Dömötör Csaba (Fidesz)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Több oka is van annak, hogy a ma napirenden lévő törvényjavaslatokat tárgyaljuk, mindenekelőtt egy jogharmonizációs kötelezettség: át kell ültetnünk a magyar jogrendbe az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvet; ezenfelül meg kell teremteni az összhangot a hazai jogszabályokkal is; ezenfelül olyan módosítások is szerepelnek a törvényjavaslatban, amelyeket a szabályozó hatóság a gyakorlati tapasztalatok alapján javasolt és amelyek a hatékonyságot növelik; végül a módosítások egy másik csoportját az elmúlt években előtérbe került új típusú médiaeszközök indokolják.

Ami a részleteket illeti, engedjék meg, hogy a kiskorúak védelmével kezdjem! A jövőben a kiskorúak személyes adatai fokozottabb védelemben részesülnek, személyes adataikat nem lehet majd kereskedelmi céllal kezelni. Egy másik változtatás révén bizonyos túlzott fogyasztásra nem javasolt, nem ajánlott ételek és italok kiskorúak részére történő reklámozását szorítjuk keretek közé. És végül, de nem utolsósorban a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, 30 percnél hosszabb, 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszám reklámmal 30 perces időszakonként csak egyszer lesz megszakítható.

A törvénymódosító javaslatcsomag emellett kiemelt figyelmet szentel a fogyatékossággal élőknek is. A hatályos szabályozás csak a hallássérültekre vonatkozik, a különleges figyelmet érdemlők körét bővíteni szeretnénk.

Az értelmező rendelkezések közé bekerül egy eddig nem definiált fogalom, a videomegosztó-platform szolgáltatás. A meghatározás törvénybe foglalásának célja, hogy a törvény általános szabályozási keretrendszere és a médiahatóság hatósági jogköre ezekre a szolgáltatásokra is kiterjedjen.

Egyértelműbbek lesznek az NMHH és a Médiatanács különböző eljárásaival kapcsolatos szabályok, és fontos módosítás az is, hogy ha egy más uniós ország joghatósága alá tartozó szolgáltató a szolgáltatását Magyarországra irányítja, a Médiatanács kérheti az érintett tagállam hatósági intézkedését.

A törvénymódosítás, a javaslat a televíziókra és a rádiókra vonatkozóan is tartalmaz új szabályokat, ezek a jelenlegi alapvető szabályozási kereteken belül jelentenek kisebb változtatásokat. Ezek közé tartozik, hogy csökkennek a társadalmi célokat szolgáló szolgáltatók adminisztratív korlátai, ezek a közszolgálati, közösségi és tematikus szolgáltatók könnyebben indíthatnak majd új műsorokat.

Ami a csatornakiosztási sorrendre vonatkozó módosítást illeti, itt első helyen jelenleg is a közszolgálati médiaszolgáltatók szerepelnek, a jövőben annyi változik, hogy a módosítás alapján a sorrendet közszolgálati jegyzék határozza majd meg.

A nemzetközi mintákat is figyelembe vette a kormány, ezek alapján arról tudok önöknek beszámolni, hogy a szabályozás ilyen értelemben hasonló lesz a brit, a finn, a francia és az osztrák szabályozásokhoz.

A törvényjavaslatnak vannak olyan elemei, amelyek célja, hogy egyértelműbb legyen a szabályozás, és kevesebb legyen az értelmezési vita. Így például a javaslat ‑ az eddigi gyakorlatnak egyébként megfelelően ‑ tisztázza és egyértelműsíti, hogy a médiaszolgáltatási jogosultság egyszeri, határozott idejű meghosszabbítása a tulajdonosijog-gyakorlás körébe tartozó, mérlegelésen alapuló döntés, nem pedig hatósági ügy, és nem közigazgatási tevékenység.

Egyúttal a médiaszolgáltatási jogosultság időtartama is hosszabb lesz: a rádiók esetében az alapidőtartam hét évről tíz évre emelkedik, a meghosszabbítási lehetőség pedig mind a televíziók, mind a rádiók esetén ötről hét évre nő. A hosszabb működési jogosultság nagyobb kiszámíthatóságot jelent majd.

Egy másik módosítás a hatályos szabályozás jobb érvényesülését szolgálja. Általános szabályként a rádiós frekvenciáknál a tulajdonosi összefonódás vizsgálatát kiterjeszti a médiaszolgáltatóban befolyásoló részesedéssel rendelkező közvetlen és közvetett tulajdonosokra is. A törvénymódosítás emellett arra is javaslatot tesz, hogy az úgynevezett jelentős befolyásoló erővel rendelkező szolgáltatók a jövőben főműsoridőben megszakításmentes hírműsort biztosítsanak, természetesen egyéb időszakban más hírműsorokat is szolgáltathatnak majd.

A sajtóban is nagy nyilvánosságot kapott a jogdíjakkal kapcsolatos módosítás. A módosítást eredetileg azért tartotta a kormány szükségesnek, mert egyértelműsíteni szerette volna, hogy mi tartozik a közös jogkezelés körébe, és mi nem. A kormány az elmúlt napokban több szereplővel, számos előadóművésszel egyeztetett ‑ ezúton is szeretnénk megköszönni a visszajelzéseiket ‑, ezek alapján a kormány módosító indítványt fog benyújtani.

(14.40)

A szerzői jogi rész ennek alapján úgy módosul majd, hogy az ismétlések utáni jogdíj megmarad, a hatályos szabályozás azonban módosul. Ennek lényege az, hogy a jogkezelő szervezet díjat, illetve költséget csak egyszeri alkalommal számolhat fel, minden ismétlés utáni jogdíjat teljes egészében az előadóművészeknek és a jogtulajdonosoknak kell majd folyósítani. Így a költségek is csökkenthetőek, és az előadóművészek szempontjai is érvényesülnek.

Tisztelt Ház! Mindezt összefoglalva: olyan törvénymódosításokról van szó, amelyek nagyobb védelmet jelentenek a kiskorúaknak, nagyobb támogatást a fogyatékossággal élőknek, figyelembe veszik a technológiai változásokat, és végül, de nem utolsósorban hatékonyabb, kiszámíthatóbb működést hozhatnak a magyar médiapiacon. Ezek alapján kérjük a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)