Soltész Miklós (KDNP)

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Először is én köszönöm szépen azt az üzenetét, amit itt elmondott mindenki előtt; teljesen természetes az, ha valaki vállalja a világnézetét, arra büszke is, és el is fogadja a közösség. Szerintem ez egy természetes dolog.Annak is örülök, hogy ön bibliai idézeteket hozott az Országgyűlés elé. Azt kell mondanom, hogy ez egy lépés az ateizmusból a kereszténység irányába (Tordai Bence közbeszól.), mindenképp jót tesz sok-sok embernek, és a történelem, a kereszténység kétezer éves történelme azt mutatta, hogy sok mindenki átment azon az úton, amin talán ön a mai idézeteivel elindult. Hogy ki kelt gyűlöletet, én erre nem szeretnék kitérni, de amit ön mondott, az többszörösen is butaság; először is, hogy a hajléktalanokat be akarjuk tiltani. Vagy magyarul nem jól fogalmaz, és magyarul nem érti a fogalmakat, vagy pedig szándékosan összekeveri, és olyat akar állítani, ami nettó hazugság. Azért mondom ezt, mert hajléktalanokat senki nem tud betiltani, a világ leggazdagabb országai közé tartozó Svájc sem, Németország sem, az Amerikai Egyesült Államok sem. És nem a hajléktalanokat akarja betiltani senki, maximum a hajléktalanságon akar változtatni, segíteni. Ami Magyarországon az elmúlt években történt, azt gondolom, egy hatalmas nagy változás volt, szükség volt a korábbi évtizedek szemléletbeli változására, szükség volt arra, hogy 2010 óta egy teljesen más hajléktalanpolitikát és szociálpolitikát folytasson ez az ország.

Az nem megy, azt mindenki nagyon jól tudja, hogy az nem normális, hogy miközben milliárdokat fordítunk a hajléktalanság kezelésére, és ebben benne van a munkahelyteremtés, amiről az előbb az államtitkár úr beszélt, az a 700 ezerrel több munkahely, amit teremtettünk az elmúlt nyolc év alatt; ebben benne van az, hogy a hajléktalanotthonok nagy részében most már nemcsak szállást, élelmet, adott esetben melegedési lehetőséget kapnak a hajléktalanok, hanem lehetőséget arra is, hogy visszatérjenek abba az életbe, ahová egyébként a nagy többség vissza kíván térni. Az nem normális dolog egy országban, hogy egy ország egyébként még a szocialisták közreműködésével felépítette a világ legdrágább metróját, a 4-es metrót, majd ezek után a 4-es metró összes kijárata, az összes aluljáró mocskos, szennyezett, ott alszanak, és az emberek, akik százezer számra veszik igénybe a közlekedési cég szolgáltatásait, nem tudnak kijönni. Ön szerint ez normális?

Míg egyik oldalon fölépítünk hajléktalanszállókat, míg egyik oldalon megújítunk hajléktalanszállókat, miközben több a kapacitás a hajléktalanterületen, másik oldalon pedig emberek százai és ezrei hevernek a mocsokban, és fertőzik meg mindazokat, akik adott esetben kisgyermekkel mennek oda, akik adott esetben súlyos betegségben szenvednek, akik adott esetben valamilyen kezelésen kell hogy átessenek, mert éppen rákbetegek. Ön szerint ez normális, hogy egyik oldalról megvan a lehetőség, másik oldalon pedig nem élünk vele, és az egész ország szennyezett? Nem normális! Ezt elismerik a hajléktalanokat kezelő szervezetek, ezt elismerik a karitatív szervezetek.

S ha már ön a Bibliából idézett több területen keresztül és több idézeten keresztül, én nem akarom Pál apostol szavait szó szerint értetni, mert sokan kiforgatják azt is, de mégis azt mondta: aki nem dolgozik, ne is egyék. Nem erről van szó. Mi pontosan azt a bibliai parancsot követjük, hogy akit lehet, megtanítunk halászni, és nem halat adni. Akit lehet, kimentünk abból a nyomorból, amiben él, nem pedig ott tartani abban a nyomorban, az ország és mindenkinek a szégyenére.

Ami balhét önök ebből csinálnak, higgye el, hogy megint csak az a néhány ezer vagy néhány száz, Facebookon jelentkező, liberális társaság, akiknek egyébként fogalmuk sincs, hogy az ilyen élethelyzeteket hogyan kell kezelni. Az embert méltóvá kell tenni az emberiséghez való kapcsolatára, azt is, aki kiesett a környezetéből, és azt az embert, aki hajléktalan, ugyanúgy a méltóságában kell tisztelni, szeretni, de nem úgy, ahogy önök teszik, hanem igenis azon a segítségnyújtáson keresztül, amire a pénz, a támogatás, az ember, a karitatív szervezetek, az állami szervezetek megvannak. Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypártok soraiban.)