Dr. Sztáray Péter András

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, nagyon szépen köszönöm. Röviden reflektálnék egy-két megjegyzésre, mert azt gondolom, hogy fontos a törvény-előterjesztés megértéséhez. Tehát az első kérdés: a három kérdést azért tárgyaljuk egy javaslatban, mert mindegyiknek vannak közszolgálati vonatkozásai, amelyek összefüggnek horizontálisan, ezért három pillérre épül ez az előterjesztés.

A második megjegyzésem a külszolgálati, külképviseleti törvénnyel kapcsolatos. Ősszel volt egy módosítás, amiben már én vettem részt személyesen, és akkor is elmondtam, hogy ez egy közel 30 éves mulasztás volt, hogy nem volt egy olyan törvény, ami lefedte volna a külszolgálati, külképviseleti kérdéseket. Ez a kormány ezt a mulasztást most pótolta. Ez az egyik elem.

A másik, hogy állandóan változnak a körülmények, tehát az, hogy újabb módosítások vannak, azok egyértelműen megmagyarázhatók azzal, hogy változó körülmények vannak, ráadásul egy globális tevékenységről van szó, ami azt jelenti, hogy tőlünk független, objektív változók is vannak, hiszen az adott országokban, ahová küldünk külképviseleteket és külképviselőket, ott is változnak a viszonyok. Tehát ilyen értelemben van szükség az adaptációra és arra, hogy ezt a törvényt hozzáigazítsuk a való élethez.

(14.30)

Az pedig, hogy sokféle feladata van a külképviseleteknek és a nagyköveteknek, az azzal függ össze, hogy volt egy koncepcionális váltás az elmúlt években, amely eldöntötte, hogy a külképviseleteknek nagyobb autonómiát kell adni, hogy önállóbban tudjanak működni, és ez a folyamat most már évek óta zajlik. Volt gyakorló nagykövetként is mondhatom, hogy ennek számtalan előnye van a hétköznapi gyakorlati munkában, hiszen nem kell minden ügyben állandóan a központ felé fordulni, hanem a nagykövetnek joga van arra, hogy számos ügyben eljárjon, amelyben korábban nem járhatott el.

A harmadik az adatvédelmi kérdések. Azt gondolom, hogy egy nyílt ülésen ezeknek a részleteibe nem lehet belemenni, se a személyi részébe (Demeter Márta közbeszól.), se az eljárási részébe, ráadásul ehhez „C” típusú nemzetbiztonsági tanúsítványra is szüksége lenne mindenkinek, aki részt vesz a vitában. (Demeter Márta: Legyen zárt ülés!) Most ilyen értelemben azt gondolom, hogy aki látott már ilyen tárgyalást, az tudja, hogy ez milyen érzékeny, ezért ebben a formában és ezen a jelenlegi ülésen, azt gondolom, nem is tudunk belemenni a részletekbe. (Demeter Márta: Legyen zárt ülés!)

A negyedik pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos szabályozásváltozások. Az nem hangzott el, hogy hány biztosíték van beépítve ezekbe a módosításokba egyébként, tehát most végigvehetném, hogy az egyetem köteles a felsorolt kompetenciáknak megfelelő munkakört felajánlani annak a személynek, akinek egyébként a képzettsége vagy a képesítése, vagy a szakmai felkészültsége nem felelne meg egy adott munkakör ellátásához, és amennyiben azt nem fogadja el, vagy nincs olyan munkakör, amit fel tudna ajánlani az egyetem, akkor lehetséges a felmentés, és azt indokolni kell, és nem alkalmazható abban az esetben, hogyha az adott személy vállalja, hogy az egyetem által biztosított határidőn belül pótolja a feladatok hatékony ellátáshoz szükséges felsorolt követelményeket.

A másik verzió az érdemtelenség, ott pedig a magatartással összefüggő, munkavégzéssel összefüggő, bizonyítható tényekre alapozott esetekről van szó, hogyha a munkahelyén vagy azon kívül olyan magatartást tanúsít valaki, amely az egyetem jó hírnevét súlyosan rombolja, valamint feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi. Itt is lehetőséget kell adni a tények megismerésére, és az érintett a védekezését előterjesztheti.

Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az akkreditációs szabályok úgymond puhítása is egy bonyolult kérdés, hiszen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem autonómiája egy speciális autonómia, hiszen a közérdek és a közszolgálat igényeit is kiszolgálja ez az egyetem, tehát ilyen értelemben akár a munkáltatói jogkörök gyakorlásánál, akár hogy megbízási szerződéssel hogyan alkalmazhatók speciális szaktudással rendelkező személyek, ezeknél mind indokolt a speciális rendelkezés és a speciális szabályozás.

Azt illetően pedig, hogy miért van szüksége a campus-főigazgatói pozíció megteremtésére, itt, ha jól emlékszem, a KDNP-s képviselő sorolta fel, hogy az elmúlt esztendőkben az NKE-hez kapcsolódóan mennyi fejlesztésre került sor infrastrukturális téren, na most, ezeknek és a bővülő tevékenységeknek köszönhetően azért az érthető, hogy szükség van egy olyan menedzseri pozícióra, amely ezt az egészet megszervezi és működteti. Ilyen értelemben tehát egy biztonságosabb működést célzunk meg a javaslattal.

A többi kérdésre, amennyiben lesz rá mód, akkor majd a bizottsági vitában visszatérünk. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)