészült, elolvasta, tehát nem csak úgy, mondjuk így, az újságokból hallva mondott az ÁSZ munkájáról véleményt. Van, aki túl színesnek-szagosnak látta a beszámolónkat, más tartalmasnak, más meg vitatkozni is tudott vele. Mindenféleképpen láthatóan mindenkinek elérte azt a minimum-ingerküszöbét, hogy kézbe vette, olvasta, vagy legalábbis az elektronikus változatát fellapozta, kikereste.

Az egyik témakörként a hatósági visszajelzéseket és a hatóságokhoz való fordulás dilemmáját vetették fel. Varga-Damm Andreának külön jelzem, hogy igen, jellemzően kapunk visszajelzést, különösen a Közbeszerzési Hatóságtól. Sőt, nem csak visszajelzést kapunk, ott láthatóan az elnöknek az egyébként lényegesen megjavult közbeszerzési törvényi környezetben közvetlenül kibővült a hatásköre, ezért az ÁSZ-nak nincs is annyi ellenőrzési feladata, mert már mint második védelmi vonal, az elnöknek szerződések felülvizsgálata során, sőt a szerződések teljesülésének a folyamatában is módja van ellenőrizni, és kikényszerítő eszközöket alkalmazni a közpénz védelmében. Az ÁSZ-nak nem volt ilyen jogköre. Mi úgy látjuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság valóban egy nagyon kritikus területet felügyel, rengeteg javulás történt.

Z. Kárpát Dániel hozzászólására viszont a közbeszerzéssel kapcsolatban annyiban hadd reagáljak, hogy egyrészt nekik van éves beszámolójuk. Én amennyire elolvastam ‑ mert én is el szoktam olvasni más társhatóságokat, bár itt többen kritika alá vonták, hogy mi együttműködünk. Én legalábbis a jelentéseket igyekszem elolvasni, sőt a rendezvényein részt veszek például a Közbeszerzési Hatóságnak is, amikor hozzászólásra felkérnek. És ott láthattam azt, hogy ezeket a számokat ők vitatták, és pereskedtek, és nem voltak valósak. Hogy most pont melyik számokról van szó, azt nem tudom megmondani, de óvatosabban kezeljük ezeket az egyajánlatosokat. Az elemző nem teljesen a tudományosság szakszerűségével végezte el, legalábbis, amit én tudok, de nem vagyok illetékes kimondottan, csak szerettem volna jelezni, hogy igen, egy másik hatóságnak is van vitája, mondjuk, jogvédőkkel meg lobbistákkal is, meg az sem egy egyszerű helyzet, lássuk be. Aki közbeszerzésen veszít, annak a főnöke, aki az ajánlatot tette, biztos, hogy megkérdezi, hogy ez hogy következhetett be. Nyilván mindenféle reakciókat vált ki ez. Ez egy csatatér, azt gondolom, üzleti terület. Nyilvánvalóan sokféle érdek ütközik benne. Az ÁSZ ezt érzékelte. Mi azt tudtuk mondani, lényegesen javult Magyarországon a közbeszerzési környezet, mondjuk, a ’14 előtti helyzethez képest. Ez egyértelműen látszik, európai uniós szempontok.

Az előbb, ha félreérthető volt, akkor még egyszer elmondom: nem azt mondtam, hogy a nemzetközi szervezetek szerint kell eljárnunk, hanem a nemzetközi szervezetek ajánlásait figyelembe véve a párttörvény módosult, azt mondtam el. A másik esetben pedig, amikor ez a kérdés, azt hiszem, a másik képviselő asszony, Varga-Damm Andrea részéről megjelent, a kormányzat nem azt ismerte el, hogy közpénz vagy nem közpénz, én nem ezt mondtam, hanem azt mondtam, hogy az az Eurostattal folyó vita, amely szerint ez az államadósságot növeli-e, hogy ezekről, a nemzeti banki alapítványok költéseiről be kell‑e számolni, ebben a vita lezárult, és a kormány is elengedte ezt az ügyet, és visszakorrigálták ezért a magyar államadósságot, megemelték, hogy egész pontos legyek. Én ezt próbáltam mondani, lehet, hogy túl röviden próbáltam mondani, ezért kevésbé volt nyomon követhető. Én is azt gondolom egyébként, hogy a magyar jogszabályoknak kell megfelelni. Nyilván a magyar jogszabályalkotóknak meg mérlegelni kell a nemzetközi szempontokat is, vagy éppen elutasítani, vagy támogatni, ebben én nem foglalnék állást.

Ezen túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ebben az évben már egészen sok visszajelzést ad, és a kormányhivatalok részéről is jellemzően látunk cselekvést, bár nem beszámolási kötelezettséggel bír. Jelzem, ezért az idei évben a függelékbe helyezzük többnyire a hatósági jelzéseket, tehát önöknek is van most már módjuk részletesen olvasni, hogy melyek azok a területek, ahol az ÁSZ gyanúfelvetéssel bír.

(13.30)

Ezt korábban nem olvashatták így direktben, hanem csak benne volt a jelentésben, egy-egy mondatban, most én ezt külön kiszedettem, pont az önök kérésének megfelelően, hogy önök is nyomon tudják követni. Az ÁSZ nem tud jobban mögé menni, mert valamilyen hatósági eljárás, nem feltétlenül ügyészi vagy nyomozati, hanem valamilyen hatóságnak az eljárása indokolt, például akár a kormányhivatal, a Közbeszerzési Hatóság vagy a Kincstár is ebben a körben van, és jó néhány hatóság van még, amelynek szoktunk különféle jelzéseket adni.

Duna Aréna-ügyben: ha feljelentés van egy hatóságnál, ott már az ÁSZ igazából elé engedi nyomozati érdekből a nyomozó hatóságot, hiszen neki sokkal erősebb eszköze van, mint az ÁSZ-nak. Tehát ilyen értelemben nyilvánvaló, hogy köszönjük, jó néhány jelzést kaptunk, amit levélben is el szoktak önök is küldeni, mások is, és itt is elhangzott, hogy mit ellenőrizzünk, de azért szeretném helyre tenni: Győrt is ellenőriztük, az emlegetett kerületeket is ellenőriztük, nem is egyszer egyébként, kampányidőszak előtt is meg valóban utána is. Elmondtam, hogy a kampányidőszakban nem hoztunk nyilvánosságra ellenőrzést, ezért valóban ott lehetett az, hogy hirtelen az elmúlt két hétben sokkal több önkormányzatnak vagy gazdasági társaságának a jelentése jelent meg.

Itt is köszönöm annak, aki azt látta, hogy igen, ha az ÁSZ elmegy ellenőrizni, ott általában valamilyen hiba található. A számvevőink, az ellenőrzés vezetői próbálnak a tények alapján megállapításokat tenni. Nem a Számvevőszék elnöke teszi a megállapításokat, ezt szeretném, ha értenék. Gondolom, nem is képzelik el, hogy a kétezeregyszáz-egynéhány megállapítást az ÁSZ elnöke írogatja vagy először leírja, elhangzott ilyen észrevétel, hogy és utána majd a számvevők keresnek hozzá bizonyítékokat. Nem így működik a rendszer; gondolom, hogy ez inkább csak a politikai vita hevében hangozhatott el. Tehát ez egy téves feltételezés, ezt kell mondanom.

Törvénymódosításokat küldenek a képviselők nekünk ‑ ne tegyék! A fák jajgatni fognak. Mi is látjuk, amikor benyújtják a törvénymódosításokat, mi is nyomon követjük az Országgyűlés Hivatalának az információs rendszerét, külön nem kérjük, hogy még ezt nekünk elküldjék, higgyék el, nyomon követjük, azt is egyféle értékelés alatt tartjuk, mint minden parlamenti jegyzőkönyvet és egyéb kérdéseket is nyomon követünk.

Még amit úgy gondolok, hogy talán ki kellene emelnem, az Turi-Kovács Béla alapítványokkal kapcsolatos megjegyzése. Hamarosan egy értékelés fog megjelenni, nem kormánymegrendelésre, jelzem, egy olyan mennyiségű ellenőrzést hajtottunk végre, ami alapján egy kockázati alapú értékelést tudunk végezni, hogy ma mit látunk az alapítványoknál. Valóban sok kockázat van az alapítványi működési modellben, és főleg ha ott közpénz van, ezért ennek az értékelését majd ajánlom figyelmükbe, még ebben az évben várhatóan meg fog jelenni, éppen a tegnapi napon tárgyalta a megfelelő vezetői értekezlet.

A pénzügyi tudatosság kérdése, amit Varga-Damm Andrea felvetett: etikus pénzügyi tudatosság, én odatettem ezt a szót, nem véletlenül, mert tudatosan lehet élni meg visszaélni is pénzügyi okossággal, ismeretekkel. Az ÁSZ kimondottan az etikus oldalra helyezi a súlyt, de az a kérdés, amit ön felvetett, a Nemzeti Banknak a szabályozási környezetében van, hogy kik vehetnek föl hitelt és hogyan, mi annak az ellenőrzési jogkörében, tehát a mikroszintű ellenőrzésekben véleményt mondunk, viszont a monetáris politikában, a makroszintű kérdésekben nyilván nem ellenőrizhetünk a törvénynek megfelelően.

Az egyik képviselő úr jelezte, hogy azért micsoda szégyen az, hogy a monetáris politika és a fiskális politika mennyire összhangban van. Jelzem, az ÁSZ csak megállapította, hogy ebből most előnye volt az országnak, abban az időszakban, amikor ezt értékeltük, amikor erről az elemzésünk szólt. És úgy gondolom, abban a gazdasági növekedésben, amit a kormányoldalról pozitívabbnak ítélünk, önök ezt lebecsülve mondják, vagy kevésbé hangsúlyozottan, fontos szerepe van annak, hogy a gazdaság aktorai együttműködnek, tehát képesek együttműködni, a külföldiek és a hazaiak, a monetáris politika és az állam, az állam és a nagyvállalatok, a hatóságok és az állampolgárok; hogy egy ügyfélbarátabb helyzet kezd kialakulni az adóhivatalban ‑ ezek mind-mind hozzájárulnak az együttműködőbb, erősebb állami működéshez. Ezt lehet politikai értékelésnek is tekinteni nyilván, ha önök nem így gondolják, de az objektivitását fogadják el, hogy a mi számvevőink ezt így ítélték meg, így értékelték, és én azt gondolom, hogy ezzel személyesen is egyet tudok érteni.

Az ellenőrzés módszere megváltozott, mondta Varga-Damm Andrea. Igen, meg szerettük volna változtatni, mert megváltoztak a nemzetközi kritériumok, meg a magyar ellenőrzés hatékonyságával szemben önök egy nagyon komoly kritériumot állítottak. A Számvevőszéket ’11-ben arra kötelezték az új ÁSZ-törvényben, hogy következményekkel járó ellenőrzés legyen. És csak egyetlenegy elemet mondok: Btk.-s fogalom lett az, ha valaki az ÁSZ-szal nem működik együtt, ha nem ad adatot, illetve ha nem hajlandó kijavítani a hibákat, nem hajlandó intézkedési tervet elkészíteni, hogy egész pontos legyek. Erre utaltam, hogy megerősödtek a jogkörök, és az önök törvényhozói szándéka is ezt jelezte, hogy az ellenőr szervezetek határozottabban lépjenek fel, és ez kevésbé az ellenőrzés közbeni beszélgetés, egyébként se általam, se senki által nem kontrollálható tanácsadás, illetve a konkrét ellenőrzést és a tanácsadást válasszuk külön, azokat nem lehet összekeverni. Amikor ellenőrzünk, akkor a fekszik-nyugszik elve van, amikor túl vagyunk az ellenőrzésen vagy még nem vagyunk ott, akkor lehet konzultálni, lehet együttműködni, ez a főszabály. Az együttműködésnek szabályozott keretei vannak az ellenőrzés közben is, ez pedig a 15 napos észrevételezésnél, egy törvényben biztosított jogkör, mi ennek szeretnénk igazából a jövőben is érvényt szerezni.

A szegénység elleni ellenőrzéssel kapcsolatban lehet, hogy félreérthető a jelzés, de akkor itt szeretném tájékoztatni önöket, hogy egy nemzetközi környezetben, az ENSZ 2030-as fenntartható céljai érdekében több országgal együttműködve egy szegénységgel szembeni fellépés ellenőrzési programjának az előkészítése van, és itt elmondhatom egyúttal azt is, hogy az ÁSZ nem rajtaütésszerűen megy senkihez se. Azon kívül, hogy értesítjük előre az ellenőrzöttet, mielőtt még adatot kérnénk be, ezt a rendszert, ugye, bevezettük, emellett minden félévben a mindenkori nyitott elnök vagy alelnök, az Országgyűlés elnöke vagy alelnökei számára személyesen is elhozom, konzultálok, hogy milyen ellenőrzési elképzeléseink, terveink vannak, és az attól a perctől fogva nyilvános is, és ebben ‑ Z. Kárpát Dánielnek mondom ‑ benne van a módszertan is. Tehát ott le van írva, hogy milyen típusú ellenőrzést végzünk. Azért nem szóltam erről, mert nem változott semmi azóta a nemzetközi környezetben sem és a magyar viszonyok között sem, hiszen ennek együttesen kell megfelelni.

A Nemzeti Bank alapítványáról szóló jelentés már megjelent, éppen a ’18. évben, tehát ezt csak szeretném mondani, hogy az tényszerűen nem igaz, hogy nem ellenőrizte az ÁSZ, mint ahogy az is tényszerű, hogy Győrt ellenőrizte, a kerületeket ellenőrizte, és valóban a belső kontrollt…

A korrupciós témáról akartam még egy mondatot szólni. A korrupciós témában a Számvevőszéknek az igazi eszköze a megelőzésen alapuló intézkedéseknek a része. Magyarországon nagyon komoly jogszabályalkotás történt ebben a törvényhozás által és a kormányzat által, konkrétan a pénzügyminiszter és a belügyminiszter aktív közreműködésével, amiben már eleve olyan helyeztet próbál teremteni a törvényhozás, illetve a jogalkotók, hogy ne is alakuljon ki ilyen. Ez az a dolog, amit nagyon intenzíven ellenőrzünk, és nagyon sok önkormányzatnál, akár a győrinél, akár másoknál is komoly gondot jelent a belső kontrollrendszer kiépítése, ez nem egy egyszerű dolog. Egy vezetési tudás kell hozzá, egy fegyelem kell hozzá, és ez gondot okoz a kórházigazgatóknak, gondot okoz a múzeumigazgatóknak, a pártoknak, a különböző vállalatoknak. Ez a típusú szabályozási környezet és működés láthatóan… ‑ egyébként a 2004-es európai uniós csatlakozás óta kötelezte el magát az Országgyűlés, hogy átáll egy ilyen szisztémára, és nem volt elég 15 év, hogy átálljon, ezt kell mondanom. Ezért mi, amikor korrupciós helyzetben javulást mondunk, akkor azt mondjuk, hogy a nullához képest évről évre mi változott, mi lett jobbá, mi ezt próbáljuk mondani, de ezt folyamatosan ellenőriznünk kell, szabályossági alapon, nem azért, mert szeretjük, Z. Kárpát Dánielnek mondom, hanem azért, mert egyszerűen ma a jogszabályokat nem akarják, nem tudják, nincs módjuk betartani.

(13.40)

Köszönöm szépen a visszajelzést a gyermekétkeztetéssel, az egészségügyi intézményekkel és a vészhelyzeti ellátással kapcsolatban.

Manninger Jenőnek mint a Gazdasági bizottság előadójának is külön szeretnék visszajelezni. Igen, a modernizáció, a digitalizáció az új kihívás nemcsak a Számvevőszék számára, hanem mindannyiunk számára. Az erre való átállásban nagy együttműködésre lenne szükség. Én azt kérem, hogy ezt a határozatot támogassák, hiszen nemcsak az ÁSZ beszámolójáról szól, hanem egyúttal a jövőbeli irány megerősítéséről. Mi felkészültünk erre. Már múlt évben elkezdtük, az idei évben nagy lépéseket tettünk, de szükség lesz arra, hogy az Országgyűlés is megerősítse, hogy jó úton járunk. Úgy gondolom, a Gazdaság bizottság emellett tett voksot, ezt köszönjük.

Aki pedig úgy érzi, hogy most nem tudtam válaszolni, megpróbálom majd még írásban ezt megtenni. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket és a türelmüket is. (Taps a kormánypárti padsorokból.)