Schanda Tamás János
2019-10-21 · 85. ülésnap · interpelláció szóban megválaszolva · 3:35 · Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkáraSzöveg3 080 karakter · 7 bekezdés · JSON
SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány célja a kor kihívásaira megfelelő választ adó modern felsőoktatási rendszer kialakítása. Ebben elkötelezettek vagyunk, konkrét terveink vannak. Számos intézkedést már meg is tettünk az átalakítás érdekében. Versenyképes tudást szeretnénk kínálni azok számára, akik a magyar egyetemeken szeretnének diplomát szerezni. Mi nem pusztítunk, ahogyan ön fogalmaz, hanem építünk. Hatalmas pusztítást a felsőoktatásban az önök szövetségesei, a balliberális kormányok okoztak. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Szakmai választ kérünk!)
Tisztelt Képviselő Úr! A felvételi követelmények 2020-tól életbe lépő változásait a kormány már 2014-ben nyilvánosságra hozta. Az azóta eltelt idő lehetőséget adott a felsőoktatásba belépni szándékozók számára a bemeneti feltételek teljesítésére. Ahogyan Hiller alelnök úrnak is elmondtam ma már, ugyanakkor készen állunk a konzultációra, meg fogjuk hallgatni a diákszervezeteket, a tanárok és a rektorok véleményét. A kormány pedig ezek ismeretében fogja meghozni döntését.
Tisztelt Képviselő Úr! A 2017-18-ban lefolytatott nagymintás idegen nyelvi kutatás eredményei igazolták, hogy a sikeres nyelvtanulás tárgyi feltételei adottak a magyar köznevelés rendszerében. A gyermekek már korai életkortól megkezdhetik az idegen nyelvek elsajátítását, és európai szinten kiemelkedő időkeretben foglalkozhatnak, átlagosan mintegy 924 órát tölthetnek nyelvtanulással a magyar köznevelés rendszerében.
A Nemzeti alaptanterv a középiskolai tanulmányok végén B1-es vagy B2-es kimeneti szintet ír elő, azonban a B2-es szintet csak a felsőoktatásba jelentkezőknek szükséges elérniük. Amennyiben a legalább 60 százalékos eredményű emelt szintű érettségivel vagy nyelvvizsgával igazolt, legalább középfokú nyelvtudás minden hallgatónál fennáll, új lehetőség nyílik a szaknyelvi fejlesztés és a magyar felsőoktatás nemzetköziesítése terén.
Egyúttal idővel eltűnnek a nyelvvizsga hiányában bent ragadt diplomák is, amelyek miatt sok fiatal nem tud a végzettségének megfelelő szakterületen elhelyezkedni. Ezt a célt szolgálja a már igényelhető nyelvtanulási diákhitel is, amely a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzéséhez nyújt támogatást.
Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által kritizált programok hatékonyak, és nagy az érdeklődés irántuk. Az első nyelvvizsga ingyenes megszerzését lehetővé tevő intézkedésünk hozzájárult ahhoz, hogy a nyelvvizsgázók száma 2017-2018 között a korábbi években tapasztalható 2-3 ezres növekedésnél jóval magasabb arányban, 46 ezerről 54 ezerre nőtt a 14-19 éves korosztályban.
Célunk, hogy felkészült, a szakterületet szerető és jól ismerő, idegen nyelvet beszélő fiatalok kerüljenek ki a magyar felsőoktatási intézményekből. Ennek megfelelően a jelenlegi kormány az első, amelyik ingyenes nyelvvizsgával, nyelvtanulásra fordítható diákhitellel és ingyenes külföldi nyelvtanulással segíti a diákokat. Köszönöm figyelmét, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Schanda Tamás János — 2019-10-21, interpelláció szóban megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/85-168.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-85-168,
title = {Schanda Tamás János — 2019-10-21, interpelláció szóban megválaszolva},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/85-168.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}