Farkas Gergely (Jobbik)

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Többször beszéltünk már itt, a Ház falain belül a nyelvvizsga kötelezővé tételéről a felvételikhez 2020-tól. És nem véletlenül beszéltünk erről sokszor, ugyanis ha ez valóban életbe lép, ha nem sikerül meggyőznünk a kormányt ennek a döntésnek a hibás mivoltáról, akkor bizony ezreket, ha nem éppen tízezreket zárunk el a felsőoktatástól, igazságtalanul. Úgy is mondhatnám, hogy kevesebb mint fél év múlva kezdődik a magyar felsőoktatás végső kivéreztetése, ugyanis fél év múlva válik kötelezővé az egyetemi jelentkezéshez a középfokú nyelvvizsga. A Jobbik már többször kifejtette álláspontját, hogy kiáll a tanulni vágyó diákok mellett, és ellenzi ezt a törvényt. Ott voltunk akkor, amikor a diákok és a szakmai szervezetek tüntettek a Kossuth téren. Többször szólaltunk fel képviselőtársaimmal a diákok védelmében, valamint a Jobbik ifjúsági tagozata aláírásokat is gyűjtött ez ügyben. Azonban a kormány valami oknál fogva nem akarja meghallgatni se a diákok, se a szakmai szervezetek, se pedig a mi álláspontunkat.

Számos alkalommal hangsúlyoztuk már, hogy a Jobbik egyetért azzal, hogy a felsőoktatásba való bekerülés megkövetel egy bizonyos tudásszintet, aminek a nyelvismeretben is meg kell nyilvánulnia, azonban értsék meg, hogy ilyen követelmények állítása előtt elengedhetetlen lett volna a kellő felkészítés biztosítása.

Csak egy példa: pontosan 4500 tanár hiányzik a közoktatásból, ezért előfordul, hogy teljesen más szakos, de középfokú nyelvvizsgával rendelkező pedagógusok tanítanak nyelvet (Dr. Rétvári Bence: Ezt honnan tudod?), amit mi teljesen elfogadhatatlannak tartunk. A kormány nem teljesítette ezt a feladatát, ugyanakkor elvárják a diákoktól a nyelvvizsga meglétét.

Tudjuk jól, hogy a válasz minderre mindig az, hogy már több éve bejelentették ezt a felvételi változást, de arról már kevesebb szó esik, hogy a kormány ezekben az években érdemlegesen nem segítette a közoktatást és abban a nyelvoktatás helyzetét. A kormányzati kommunikáció mindig hangoztatja a középiskolai cserediákprogramot és a nyelvi diákhitelt. Ugyanakkor nézzük meg, hogy ezek mikor lépnek hatályba, mikor kezdik el kihirdetni: a nyelvi csereprogramok 2020-tól indulnak el, miközben a felvételi eljáráshoz kötött nyelvvizsga is ekkor indul el. A nyelvi diákhitelt is csak most léptették életbe. Így felmerül a kérdés, hogy hol volt eddig a kormány. Miért kell az utolsó pillanatban lépni, amikor tudjuk jól, hogy a nyelvtanulás nem történik egyik percről a másikra, és nem is olyan dolog, amit egy kéthetes külföldi úton el lehet sajátítani.

A számok jól mutatják, hogy a kormány mennyire cserben hagyta a magyar fiatalokat, hiszen ha megnézzük az elmúlt évek statisztikáit, akkor például a pedagógiai és egészségtudományi képzésekre jelentkezők többségében nem rendelkeznek nyelvvizsgával. Tehát olyan területekről zárná ki a fiatalokat a kormány, ahol most is hatalmas hiány van szakemberekből.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kormánynak mindenekelőtt a feltételeket kell biztosítania; utána beszélhetünk arról, hogy milyen követelményeket állítsunk a diákok elé. Ezért kérdezem, várható-e, hogy a kormány visszavonja, vagy éppen elhalasztja a nyelvvizsgáról szóló rendeletet. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik, szórványos taps az LMP padsoraiból.)