karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Palkovics László

2019-06-12 · 71. ülésnap · Előadói válasz · 3:49 · innovációért és technológiáért felelős miniszter

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/6359 A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról

Szöveg4 364 karakter · 8 bekezdés · JSON

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációs és technológiai miniszter: Köszönöm szépen. Nem akarok ismételni semmit sem. A kérdésre, hogy miért van most a vita ‑ mert a parlament így döntött. Én nagyon szívesen vitatkozom bármikor, reggel hattól este tizenegyig bárkivel bárhol, tehát azt gondolom, hogy ennek olyanfajta indoka, hogy a sajtó ezt ne tudja közvetíteni, nincs. Szívesen megismétlem ezt bárhol, bárkinek, bármikor.

Ami a professzor úr kérdését jelenti, az akadémikusok. Meg kell nézni, mi volt ott a kérdésfeltevés. Két kérdést tettünk fel, ami ebben a kategóriában érdekes volt, hogy hol működjön. Erre valóban 90 százalékban az Akadémia azt mondta, hogy működjön az Akadémián belül. Tehát a köztestület így döntött. Viszont a másik kérdéskör, hogy amennyiben egyébként ez egy másik irányítású rendszert igényel, 90 százalékban megszavazta az Akadémia közgyűlése, tehát azt gondolom, hogy ez egy rendben lévő dolog. Különböző vélemények vannak. Az a szép egyébként, hogy az Akadémia ‑ ezt a többieknek mondom ‑ egy összetett testület. Volt egy olyan kérdés is, hogy például az Akadémia, amennyiben a kormány az Akadémia ellenére fogja ezt a kutatóintézet-hálózatot létrehozni, akkor ne foglalkozzon a tudomány ügyeivel. Tehát a Magyar Tudományos Akadémia ne foglalkozzon a magyar tudomány ügyeivel abban az esetben, ha a kormány valami olyat tesz, ami. Bölcs módon, 53 százalékban az Akadémia ezt meg nem szavazta meg, tehát az Akadémia egy összetett szervezet.

Hiller képviselő úrnak: 2018. szeptember 13-án az ENQA-minősítését újra megkapta a MAB, tehát a honlapon fent van. Ott volt egy kis értetlenség. Ugyanazzal a struktúrával, ugyanazzal a szerkezettel az akkreditorok ‑ én akkor még ebben részt vettem, tavasszal volt az utolsó elem ‑ abszolút rendben lévőnek találták a MAB szerkezetét, tehát a MAB ENQA-minősítése rendben van, egyébként tudtuk előtte, hogy rendben lesz. Tehát azt gondolom, hogy ha analógiát akarunk keresni a mostani helyzethez képest, ha az ember kommunikál a külfölddel vagy a körülöttünk lévő világgal, és nem csak egy irányból érkezik ez a kommunikáció ‑ és a MAB esetében ez nagyon egy irányból érkezett ‑, akkor azért, mondjuk, vannak más emberek, akik meghallgatják ezt. Azt hiszem talán, itt ez meghallgatásra került, olyan magas pontszámmal kapta meg az ENQA-minősítést.

Ha még néhány dologra szabad reagálni, ez a németországi kérdés engem azért úgy egy kicsit nem hagy békén. A képviselő úr azt mondja, mert egy másik struktúra volt. Igen. Miniszter úr történész, pontosan tudja, hogy mi volt az indoka a második világháború után a német kutatóintézet-hálózat ilyetén történő átalakításának, milyen vélelmezések alapján nem akarták azt, ami a második világháború előtt működött, és az ehhez vezetett. De ha egyébként az ilyen jó lett volna, akkor az NDK kutatóintézet-hálózatát meg az NDK tudományos akadémiáját ’91-ben miért kellett felszámolni? Az teljesen felszámolásra került.

A svéd tudományos akadémiának nincs kutatóintézet-hálózata, az amerikai tudományos akadémiának az a feladata, le van írva, hogy amennyiben a kormány kérdezi, akkor a nemzet tanácsadó szervezeteként működjön. Széchenyinek valami ilyen ötletei voltak. Utóbbi időben, csak azért, mert készültem most itt erre a vitára, Széchenyi ilyeneket mondott és ilyeneket írt, és ha egy kicsit olvassuk Széchenyi későbbi műveit, hogy azokban mit írt ‑ ezt javaslom megfontolni mindenkinek ‑, ő azért pontosan azt nem akarta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatot működtessen, nem volt semmi ilyen. Meg lehet találni az interneten, tehát nem túl bonyolult.

Esetleg Palkovits Miklós ‑ nem rokonom ‑, ő Magyarország egyik legjobb kutatója, agykutató, Széchenyi kései műveivel foglalkozott, ő érdekes dolgokat fog elmondani, hogy mi mindent írt le egyébként Széchenyi a kései műveiben. Úgyhogy javaslom ezt elolvasni.

Széchenyi nem ilyen akadémiát gondolt, Széchenyi olyan akadémiát gondolt, ami a nemzet tanácsadó szervezete. Ettől eltértünk, elkezdtünk egy olyan hatást gyakorló szervezetet létrehozni, ami nem volt célja Széchenyinek semmiképpen, de szerintem az Akadémiának sem. Most ez a helyzet egy lehetőséget jelent, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának ezt a tanácsadó szerepét lehet visszaállítani, és valóban abban a formájában lehet működnie, ami egyébként az eredeti ötlete volt ennek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Palkovics László — 2019-06-12, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/71-235.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-71-235,
  title = {Dr. Palkovics László — 2019-06-12, Előadói válasz},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/71-235.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}