Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ami néhány éve még tudományos körökben is csak a találgatás tárgya volt, mára tény. Még Orbán Viktor miniszterelnök úr is azt nyilatkozta, hogy Magyarországon közmegegyezés van afelől, hogy a klímaváltozás valóság és veszélyes dolog. Így van, de e folyamat megfékezéséért tenni is kell. Az emberi tevékenység jelentősen hozzájárul e folyamathoz. A globális együttműködés értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátását oly mértékben kell korlátozni, hogy ezáltal a Föld éghajlatának átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti időkhöz képest legfeljebb 2, de inkább csak 1,5 Celsius-fokkal emelkedhessen, különben az emberiség életesélye kerül veszélybe már a század végére.Magyarország kormányai hosszú évekig jól elvoltak annak tudatában, hogy a rendszerváltás után a nehézipar összeomlása következtében az üvegházhatásúgáz-, közte a szén-dioxid-kibocsátás jelentősen csökkent, így tudtuk tartani a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeinket. Ezért csak arra nem került sor, hogy a kihívásokra válaszolva, az ország fenntartható fejlődését szem előtt tartva sor kerüljön egy tudásalapú, dekarbonizált gazdaság kiépítésére, megfelelő energia- és közlekedéspolitikára.

Miközben számos országban a gazdasági növekedés mellett is sikerült a kibocsátáscsökkentés, a kormány az elmúlt években sorra negatív eredményt tud csak felmutatni. 2015-ig jól ment minden, a magyarországi ÜHG-kibocsátás 35 százalékkal mérséklődött 1990-hez viszonyítva, 2015-ben azonban fordulat történt. 2015-től évente átlagosan 5,6 százalékkal növekszik a szén-dioxid-kibocsátásunk, de az Eurostat legutóbbi, az EU-tagállamok 2017. évi energetikai eredetű szén-dioxid-kibocsátásairól szóló becslése szerint Magyarországon már 6,9 százalékkal nőtt a kibocsátás az előző évhez képest. Ezzel jelenleg a hatodik legrosszabb mitigációs teljesítményű tagállam vagyunk. Hozzá kell tenni, hogy a szén-dioxid-kibocsátás emelkedése messze meghaladja a hazai GDP ez idő alatti 2-4 százalékos növekedési ütemét.

Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen valós fordulat várható a gazdaság dekarbonizációja érdekében? Milyen intézkedéseket tervez, hogy a megújuló energiaforrások hasznosításának akadályozása helyett a megújulókat, a regionális önellátást, az érintett kkv-kat, önkormányzatokat és lakosságot ösztönző rendszer alakulhasson ki? Hogyan, mikor és milyen forrásból kívánják érdemben támogatni az épületenergetikai program megvalósítását, a közösségi közlekedés korszerűsítését? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm.