Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felelősségi körébe tartozó szakterület több szabályozási tárgykörét is érinti. Vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezése a Népligetben található Planetárium sorsának hosszú távú rendezését szolgálja, melynek célja, hogy a Planetárium vagyonkezelőjeként a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, közismert rövidített nevén a TIT legyen kijelölve. Az ingatlan így ismét annak a szervezetnek a gondozásába kerülhet, amely azt 1975-1977 között felépítette. A Planetárium felújítása jelenleg folyamatban van, ennek során szükséges, hogy a kellő számú szakmai ismerettel rendelkező TIT koordinálja az elvégzendő munkákat. A Planetárium így hamarosan ismét megnyithatja kapuit a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönség előtt.

A törvényjavaslat a takarékszövetkezeti integrációra vonatkozó szabályozást érintően is tartalmaz módosításokat. A szövetkezeti hitelintézeti integrációt létrehozó, 2013-ban megalkotott törvény egy olyan stabil intézményi és szabályozási környezetet teremtett, amelyben a takarékszövetkezeti szektor fejlődése, egyben hagyományainak megőrzése biztosítottá vált.

Egy európai szinten is ismert és alkalmazott szövetkezeti modell alakult ki, amely megfelel az Európai Unió pénzügyi szervezetekre vonatkozó szabályozásának is. A szabályozás bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai igazolták a 2013-as jogalkotás céljait és irányát, a létrehozott központi szervek szabályozói és üzleti kontrollja képes e fontos piaci szegmens hatékonyságát és biztonságos működését javítani. Az integrációban megvalósult koncentráció nyomán létrejött intézmények jól reagáltak a piaci kihívásokra, megmutatva, hogy a szorosabb együttműködés, a megfelelően összehangolt banküzemi működés a szektort a korszerű szolgáltatók szintjére emelheti.

A törvényjavaslat legfőbb célja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény módosításával biztosítsa az integráció struktúrájának továbbfejlesztését, érintetlenül hagyva azonban a már kiépült és jól működő strukturális elemeket. Az integráció, mint egymással szoros kapcsolatban álló szervezetek alkotta egységes pénzpiaci szereplő jövedelmező és prudens működésének megerősítése érdekében a törvényjavaslat további lépéseket tesz a szövetkezeti hitelintézetek egységes üzleti működésének előmozdítására. (Sic!)

A módosítás célja ezenfelül, hogy az integrációban jelenleg zajló egyesülési folyamatok során is biztosítsa a szövetkezeti elv maradéktalan érvényesülését, és a szövetkezeti hitelintézetek tagjai számára a szövetkezeti részvétel lehetőségét. A törvényjavaslat ezért a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezete tagjaként nevesít egy új típusú szereplőt, a holding szövetkezetet. A holding szövetkezet biztosíthatja, hogy a szektor eddigi részjegytulajdonosai továbbra is szövetkezeti keretek között lehessenek az integráció résztvevői, s alkalmas arra, hogy folyamatosan nyitva álljon új belépők előtt.

(22.00)

A holding szövetkezet fő tevékenysége a szövetkezeti hitelintézetben fennálló tulajdoni részesedések kezelése, egyéb tevékenységeket csak korlátozottan végezhet, így szerepe egyértelműen a tulajdonosi jogok gyakorlásában valósulhat meg. A törvényjavaslat a szövetkezeti hagyományok megőrzését és erősítését alapvető értéknek tekinti, ezért kiemelt jelentőségű jogokat biztosít az integráció legfőbb irányító szervében a holding szövetkezet, illetve annak természetes személy tagjai számára.

E személyek ugyanis az integrációs szervezet igazgatósági tagjai és felügyelőbizottsági tagjai többségének delegálásában, megválasztásában és visszahívásában meghatározó szerepet kapnak. A holding szövetkezet az integráción belül kiemelt szerepet tölt be, ugyanis szervezeti keretet biztosít a szövetkezeti hitelintézetek természetes személy tulajdonosainak jogaik gyakorlásához, ezért az integrációban való állandó jelenlétéhez jelentős társadalmi érdek fűződik.

A törvényjavaslat ezért rögzíti, hogy kizárt annak a lehetősége, hogy a holding szövetkezet integrációs szervezeti tagsága kilépéssel vagy kizárással megszűnjön. Az integrációs szervezet mint központi szerv megújulásának fontos része, hogy tagjai már nem csupán a szövetkezeti hitelintézetek lehetnek, hanem az ellenőrző befolyásuk alatt működő szervezetek, azaz a kapcsolt vállalkozások közül azok is, melyek a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt tevékenységet végeznek, például lízing- vagy faktoringtevékenységet.

E rendelkezéssel erősödik azon kockázatközösség, amelynek résztvevői egymásra épülő szolgáltatásokat nyújtanak a hazai pénzpiacon. A javaslat további célja, hogy az integrációs szervezet prudens működést biztosító intézményvédelmi, szabályozói, ellenőrzési tevékenysége kiterjedjen valamennyi tagjára, ideértve a holding szövetkezetet is, valamint a kapcsolt vállalkozásokra és az egységes informatikai rendszert működtető központi adatfeldolgozóra. Ezzel tovább erősíthető az integráció szabályos, szabályszerű és biztonságos működése.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat megújítja az integráció üzleti irányításáért felelős központi bankra vonatkozó szabályozást is, és a jövőben nem csupán hitelintézeti, hanem más pénzügyi intézményi formában is ellátható ez a jogkör. Ennek megfelelően módosul a szervezet elnevezése is. Központi bank helyett integrációs üzleti irányító szervezetként látja el feladatait. Az integrációs üzleti irányító szervezet már nem kötelezően lát el kereskedelmi banki funkciókat, így elsődleges feladatává válhat az egységes üzleti működést támogató üzleti stratégia kijelölése és az ehhez kapcsolódó szabályozói feladatok ellátása.

Mindez az integráció irányításának további racionalizálásához és egyszerűsödéséhez vezethet. A törvényjavaslat alapján az üzleti irányítási jogkör, mint említettem, a kapcsolt vállalkozásokra is kiterjed. A javaslat lényegesen szigorítja az integráción belüli egyetemlegesség szabályait. Az egyetemleges felelősség kiterjed az integrációs szervezet valamennyi tagjára, és megszűnik az egyes tagokkal szembeni követelések érvényesítésekor az igényérvényesítés sorrendisége, vagyis a jogosult bármilyen taggal szemben érvényesítheti követelését.

A javaslat pontosítja az egyetemlegesség megszűnésének szabályait is, a törvény a tagság megszűnésének valamennyi esetére egységes szabályozást állapít meg. A törvényjavaslat kismértékben pontosítja a szövetkezeti hitelintézetek tőkefedezeti közös alapjára vonatkozó rendelkezéseket is.

A Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény rendelkezéseinek kismértékű korrekciói is a törvényjavaslat részét képezik, amelyek a szövetkezeti hitelintézet integrációról szóló törvény módosítására tekintettel szükségesek. A javaslat hatályon kívül helyezi a hitelintézetek szanálási eljárását szabályozó törvénynek az integrációs szervezetre és annak tagjaira vonatkozó egyes speciális rendelkezéseit, amit az integrációs szervezet valamennyi tagjára kiterjedő egyetemleges felelősség szabályai indokolnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy a törvényjavaslat elfogadásával az állami vagyon részét képező Planetárium hozzáértő gazda kezébe kerül. A törvényjavaslat hozzájárul a takarékszövetkezeti szektor versenyképességének további növeléséhez, elősegíti a vidék bankjaként működő integrációban az egységes termékstruktúra és működési modell kialakítását.

Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést és képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak alapján a T/6352. számú törvényjavaslatot megvitatni, a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket és e kései órában a kitartásukat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)